A PRRS-mentesítés a legrosszabbkor ürítette ki a hazai telepeket

A járványok és a szakosodott termelés eredőjeként furcsa számokat hozott az idei első negyedév a vágóhidakon.

2020 első negyedévében 2 százalékkal több szarvasmarhát, 1 százalékkal több sertést és bő 6 százalékkal több baromfifélét vágtak a magyar vágóhidakon a tavalyi időszakhoz képest. termelők a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikai jelentése szerint. Lássuk a pontos számokat és azt, hogy mi állhat mögöttük.

Baromfi: hullottak a víziszárnyasok

A baromfivágás kiugró teljesítménye annak dacára valósult meg, hogy libából csaknem 15 százalékkal kevesebbet tudtak vágóra küldeni. Hazánk ugyanis extrém módon érintett a madárinfluenzában, a fertőzött víziszárnyasok állománya pedig nem vágóhídra, hanem dögkútra került. A levágott baromfi túlnyomó része (80 százaléka) csirke volt, amiből viszont 9,5 százalékkal többet (45,5 milliót) vágtak, mint 2019. január–márciusban. Vágókacsából 8,8 milliót, libából 622 ezer darabot vágtak 2020 első negyedévében.

Marha: borjúként be, tenyészüszőként ki

2020 első negyedévében szarvasmarhából 25,8 ezer darabot vágtak le, a levágott állatok élősúlya 13,3 ezer, hasított súlya 6,8 ezer tonna volt. A tehenek vágása 1, a bikák vágása 5, az üszők vágása 10 százalékkal növekedett a darabszám alapján a bázisidőszakhoz képest. Szakmabeliek ezt a vágási intenzitást irreálisnak tartják, de elképzelhető, hogy a Covid-19 okozta kereskedelmi és vendéglátóipari sokk hatása emelt az üszővágási számon. Egyébként Magyarországon nagyon kevés hízómarhát vágunk, döntően holstein teheneket fogadnak a vágóhidak.

A KSH adatai alapján Magyarország 9,3 ezer tonna export mellett 2,3 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2020 első két hónapjában. Az élőmarha-export főként Ausztriába, Törökországba, és Horvátországba irányult, a kivitel közel 56 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Ausztriából, Hollandiából és Lettországból érkezett 2020. január–februárban. Szakmabeliek megjegyzik: az élőmarha importjába és exportjába az az átmenő forgalom is beletartozik, amit a nyugatról behozott, és a hazai gyűjtőállomásokról exportált állat jelent. Legalább három cég foglalkozik azzal, hogy borjakat gyűjt össze, majd pár hónap múlva magyar tenyészüszőként adja tovább Oroszországba, Kazahsztánba.

Sertés: a jó ár dacára kevés a disznó

A magyarországi vágóhidakon 1 millió 172 ezer sertést vágtak le 2020 első negyedévében, 1,2 százalékkal többet, mint 2019. január–márciusban. A levágott állatok élősúlya szerény mértékben meghaladta az előző évi értéket. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első negyedévi 24,8 ezerről 36 százalékkal esett vissza a 2020. január–márciusi időszakban. Szakmabeliek megjegyzik: a vágott kocák jelentős része importból származik hazánkban, márpedig márciusban a járvány miatt az import akadályozva volt, így nem volt mit vágni. Az anyakocák száma egyébként a KSH adatai szerint már 2019 december elsején 12,7 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel azelőtt, ekkor a teljes sertésállomány mindössze 2,63 millió volt Magyarországon.

Másfél év alatt bő 7 százalékot zsugorodott az állomány, holott a disznó termelői ára az egekben volt. Szakmabeliek hozzáfűzik: a jó átvételi ár nem minden. A sertéspestis árnyékában sok, a PRRS-mentesítés keretében nullára ürített telep nem töltődött fel sertéssel, különösen a kisgazdaságokra igaz ez. Nem csoda, ha az élő sertés importja 27 százalékkal növekedett január-februárban. Ebben nemcsak a vágnivaló kocák, hanem a hizlalni kívánt malacok is benne vannak.