A dicső múlt fényében
Az utóbbi évtizedekben dinamikus fejlődést mutató repcetermesztés és repcemagexport 2020 elején előre nem látható piaci nehézségekbe ütközött. A mai helyzetünket nézve azt gondolhatnánk, hogy a piacvesztés a koronavírus-járvány pusztító előretörésének a következménye. Ezek a hatások azonban az első kéthavi statisztikákban még meg sem jelenhettek. A probléma más természetű. A kőolaj világpiaci árának drasztikus csökkenése hatott a jórészt biodízelként hasznosított repce iránti keresletre.
2020-as évkezdet
Jóllehet az agrár-külkereskedelmi statisztika túl sokat még nem mond a 2020 évi folyamatok alakulásáról, hiszen csak az első két hónap adataira enged rátekintést, de a pandémia fő exportpiacainkat drasztikusan érintő berobbanása előtti pillanatokról mégis tudósít némiképp. Ha az élelmiszergazdasági export összességét nézzük, akkor érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy 2020 első két hónapja még a vihar előtti csend állapotát tükrözi, hiszen összességében bővülő, 5%-kal növekvő agrárexportról tudósít. Jóllehet a kivitelünk dinamikája a 2019-es helyzethez képest ez év január-februárjában némiképp csökkent, de a termékcsoportok szintjén zömében a pozitív tartományban maradt.
Az összességében 5%-pontos növekmény elsősorban az élőállat- és állati termékek 22%-os bővülésének köszönhető. Ezenkívül a növényi olajok exportjának 4,8%-os és a magasan feldolgozott termékkört képviselő élelmiszerkészítmények (ital, dohánytermékek) exportjának 2,2%-os bővülése is hozzájárult a jelzett mértékű átlagos növekedéshez. Egyedül a növényi termékek kivitelének stagnálás közeli állapotot tükröző 99,8%-os exportja lógott ki a sorból, amihez jelesül a repceexport alakulása is hozzátett. A repcemagexportunk ugyanis 2020 első két hónapjában visszaesést mutatott, jelesül a 2019 azonos időszaki kiviteli szintjéhez képest 15%-kal (1. táblázat).
Megjegyzendő, hogy a két legjelentősebb vásárlónk (Németország és Ausztria) mind 2019 és 2020 jelzett időszakában 87-88%át kötötte le a repcemagexportunknak, némiképp nagyobb részarányát lefoglalva, mint a korábbi időszakokban. Jóllehet a németek 12, az osztrákok pedig 20%-kal vásároltak kisebb értékben magyar repcemagot, de a piac többi szereplői még ezeknél is visszafogottabb érdeklődést tanúsítottak a magyar repcemag iránt. A lengyelek mintegy 60%-kal, szlovákok mintegy 40%-kal, a csehek 36%kal, a hollandok pedig mintegy 23%-kal vásároltak kisebb értékben ebből az exporttermékünkből. Az év eleji visszafogottabb vásárlási kedv ezekben az esetekben is inkább a kőolaj világpiaci árának mélyrepülésével magyarázható, semmint a koronavírus-járvány európai elterjedésével, hiszen az első megbetegedésekről, eleinte lekicsinyelve a járvány komolyságát, csak március elején értesülhetett az európai közösség. Magyarázatként érdemes megemlíteni, hogy mint konkurens termék, a kőolaj világpiaci árának drasztikus csökkenése mérsékelte a jórészt biodízelként hasznosított repce iránti keresletet, amihez akkortájt csak még nagyon áttételes köze lehetett a Kínában kirobbant koronavírus-járványnak. Jóllehet Kína kőolajimportja drasztikusan csökkent a Wuhanban és környékén elrendelt forgalomkorlátozások és kijárási tilalom miatt (valamint az óvintézkedések következtében megbénult gazdasági tevékenység miatt is), de a kőolaj világpiaci árának mélyrepüléséért a szakértők elsősorban nem a később világjárvánnyá duzzadt kínai koronavírus-járványt és Kína kőolajimportjának drasztikus visszaesését, hanem a szaudi és az orosz kőolajkitermelés nyakló nélküli fokozását okolták. Konklúzióként is megfogalmazható tehát, hogy a repceexportunk a világjárvány európai berobbanása nélkül is lejtmenetre váltott volna, hiszen az élelmiszerek iránti keresletcsökkenés februárban még sem itthon, sem a potenciális Európai piacainkon nem vetette vissza a magyar exportcikkek iránti keresletet.
Repcemagexportunk víg napjai
A 2018–2019-es év még a fellendülés időszakáról szólt. Beszéljenek a számok erről az időszakról (1. grafikon).
Az elmúlt két teljes évi repceexportunk rendkívül dinamikus exportbővülésről tanúskodik. Az összességében 27%-ot meghaladó repcekivitel bővülés az átlagos, 2019. évi 8,2%-os agrárexport bővülési mértéket 3,3-szeresen szárnyalta túl. A vonatkozó táblázat adataiból látszik, hogy a német és az osztrák piac kötötte le 2018 és 2019-ben is a zömét a repcemag-kivitelünknek. Míg 2018-ban a teljes repcekivitel 67%-a, addig 2019-ben 82%-a kerül ehhez a két tradicionális vásárlónkhoz. A növekmények is figyelemre méltók, hiszen a németek enyhe túlzással majd’ megduplázták (mintegy 87%-kal bővítették) a magyarországi repceimportjukat, az osztrákok pedig tisztes bővülést mutatva (4,9%-kal) növelték az importjukat. A németek exportpiaci súlyát érzékelteti a repcemag-kivitel tekintetében, hogy a 2019-es teljes, repcéből származó exportárbevétel mintegy 61%-át a németek, 21%-át pedig az osztrákok vásárolták fel.
E két legjelentősebb vásárlónkon és a kisebb piaci részarányt mutató horvátokon kívül valamennyi repceimportőrünk visszafogottabb érdeklődést mutatott a magyar repcemag iránt, hiszen példának okáért a hollandok 23%-kal, a csehek majd 36%-kal, a szlovákok 43%-kal, a lengyelek pedig mintegy 60%-kal vásároltak kisebb értékben ebből a bioüzemanyagként hasznosítható, évtizedek óta kelendő termékünkből. Ezzel szemben a horvát repceimport is a német piacbővülési mértékéhez fogható, 80%-os bővülést mutatott.
A kiviteli értékek mellett érdeklődésre tarthat számot az exportmennyiségek nagyságrendje és piaci megoszlása is.
A németek a teljes, 2019. évi repceexport mennyiség 65%-át, az osztrákok pedig a 22,8%-át kötötték le. A maradék, mintegy 12%-nyi mennyiségből (10%-pont nagyságrendben) a lengyel, a holland és a cseh piac részesedett, hozzávetőlegesen hasonló részarányban.
A termelés és az export viszonya
Az exportmennyiség és a termelési nagyságrend viszonyának alakulása egy exportorientált növénytermesztési ágazat esetében különös hangsúlyt kap. Az alábbiakban ezért érdemes egy pillantást vetni a repcét termő, illetve betakarított terület, a termésátlag és termésmennyiség alakulására, illetve annak az exportmennyiség tükrében történő pozícionálására (2. táblázat).
A megtermelt repcemag éves mennyiségének és az exportált repcemag mennyiségének az ütköztetése felvet néhány kérdést. Először is a termő, illetve betakarított terület a 2015. évi 220 ezer hektárról 2018-ra 330 ezer hektár fölé emelkedett, majd 2019-ben 34 ezer hektáros visszacsúszás révén 300 ezer hektár alá hatolt. A termésátlagokat nézve úgy tűnhet, hogy a hozzávetőlegesen 3 tonnás hektáronkénti termésátlag erősen a csapadékviszonyok hektikus alakulásának a függvénye. Nem is kell nagyon messzire menni ennek igazolására, hiszen a 2020as év tavaszának elképesztő méreteket öltő aszálya még jól telelő állomány esetében is romló terméskilátásokkal fenyeget, legalább is borítékolható a sokévi átlagot mélyen alulmúló idei repcetermés. Az export- és a termésmennyiség viszonyának alakulását nézve megállapítható, hogy az éves repcetermésünk 70-80%-a kerül nagy rendszerességgel külpiacra. Látva az idősort, egyetlen kivétel ez alól a 2019-es év, amikor az adott évi termés nem adott fedezetet az exportált mennyiségre. Az exporttöbblet ugyan nem túlzottan jelentős, hiszen alig éri el az 1,4%ot, ami mindössze 12 ezer tonnás exporttöbbletnek felel meg. Ha azt nézzük, hogy 2018-ban az export/termés hányad alig haladta meg a 70%-ot, és ennek következtében mintegy 295 ezer tonnás átmenő készlet keletkezett, akkor bizton állítható, hogy a 2019-es 101,4%os export/termés arány nem okozhatott komoly feszültséget a hazai piacon. Annál is inkább problémamentes lehetett a hazai szükséglet előteremtése, mivel közel 52 ezer tonnás repcemagimport is segítette a feszített ütemű export lebonyolítását és az esetleges haza szükséglet kielégítését.
Exportpiacok alakulása 2015-2019 között
A 2018-2019-es évek, fő piacok szerinti összevetésénél lényegesen több információt kínál, ha hosszabb idősort vizsgálunk a legjelentősebb repcemag piacaink helyzetének bemutatására (3. táblázat).
Az exportárbevétel az elmúlt öt évben dinamikusan nőtt. A kiviteli érték 87%-kal bővülve a2015. évi 176 millió euróról majd 330 millió euróra emelkedett. A fő exportpiacainkat nézve több, lendületesen fejlődő exportpiacot is találunk. Ha csak a legjelentősebb német piaci exportot nézzük, szembeötlő az öt év alatti megduplázódó kivitel. A második legjelentősebb exportpiacunk, Ausztria is közel 32%-os piacbővülést mondhat magáénak, és ezzel ez a két frekventált repcemag piacunk a 2019. évi repceexportunk 82%-át biztosította is. Az idősor kínálta lehetőséggel élve a 2015-ös szituációban, amikor a 2019-es kiviteli érték mintegy felét mutatta a repceexportunk, akkor ez a két külpiacunk a teljes, akkori repce exporti árbevételnek a 85%-át kötötte le. A lengyel piaci exportunk átmeneti fellendülést követően 2019-re ugyan visszazuhant, de így is az induló állapot háromszorosára duzzadó exportértéket ért el. A holland piac viszont, jóllehet alacsony szintről indult, de a lengyelek utáni helyet biztosítva magának ezen az exportpiaci ranglistán, hatszoros exportbővülést mutatott. A csehek is jól szerepeltek, mivel az induló állapothoz képest megötszörözték a magyarországi repcemagimportjukat. Ha kevésbé ilyen látványosan, de az ukránok és a szlovákok is erősítették az exportpiaci pozíciójukat. Erre utal, hogy az ukránok 77, a szlovákok pedig 37%-kal tudták bővíteni repcevásárlásaik értékét.
„Dízelbotrány” – ezért az idézőjel…!
Emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy a német repceimport meglódulása láttán elgondolkodhat az ember, hogy vajon milyen érdekek mentén artikulálódott 2018-2019-ben a dízelbotrány, a dízelautók forgalomban tartását sérelmező szak- és kevésbé szakmai sajtó, a német autógyárakat megbélyegző, a dízelpiacot a porba rántó hangereje. A jelenlegi helyzetben a dízelbotrányt egykor hevesen interpretálók kórusa szinte egy intésre elhalkult. Megkopott volna a levegőtisztaságért olyannyira aggódók érdekérvényesítő képessége? A koronavírus-járvány kiváltotta gazdaságbénulás „furcsa módon” egy csapásra tisztább levegőt, tiszta égboltot teremtett. A „Maradj otthon!” kontinensekre kiterjedő, kormányfüggetlen, általános normává váló irányelve redukálta, drasztikusan csökkentette az úton és levegőben lévő közlekedési eszközök számát, így azok károsanyag-kibocsátását is. A kényszer szülte megoldásként ajánlott digitális eszközök alkalmazása során kiderült, hogy közel sincs akkora szükség a gazdasági megfontolásból szervezett kongresszusokra, szimpóziumokra, évértékelő értekezletekre, drága szállodákra és rongyrázó piaci utakra, amikor videokonferenciák révén, töredék ráfordítással is elintézhetők az ügyek. Ennek révén a járvány kirobbanása előtti időkhöz képest töredékére csökkent például a repülőjáratok száma, ennek következtében az üvegházhatású gázok kibocsátása is. A levegőtisztaság követelménye, úgy látszik, másként szervezett gazdasági és diplomáciai élet révén is elérhető, sokkal inkább, mint az emissziós paraméterek szigorításával.
Repcemagimport
A nagyságrend, értékben az export 13,7%-ára, mennyiségben pedig, a közel 52 ezer tonnás behozatal az exportmennyiség (886,4 ezer tonna) 5,8%-ára rúgott 2019-ben. Importunk igencsak hullámzóan alakult az utóbbi öt évben. A behozatali paletta viszont szélesebb és lényegesen diverzifikáltabb is, mint az exportpiaci (4. táblázat).
Repcemag-beszállítóink közül a német, a francia, a román piac egyúttal jelentős exportpiacunk is, ami furcsa képzeteket kelthet, ha csak nem vetőmag importról, vagy legalább is részben vetőmagimportról van szó.
A gond inkább az, hogy egyrészt a „maradj otthon” okán sokan nem használják a Diesel-motoros autójukat (az Otto-motorosat sem), kevesebb gázolaj kell, és ezzel párhuzamosan támadás is indult a gázolaj ellen. Mindkettő a gázolaj iránti keresletet csökkenti, és kevesebb gázolaj fogy, kevesebb biodízel kell bele. Szerintem ez áll a magyar kivitel csökkenésének hátterében. A Diesel- motorok elleni hadjárat (olajipari) szakmai körökben azért abszurdum, mert a dízelmotornak kb. 20%-kal jobb a hatásfoka, mint egy Otto-motornak, vagyis, ha csak benzines kocsik futnának, 20%-kal ugrana meg a szén-dioxid kibocsátás.
Összeállította: Szabó Jenő
