Járvány, válság? Az agrárhitelek egész mást mutatnak!

Ha tavasszal és nyáron volt is vita arról, mennyire képes – képes-e egyáltalán – megőrizni a stabilitását a hazai mezőgazdaság, ezekre a kételyekre nagyrészt választ ad az agrárhitelek idei alakulása.

4 százalékos növekedés

Nemhogy gyengültek, erősödtek a hazai mezőgazdaság életjelei – már amennyire hitelállományok alakulása ezt megmutatja. Mind a társas, mind az egyéni vállalkozások hitelállománya nőtt, ami arra utal, hogy beruházásokat, eszközöket és átmeneti kiadásokat egyaránt továbbra is bizalommal finanszíroztak banki kölcsönből. A mezőgazdasági és élelmiszeripari egyéni gazdaságok együttes hitelállománya az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékkal bővült az idei első félévben, ezáltal az állomány értéke 368,4 milliárd forintra nőtt. Ezt természetesen döntően továbbra is a mezőgazdasági ágazat vállalkozásai adták, amelyek 4,1 százalékkal több hitelt vettek fel.

Az egyéni gazdaságok részesedése az összes agrárgazdasági hitelek terén egyébként csökkent (29-ről 28 százalékra). Ez azonban nem mond ellent az általános növekedésnek, mert a társas vállalkozások hitelállománya az egyéni gazdaságokéhoz képest nagyobb ütemben (6,6 százalékkal) nőtt (a társas agrárvállalatok hitelállományával külön cikkben foglalkozunk – a szerk.).

Kiemelkedő arányban a gyorshitelek

A mezőgazdasági egyéni gazdaságok hitelállományában az éven belüli hitelek növekedtek legnagyobb mértékben. Méghozzá kiemelkedő mértékben: a korábbi 37,4 milliárddal szemben az idei első félévben 68 milliárd forint fölé nőtt ez az hitelállomány. De nemcsak ezek a típusú, átmeneti, hanem a beruházási hitelek is jól mentek: 4,8 százalékkal 248,6 milliárd forintra bővült e szegmens. Ezzel párhuzamosan csökkent a kereslet a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek iránt, méghozzá ez is jelentősen: 37-ről alig több mint 22,4 milliárd forintra. Egyébként a kedvezményes hitelprogramokhoz nem köthető mezőgazdasági egyéni (piaci) hitelállomány 163 milliárdot forint, ami az egyéni gazdaságok össz hiteleinek majdnem a 45 százalékát tette ki.

A baromfisok húzták az ágazatot

Az egyéni gazdaságok között továbbra is a szántóföldi növénytermesztők hitelállománya volt a legmarkánsabb (64 százalék), még akkor is, ha ez 9,6 milliárd forinttal elmarad az előző év azonos időszakitól. A csökkenés főleg a hosszú lejáratú (beruházási és hosszú lejáratú forgóeszközhitelek), valamint az egyéb hitelek állományában jelentkezett: előbbi 16,4, utóbbi 8 milliárd forinttal csökkent. Ugyanakkor a rövid lejáratú hitelek állományában növekedés volt megfigyelhető: a folyószámlahitelek értéke 9, az egyéb éven belülieké pedig 6 milliárd forinttal nőtt. A szántóföldi növénytermesztőkkel ellentétben az állattenyésztési ágazatban – azon belül is kiemelten a baromfisoknál, ahol 4 milliárdos volt a bővülés – nőtt a hitelállomány értéke, összességében bő 6 milliárddal.

Kertészet és élelmiszeripar

Jó hír az is, hogy nagy az élénkülés a kertészeti ágazatban. Itt a gazdák 15 milliárdos növekedést produkáltak. A legtöbb hitelt azért továbbra is a szántóföldi növénytermesztők igénylik: részesedésük 64 százalékot tett ki a vizsgált időszakban. A hiteleik több mint fele (51 százalék) beruházási típusú, 30,5 százaléka pedig folyószámlahitel volt. Az állattenyésztők új hitelei legnagyobb részt (45,2 százalék) folyószámla- és beruházási típusúak (31 százalék), 9,4 százaléka pedig a kertészeké. És végül az élelmiszeripari gazdaságok hiteleiről: az 5,4 milliárd forintos hitelállomány 14,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Az ágazatban a hitelek túlnyomó többségét a beruházási hitelek adják.