Szemléletváltást követel a magyar gazdáktól a Közös Agrárpolitika (KAP) új ciklusa, mely kiemelten kezeli a fenntarthatóságot, az ökogazdálkodást…
2027-ig tartó Közös Agrárpolitika
A KAP csaknem 12 milliárd eurónyi (4.380 milliárd forint) kiszámítható támogatást jelent a magyar gazdáknak. Igaz, hogy 2023-ig egy átmeneti időszak lesz, melynek lényege, hogy a tagállamok gazdái fel tudjanak készülni az új szabályozó által támasztott követelményekre. Azonban ez az időszak is lefedett támogatással, ezekre a kifizetésekre a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni.
Az előző időszakhoz képest nagyobb figyelem hárul az innovációra és a digitalizációra. Ezen túl nagyobb szerepe lesz az élelmiszer- és egészségvédelemnek, a biodiverzitás megőrzésének, valamint a klímaváltozás elleni fellépésnek és a környezetvédelemnek. Figyelemre méltó szabály, hogy a teljes költségvetés közel 40%-át környezet- és klímavédelemre kell majd felhasználni.
A KAP specifikus céljai (a tradicionális főcélokhoz rendelve):
- Gazdasági célok:
1. gazdálkodók jövedelmi helyzetének támogatása;
2. a versenyképesség növelése;
3. a gazdák helyzetének javítása az élelmiszerláncban.
- Környezetvédelmi célok:
1. az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése;
2. a fenntartható fejlődés előmozdítása;
3. a természet és tájkép megóvása.
- Szociális, kohéziós célok:
1. fiatal gazdálkodók támogatása, generációváltás;
2. a vidéki foglalkoztatottság és társadalmi integráció erősítése;
3. élelmiszerbiztonság, egészséges élelmiszer.
Szemléletváltás és technológiai fejlődés
A gazdáknak a támogatásokhoz kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek, így például precíziós gazdálkodás vagy ökofarmok kialakítását vállalniuk, amire a közvetlen kifizetések 20%-át különítik el.
A célkitűzések értelmében 2030-ra a felére kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát, a mezőgazdasági területek legalább 25%-ban biogazdálkodást kellene folytatni, a nitrogén- és foszfáttartalmú műtrágyák felhasználása 20%-kal redukálni kell.
Fotó: Barna Ferenc