Kötelező, de forrásfelhasználás szempontjából érdemes is

Már nem egészen egy hónap van hátra a mezőgazdasági összeírásból, melynek során országosan a címek 13,7 %-át kell még felkeresni az összeíróknak. Az „Agrárcenzus, 2020” elnevezésű felmérés utolsó szakaszát a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai személyesen hajtják végre.

Az összeírás célja: a hazai mezőgazdasági termelés aktuális helyzetének teljes körű felmérése, ez alapján az adatok rendszerezése, elemzése és kimutatások készítése. A gazdáknak is fontos, hogy pontos válaszadással segítsék a reális, tárgyilagos helyzet felvázolását, az utóbbi évek változásaira rámutassanak, mert ez lesz az alapja következő tíz évben azoknak a döntéseknek, melyek a forrásfelhasználásra irányulnak.

Mint már korábban írtuk, agrárcenzust tízévente hajtanak végre a világ minden táján, az Európai Unió tagállamaiban erre 2019 ősze és 2021 tavasza között kerül sor. A KSH az idei összeírás során megkeres minden olyan egyéni gazdaságot, amelyek a korábbi felmérések, illetve az adminisztratív nyilvántartások alapján értékesítési céllal végezhetnek termelést, továbbá valamennyi mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetet.

A népszámlálások után a második legtöbb embert érintő felmérés hazánkban, összesen mintegy 750 ezer címen valósul meg.

Az összeírók

November 22-ig több mint négyezer összeíró járja az országot és keresi fel azokat, akik a nyári online szakaszban, illetve a szeptember óta tartó személyes válaszadási lehetőséget biztosító időszakban még nem válaszoltak a kérdésekre. A maszkot viselő összeírók szigorúan ügyelnek a közösségi távolságtartás szabályainak betartására, a rendszeres kézfertőtlenítő használatára és az érintésmentes kommunikációra.

Kötelesek a kikérdezés megkezdése előtt azonosítani magukat az összeírói igazolvány és személyazonosító igazolványuk egyidejű felmutatásával.

A felmérésben a KSH adatokat kér a vonatkozó kormányrendelet alapján:

• azonosító adatok;
• a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzői, jogcímei;
• növénytermesztés jellemzői;
• állatállomány kor és ivar szerint;
• a mezőgazdaságban dolgozókról;
• egyéb, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységekről;
• a gazdaságok egy részétől az épületekről;
• állattartás épületeitől, trágyakezelésről, trágyázási módszerekről;
• alkalmazott mezőgazdasági termelési módszerekről;
• az agrárdigitalizációról.

Az adatszolgáltatás (fent vázolt) körét a 388/2017. (XII. 13.) Kormányrendelet írja elő, így 2016. évi CLV. törvény 24. és 26.§ alapján az érintettek számára a válaszadás kötelező. Az adatokat a KSH statisztikai célra gyűjti, azokat csak összesítve, név nélkül publikálja.

Az alábbi anyagok, adatok összekészítésével gyorsítható az összeírás:

• a gazdálkodásra (pl. földterület nagyságára, trágyázásra …) vonatkozó nyilvántartások;
• a gazdasághoz kapcsolódó ügyfélazonosító(k), amely(ek)re a Magyar Államkincstártól agrár- és vidékfejlesztési támogatást igényelt(ek);
• az őstermelői igazolvány(oka)t;
• a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai azonosító(ka)t.

A tervek szerint az előzetes adatok már 2021. év tavaszán megjelenteti a KSH. A részletes, településszintű adatok 2021. év végén várhatók.

További információk a KSH weblapjának a témában aktuális oldalán érhetők el.

Fotó: Barna Ferenc