Hazánk az elmúlt harminc évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a klímavédelem terén. Az 1990-es szinthez képest közel 33%-kal csökkentettük az üvegházhatású gázok kibocsátását, míg az uniós átlag csak 25%.
A magyar teljesítmény európai szinten a nyolcadik legjobb. Az egy főre jutó üvegházhatású gáz kibocsátásában pedig messze az uniós átlag alatt van Magyarország – tudtuk meg Kaderják Pétertől, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárától.
Levegőszennyezés és szélenergia a Ruhr vidéken (Fotó: Pixabay)
A magyar kormány elkötelezett a klímacélok teljesítése mellett
Ezzel párhuzamosan egyeztetés folyik annak megoldásáról, hogy a megemelt klímacélok teljesítésével aránytalanul ne terheljék a magyar lakosságot. Az EU a 2030-ra a jelenleg érvényben lévő 40% helyett 55%-kal csökkentené károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Eddig a klímapolitikai célok teljesítésénél alapelv volt: az unió tagállamai különböző induló helyzetből hajtják végre a jelentős átalakulást, és hagyni kell rugalmasságot abban, hogy az egyes országok milyen tempóban haladnak a klímasemlegesség 2050-es elérése felé.
Az államtitkár szerint ezt el tudjuk fogadni, de a közös 2030-as 55% mellett valamennyi teljesítést minden tagállamnak vállalnia kellene, mert több, klímavédelmi szempontból hangos tagállam 1990 óta egyáltalán nem csökkentette szén-dioxid-kibocsátását.
Minden tagország egységesen 40% csökkentést érjen el 2030-ra
Magyarország amellett érvel, hogy a közös 55% vállalása mellett 2030-ra minden tagország legalább 40%-kal csökkentse saját károsanyag-kibocsátását.
A klímacélok elérésénél a rezsiköltségek indokolatlan emelkedését el kell kerülni, és minden lehetséges technológiát fel kell használni. Van helye az atomenergiának, a megújuló energiának, az energiahatékonysági beruházásoknak, és középtávon még a földgázfelhasználásnak is – jelezte az államtitkár.
Forrás: MTI
