6 mesterfogás a szarvasmarha egészségégéért

Mindig drágább kezelni, követni a bajt, mint megelőzni. Ebből indul ki az a 6 mesterfogás, ami az előregondolkodást javasolja a nagyobb profit érdekében.

A tejelő állomány egészségi állapota közvetlenül összefügg a gazdaságban produkált profittal. Ahol nem megelőzni igyekeznek a problémákat, hanem csak akkor reagálnak, amikor már baj van, ott végül mindig nagyobb lesz a számla. Előre tervezni viszont megtérülő beruházás. Hogyan spórolják meg a megelőzhető kiadásokat az előregondolkodó módszerek?

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

Jó menü, keleti kényelem

Az első „közismert titok” a jó minőségű étrend. Ez messze a leghatékonyabb, legbiztosabb alapja annak, hogy az állomány egészséges, betegség-ellenálló maradjon. Ehhez jó minőségű takarmány és víz, ásványi anyagok, étrend-kiegészítők kellenek.

A második a tiszta, kényelmes elhelyezés. Nem véletlen, hogy az állatjólét olyan kiemelt helyen szerepel az európai és más fejlett állattartó régiók stratégiájában. A megfelelően fertőtlenített, alacsony baktériumszám és parazitaszint mellett működő telepekben jobb a termelékenység. A mozgásteret, kényelmet kedvelő tehenek kevésbé érzékenyek a stresszre, és sokkal kisebb a sérülések bekövetkezése. Nemcsak a felálláshoz szükséges hosszúságnak kell meglennie a karámban, hanem az etetőkerítésnek is kényelmesnek kell lennie. Döntő már a tervezés során úgy méretezni, hogy megelőzzék a szarvtörést, zúzódásokat, bőrsérüléseket, vagy éppen a kényelmetlenség miatt előforduló étvágytalanságot.

Friss levegő, karantén

A harmadik sarkalatos pont a szellőzés. A nagy hőkibocsátású és egyben a tisztaságra érzékeny szarvasmarhák esetében nagyon fontos nemcsak a tiszta levegő, hanem a különféle gázok, az elhasználódott levegő kivezetése az istállóból, zsúfolótérből. Ezzel megelőzhetőek, csökkenthetők a légzési problémák, egyes betegségek terjedése. A bevezetőben említett megelőző beruházások között érdemes a ventilátorok telepítését előrevenni, hogy a friss, hűs és tiszta levegő folyamatos áramlása biztosított legyen.

A negyedik fontos elem a biológiai biztonság. Ezt manapság, a mind gyakoribb és gyorsan terjedő állatbetegségek, járványok idején talán nem is kellene említeni. Ugyanakkor még mindig sok javítani való van a gazdaságok közötti keresztszennyeződés, a külső forrásból behurcolt fenyegetések, fertőzések elhárítása terén. A különféle izolációs és karanténintézkedések segítenek abban, hogy az időben elszigetelt állat ne indítson el fertőzést. Az egyedszintű, megelőző állapot-megfigyelést lehetővé tevő új technológiák ebben nagy segítséget adnak, hiszen sokszor már egészen kezdeti stádiumban felismerhető, ha valamelyik állat mozgásának, aktivitásának, teljesítményének változása betegségre utaló problémát vetít előre.

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

Legelők, vakcinák

Az ötödik javaslat a legelőterületekre vonatkozik. Ez is olyan előremutató terület, ahol – ha van rá mód – a befektetés megtérül. A tejelő állomány számára a természetes, talajról közvetlenül származó táplálék a magas minőségű takarmányozás egyik fontos eleme lehet, és a beruházás könnyen megtérül a jobb termelésben.

A hatodik pont – vagyis az állatok átgondolt, okszerű, állatorvosi kontroll mellett ütemezett – vakcinázása ugyancsak kis költségarányú az állattartás összes kiadásaihoz mérten. A betegség-megelőző oltások jelentőségét az adja, hogy számos betegség ellen védelmet adnak, megelőzhetnek a későbbi életkorban jelentkező problémákat.

(forrás: Dr. John Curtis, Agtech, Inc.)