Miután a világpiacon elszabadultak a gabonaárak, a termelőknek jobban megéri külföldre eladni a terményt, mint otthon. Csakhogy ebből akkora ellátási probléma kerekedett, hogy a kormány még tovább emeli a kivitelt sújtó adót.
Fék, kiáramlás, éhség, drágulás
A gabonaárak decembertől tapasztalható jelentős áremelkedése mindenütt az exportpiacok felé tereli a termelők, kereskedők érdeklődését. Oroszországban például a 12,5 százalékos malmi búzára vonatkozó ajánlatok 278–280 dollárra nőttek január-február első felére, ami majdnem 25 dollárral volt magasabb, mint december elején, amikor először bejelentették, hogy adókkal fogják megfékezni a gabona kiáramlását az országból. (Az extra vám a 17,5 millió tonnás exportkvóta felső határáig érvényes: felette 5 százalékkal és minimum 100 euróval nő a tonnánkénti adó.) De már akkor, január-februárban arra számítottak az ágazatban, hogy a kormány tovább emeli az exportvámokat, miután a 25 eurós adót már akkor előrelátható módon felemésztette a globális gabonaéhség. Tavasszal és nyár elején folytatódott trend, ami már ellátási zavarokhoz, áremelkedésekhez vezetett.
Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán
Előre látták, hogy nem lesz elég
Amire számítottak, bekövetkezett. Oroszországban sem a túlzott export miatti élelmiszer- és takarmányár-emelkedést nem sikerült visszaszorítani, sem a kivitel növekedését. Ezért az orosz mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy ismét növeli a búza és a kukorica kiviteli vámját. A moszkvai tőzsde (MOEX) által közzétett hétnapos átlagindexárra (259 dollár/tonna) a búzadót tonnánként további 3,2 dollárral emelik. Ezzel meghaladja a 41 dollárt. A kukorica exportadója továbbra is magasabb lesz – nőtt is 0,3 dollárral, és eleve magasabb arányú volt: bő 50 dollár a tengeri 257,2 dolláros árában.
