Példátlan ütemű áremelkedésnek lehettünk tanúi a mezőgazdasági termények piacán. Az elmúlt időszak világpiaci eseményei egyöntetűen az árak – némely termény esetében akár robbanásszerű – emelkedését okozták.
Kukorica
Az árak emelkedésének mértékére jellemző, hogy a párizsi árutőzsde (MATIF) határidős, júniusi lejáratú kukoricajegyzései az év első napja óta 32%-kal, a tavalyi termés betakarításának kezdetét (október 1.) követően közel 50%-kal kerültek feljebb. Ennek eredményeként április 1. és május 7-e között átlagosan naponta 2 euróval került többe egy tonna kukorica. A novemberi lejáratú, tehát 2021-es termés esetén január első napjához képest 25%-kal kellett magasabb árat fizetnie annak, aki pozíciót nyitott a francia tőzsdén. Nehéz lenne akár egy tényezőt is kiemelni, amennyiben a néhol 8-10 éves rekordokat megdöntő áremelkedés okait keressük. Úgy tűnik, több, kedvezőtlen folyamat egy időben jelentkezett, egymás hatásait felerősítve húzták egyre magasabb szintekre az árakat:
- Brazil helyzet: Brazília a világ harmadik legnagyobb kukoricatermelője és egyben – az Egyesült Államok mögött – a második legnagyobb exportőre. Az április hónap a dél-amerikai országban rekord szárazságot hozott, jelentősen rontva a másodvetésű (safrinha) kukorica terméskilátásait. Jól érzékelteti a kialakult helyzetet az, hogy Paraná államban a hónap elejével összehasonlítva májusra a jó állapotúnak ítélt állományok aránya 60%-kal csökkent. Korai még az aszály okozta terméskiesést megbecsülni, annyi azonban bizonyos, hogy a korábban prognosztizált 109 millió tonnánál alacsonyabb mennyiségű terméssel számolnak az elemzők.
- Kínai kereslet: Valószínűleg mindazok, akik bármilyen formában érintettek a terménypiacok alakulásában, már hallottak az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett kínai kukoricaimportról, amelynek hátterében részben a sertéspestist követő újratelepítések megnövekedett takarmányigénye, részben a készletek feltöltése állhat. Ugyancsak árulkodó adat, hogy március hónapban az Egyesült Államok rekord mennyiségű, közel 9,5 millió tonna kukoricát exportált, melyből 1,75 millió tonna vevője Kína volt, ami szintén rekord.
- Egyesült Államok időjárása: Nem csupán Brazília küzd csapadékhiánnyal, hanem az elmúlt időszakban az észak-amerikai kontinensre is az átlagosnál szárazabb és hűvösebb időjárás volt jellemző. Bár ez nem jelent még olyan aszályos helyzetet, mint ami Brazíliában kialakult, napról napra növekszik a vízhiány a talajokban. Emellett fontos kérdés lesz a valós kukorica-vetésterület, mert a jelentős áremelkedés eredményeként elképzelhető, hogy a 369 millió hektárnyi tervezett vetésterület nagysága tovább emelkedik.
- Franciaország: Az EU legnagyobb kukoricatermesztő országában az USA-hoz hasonlóan a tavasz jelentős része hűvös és száraz időjárást hozott, így mind a tavaszi vetések, mind az őszi állományok általános állapota elmarad a sokéves átlagtól.
CBOT, kukorica, 2021. május
MATIF, kukorica, 2021. június
- A két vezető tőzsdére (CBOT – chicagói árutőzsde; MATIF – párizsi árutőzsde) érkező jelentős mennyiségű ’spekulatív tőke’: A fizikai, vagyis valós árukereslet, -kínálat alakulása mellett a tőzsdei jegyzésekre hatással van az úgynevezett intézményi befektetők (fedezeti, befektetési alapok) által menedzselt pénzeszközök mozgása is. Az ilyen típusú befektetők a profitmaximalizálás reményében általánosságban olyan területeken fektetnek be, ahol jelentős ármozgások tapasztalhatók – az elmúlt időszakban a terménypiacokra ez különösen igaz volt.
- Globális nyersanyag-áremelkedés: Nem csupán a terményeknél tapasztalható az árak szárnyalása, hanem a különböző energiahordozók (kőolaj, földgáz) és ipari nyersanyagok (többek között a különböző fémek) ára is rég nem látott mértékben emelkedett. Joggal merül fel a kérdés, mi az összefüggés a termények és az említett nyersanyagok árainak alakulása között? Egyrészt az ezer szállal összefonódott globális ellátási láncok sok esetben együtt mozognak – tehát amennyiben az egyik elem ára emelkedésnek indul, nagy eséllyel húzza a magával egy másik elem árát, és így tovább. Másrészt a termények előállítása is nyersanyag- és energiaigényes feladat, ráadásul az árut sok esetben nagy távolságokra kell szállítani, aminek a költségei szintén beépülnek a termények áraiba.
MATIF, búza, 2021. május
A fenti okok eredményét láthatjuk a tőzsdei jegyzések alakulásán, kérdés azonban, nem kezd-e kissé túlfűtötté válni a piac – vajon a valós helyzetre reflektáltak az árak, vagy közelítünk egy korrekcióhoz, mely megtöri a hónapok óta tartó emelkedést? Nehéz kérdés, egy dolog azonban biztos: az
előttünk álló hónapokban sem várható, hogy a terménypiacok unalomba fulladnának.
A belföldi kukoricapiac lényegében már csak új terményt áraz, tavalyi készletekre az elhelyezkedéstől és szállítási időszaktól függően egyedi árakat adnak a vevők. Az új termés árszintje, követve a nemzetközi eseményeket, Magyarországon is emelkedett, eladói oldalon nem tapasztalható túlzottan nagy aktivitás, ami nem meglepő, hiszen a vetések kissé elhúzódtak, a hűvösebb tavaszi időjárás miatt a kelések is lassabbak. Ez idáig jelentős csapadékhiányról nem lehet beszámolni, reményeink szerint májusban érkezik még az aranyat érő esőből.
Búza
Az árak emelkedése a búzát sem kerülte el, bár annak mértéke elmarad mind a kukorica, mind az olajos növények esetében látottaktól. A legfontosabb kalászos növény kereslete és kínálata változatlanul kiegyensúlyozottabb képet mutat, az aktuális gazdasági év várható globális termésmennyiség-fordulókészleteinek aránya 38% körül alakul, ami kifejezetten megnyugtató lehet, különösen akkor, ha a kukorica hasonló adatával hasonlítjuk össze (25%).
CBOT, búza, 2021. május
Így is meglepő a párizsi árutőzsde esetében az, hogy a malmibúza-árak megegyeznek a kukoricajegyzések szintjeivel. Hasonlóan a kukoricához, az északi féltekén tapasztalható hűvösebb időjárás nem kedvezett az állományok fejlődésének, azonban jelentős károkról sem az Egyesült Államokból, sem Oroszországból nem érkeztek hírek. A belföldi piac aktivitása elmarad az ilyenkor megszokottól, mind a vevői, mind az eladói oldal kivár. Az állományok országos átlagban megfelelően fejlődnek, természetesen a búza esetében is segíthet a májusi csapadék.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
