Nevében a régi időket idézi, de a talajművelési és a termesztéstechnológiában lényegében a legkorszerűbb elvek alapján működik a dunapataji Új Élet MG Kft. Dusnoki Csabának, aki irányítja a termelést, nincs könnyű dolga, amikor az összesen mintegy 1 400 hektáros, de több száz kis parcellával is tagolt területre egységes integrátori technológiát próbál kialakítani. Bár a vállalkozásban természetesen a jövedelmezőség a fő cél, mind a precíziós gazdálkodás felé való törekvés, mind a talajminta-alapú növénytermesztés túlmutat a pusztán pénzügyi szemléleten.
Az egykori Új Élet Termelőszövetkezet jogutódjaként, 2006-ban alapították meg a nevét ma is viselő kft.-t, amelynek gazdasági tekintetben legfőbb új vonása a tulajdonosi szemlélet. Ám az egyetemi tanulmányait hamarosan befejező agrármérnök, Dusnoki Csaba szerint a profitorientált alapokon működő vállalkozásban is létezik közösségi szellem.
– A gazdaság 1 000 hektáron működik, de a jellemzően volt tsz-tagok földjeit érintő integrációval összesen majdnem 1 400 hektáron gazdálkodunk. Ez nem könnyű, hiszen a 400 hektár 100–200 parcellát jelent és közel 100 tulajdonost. Nem hiányzik köztünk a közösségre jellemző önzetlenség, persze azért alapvetően mindenkinek a saját földje a legfontosabb, és mindenki elsősorban a saját jövedelmezőségében érdekelt. Szóval, az integrációban nem is elsősorban a termesztéstechnológiai alapelvek egyeztetése, elfogadása a nehéz, hanem a logisztika – mondja a fiatal szakember. Az Új Élet a teljes láncon végzi az integrációt, a vetőmagtól a szerződéses alapon követett technológiai megoldásokon át a felvásárlásig. – Mindez ekkora körben azt jelenti: előfordul, hogy egy-egy kisebb parcella önmagában nem is művelhető nyereségesen. De az összetartás, a közösségi együttműködés megtartása fontosabb – teszi hozzá.
Az Új Élet Kft. döntően konvencionális szántóföldi növényeket – őszi búzát és árpát, repcét, kukoricát és napraforgót – termeszt. Az utóbbi években mind több lépéssel közelítik a precíziós gazdálkodás több elemét. Miután Csaba érzékeny a fenntartható, talajközpontú művelés szakmai-tudományos kérdései iránt, nem csoda, ha ez a témakör kiemelten szerepel a gazdaság napirendjén. – A termésátlagok alapján minden táblánkra elkészítettük a termőképességi térképeket, 10 × 10 négyzetméteres alzónákra tudjuk értékelni a talajaink állapotát. Vagyis azt, hogy az adott tábla és annak egyes részei valójában milyen termőképességgel rendelkeznek, milyen változások történnek esetleg, és milyen további vizsgálatra, beavatkozásra van szükség. Ennek alapján részben a tápanyag-ki- juttatás és a vetés is zónaalapon történik. A tőszámokat ugyanis természetesen az határozza meg, hogy milyen tápanyag-szolgáltató képességű területen milyen eséllyel fejlődik a megfelelő hozamra képes növény: ahol rosszabbak az adottságok, felesleges az inputanyagot vagy vetőmagot ugyanúgy kijuttatni-vetni, mint ott, ahol jók a talajviszonyok – fejti kiDusnoki Csaba.
Ez alapvetően nem is a pénz kérdése
A precíziós technológia gépigénye persze nagyobb beruházást igényel. – Ha egy „sima” vetőgép 6–7 millió, akkor egy differenciált 15–20 millióba is belekerül, és ez természetesen minden más elemnél így van, mint ahogy plusz költség az alaposabb talajvizsgálat, termőképességi térkép, és a különböző kijuttatási előírástérképek is. De azt kell nézni, mennyit tudunk megtakarítani azzal, hogy pontosabb a tápanyag- vagy éppen a növényvédőszer-kijuttatás. Vagy nem vetünk hiába magot oda, ahol úgysem kelne ki, vagy nem hozna megfelelő termést. Mindemellett a precíziós technológia révén a termőtalajok állapotát is hatékonyabban óvjuk, ami csak hosszú távon jelentkezik, mint érték, de ez is fontos – teszi hozzá a gazda. Az Új Élet mindezek alapján több mint 5 éve fejleszti precíziós munkavégzésre alkalmas gépparkját. – Mégis az a meggyőződésem, hogy ez alapvetően nem is pénzkérdés. Nem szabad, nem érdemes ezt elsietni: ez nem játék, nincs értelme egyszer „jól bevásárolni mindent”, és hirtelen belevágni a precíziós gazdálkodásba. Minden termőhely más adottságokkal bír, és azon belül is minden táblának megvannak a sajátosságai, úgyhogy tanulni kell, érdemes követni a fokozatosság elvét. Nálunk is több évbe telt, míg a jelenlegi szintre alakítottuk a precíz eljárások gépesítését. Ma részben a tápanyag-utánpótlás, a vetés tőszám-meghatározása, a zónaalapú folyékonytápanyag-kijuttatás, már mind ezek alapján megy. Természetesen mindig van hová fejlődni – mondja Dusnoki Csaba, hozzátéve: ezekhez pályázati támogatást is igénybe kívánnak venni.
A mezőgazdaság amúgy sem pár éves távlatú műfaj
Bár a gazdaságosság a vezérlő alapelv az Új Életnél is, a jövedelmezőséget nem az erőltetett hozameredmények alapján mérik. – Nem a termésmennyiség eredményezi a jövedelmet, hanem a kiadások és a bevételek aránya, különbsége. De a precíziós és a precíz munkavégzés sem jelenti ugyanazt. Én azt vallom, hogy hiába vesz egy gazdaság nagy értékű, szupermodern precíziós eszközöket, gépeket, ha a munkavégzés színvonala, a termesztés- vagy talajművelési technológia nívója alacsony. A precíz munka az alap, azzal kezdődik minden, és ezt nem egy munka- vagy erőgép jelenti, hanem a hozzáállás, a szemlélet. Csak egy példa a permetezőgép: hiába van a legújabb szakaszvezérléssel ellátott berendezésed, ha nincsenek tisztán tartva a fúvókák. Szóval, a takaros munkához elsősorban nem gép kell – fogalmazza meg a mezőgazdálkodás „jellemigényét” Csaba.
Miután a gazdaságvezető diplomamunkájának konzulense a hazai talajvédelem egyik nagy alakja, Dr. Birkás Márta, senki sem lepődik meg azon, hogy a gazdaságban komoly kísérletezés folyik a különféle művelésmódok talajra és termésre gyakorolt hatásaival. A cél a talajminőségének védelme, állapotának javítása, a talajélet megerősítése. De vajon ez hogyan fér össze a profitorientált szemlélettel? – Nincs ellentmondás abban, ha a gazdaság szem előtt tartja a talaj állapotát, és figyelmet, energiát, pénzt áldoz erre – válaszolja Csaba. – Csak éppen ennek a haszna nem egy szezonban vagy évben jelentkezik, hanem hosszú távon. A mezőgazdaság amúgy sem pár éves távlatú műfaj, hanem inkább évtizedekben érdemes előre gondolkodni. Lehet, hogy ma nyerek két forintot például azzal, ha elvonom a szármaradványt a tábláról, de holnap akkor hárommal többet kell költenem műtrágyára, ami nem is olyan kedvező a talaj nedvességőrző képessége, a szervesanyag-tartalom szempontjából, mint a növényi maradvány. És sok hasonló példa van. Például kísérleteket végzünk a repce vetéstávolságát és a legmegfelelőbb művelési módot illetően. Keressük, hogy a 24-48-as tőtávnál melyik jobb: a szántás vagy a lazítás. Azt látjuk, hogy a repcénél jobban beválik a lazítás. Miután évek óta kritikus a nyár végén vetett növények csapadékellátottsága, a talajok nedvességtartalma, jobb, ha nem forgatjuk a földet, azt kockáztatva, hogy tovább szárítjuk a talajt. Az egyöntetű, stabil keléshez jobban megfelel a mintill alapművelés, vagy inkább úgy fogalmazok: a viszonyokhoz alkalmazkodó talajművelés – vázolja az agrármérnök-jelölt. Ugyanakkor nem híve a szélsőséges vagy-vagy szemléletnek. – Azért mondom, hogy alkalmazkodó talajművelés, mert nem lehet mereven dönteni a szántás vagy szántás nélküli között. Egy 14–15 tonnás kukorica után nem biztos, hogy megúszod forgatás nélkül, mert egyrészt fenyeget a fuzárium, másrészt attól is függ, hogy mi előnyös, hogy milyen kultúra következik utána. Más kérdés, hogy ma már a szántás után azonnal zárni kell, elmunkálni, nem engedni elveszni a nedvességet, a tápanyagot. Vagy előfordult olyan, hogy vetés után jött egy gyors, pár 10 milliméteres zuhatagszerű eső, ami elverte a friss vetést ott, ahol forgatásos műveléssel készítették elő a táblát. Nálunk, ahol nem bolygattuk meg a talajt, el tudta vezetni a termőréteg a nagy mennyiségű, hirtelen vizet, a szalmakalapként szolgáló szármaradvány nem engedte egy egyöntetű kéreg vagy záróréteg felszíni kialakulását, és a repce ott szépen, egyöntetűen ki is kelt.
A talajba mindenképp be kell ruházni
Ebben a szemléletben nem csak a növény táplálása a fő cél, hanem a talaj és a növény kapcsolatának gondos elemzése, illetve az arra épülő eljárások. – A forgatás nélküli talajművelés voltaképpen a szélsőségek, a végletek ellensúlyozására, kezelésére is jó. Ahol erőteljes kihívásokra: tartós szárazságra, özönvízszerű esőkre kell felkészíteni a termőtalajt és a növényt, ott válik be igazán ez a metódus. De a talaj és a növény érdekét, igényeit egyszerre kell szem előtt tartani, nem szabad egyiket sem a másik elé helyezni. A talajba mindenképp beruházni kell – mondja Dusnoki Csaba. Az Agro.bio Kft.-vel közös, a talajélet, a talajállapot javítását célzó kísérleteik célja is ez. – Négy éve folytatunk közös kísérleteket. A cél az, hogy természetesen forgalomba hozatal előtt nagytáblás, üzemi szintű kísérletekkel igazoljuk a különféle készítmények hatását, hatékonyságát. A szárbontás, a talajoltók, tarlóbontók alkalmazását így saját szememmel látom, látom az eredményességet, amit azért az is hitelesít, hogy egy magyar cég 10 demófarmon teszteli a saját munkáját. Szóval, magam tapasztalom, hogyan segítik ezek a készítmények a szár- és gyökérmaradványok lebomlását, a talajélet erősödésével a tápanyagok feltáródását, a talajban lakó élőlények gyarapodását, ami még a talaj mechanikai állapotában, művelhetőségében is visszaköszön. A döntő az, hogy lehetőleg a talajban megtalálható, ott lebomló természetes szerves anyagok jelenléte, átalakulása révén álljon a növény rendelkezésére a tápanyag. Fontos és jó a megfelelő módon végzett műtrágyázás is, de mellette a legjobb, ha természetes forrásokból is áll rendelkezésre, és egyben felvehető formában van meg az a tápanyag, amire a növénynek szüksége van.
Az Új Életnél mindezek mentén tapasztalják, hogy bizonyos esetekben kevesebb vegyszerrel is ugyanazt a hatékonyságot érik el, mint korábban. A gyomirtásban és a lombkezelésben a kultivátoros, mechanikai sorközművelés mellett egymenetben kémiai sorkezelés zajlik, illetve a gyökérzónába kerül a megfelelő inputanyag is. Így kevesebb üzemanyag és menetszám mellett dolgozhatnak, és jelentős, akár csaknem feleannyi gyomirtószer-költséget – illetve jelentős talajterhelést is – megspórolnak maguknak. Lehet, hogy ez a tétel „csak” 8–10 ezer forint hektáronként, de 100 vagy különösen 1 000 hektárra vetítve máris kitűnik, hogy milyen jelentős összeget eredményez, a technológiai hatékonyság. Ugyanez igaz a differenciált tápanyag-kijuttatásra, ami garancia arra, hogy pont ott és csak annyi tápanyag legyen jelen, amennyire a növénynek szüksége van.
Kohout Zoltán
