Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy gazdaságát fenntarthatóbb pályára állítja és 2050-re a világ első klímasemleges régiója lesz. Ennek gyakorlati megvalósítását szolgálja az Európai zöld megállapodás, amely a mezőgazdaság számos területére, többek között az élelmiszer-termelésre is megfogalmaz konkrét célkitűzéseket.
Az Európai zöld megállapodás részét képező úgynevezett „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia értelmében az EU törekvése, hogy egészséges élelmiszert állítson elő hatékonyabb és fenntarthatóbb módon úgy, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a kémiai úton előállított rovarölő szerek és 20%-kal a műtrágyák felhasználását. Ezzel párhuzamosan pedig szorgalmazza, hogy az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án biogazdálkodás valósuljon meg. Magyarországon a biogazdálkodás részaránya jelenleg 5,7%, ezért az Agrárminisztérium 2022-ben egy új, megnövelt összegű ökopályázati kiírással tervezi támogatni az átállást, illetve az ökológiai gazdálkodás fenntartását. Azoknak, akik tervezik, hogy belevágnak a biogazdálkodásba, az alábbiakban röviden összefoglaljuk, mit jelent az, ha valaki ellenőrzött ökológiai gazdálkodó.
Legjelentősebb eltérés egy bio- és egy konvencionális gazdaság között
A konvencionális gazdálkodással ellentétben az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett a genetikailag módosított állatok, növényi anyagok és segédanyagok használata. Néhány kivétellel tilos a kémiai úton előállított szintetikus növényvédő szerek használata, valamint a könnyen oldódó foszforműtrágyák és szintetikus nitrogénműtrágyák alkalmazása. A biogazdálkodás előtérbe helyezi a fenntarthatóságot, biodiverzitást és a természeti környezet megóvását.
Adminisztráció
Sarkalatos kérdés a gazdálkodók körében, hogy mennyi plusz papírmunkával jár egy tanúsított biogazdaság működtetése. A biotanúsítvány megszerzéséhez vállalni kell ugyan bizonyos adminisztratív feladatokat, de a választott biotanúsító szervezet ehhez segítséget nyújt a honlapján elérhető tájékoztató anyagaival és év közbeni hírlevelekkel. A tanúsítószervezet számára biztosan adatot kell szolgáltatni a gazdaság területeiről, a földhasználatról, a tenyésztett állatokról, növényfajokról és méretekről. A gazdálkodási naplót naprakészen kell vezetni, továbbá a gazdaság tevékenységétől függően szükség lehet bizonyos formanyomtatványok kitöltésére is, mint például vetőmagengedély, alvállalkozói szerződés, átállási terv, területbejelentő lap. Ezek a feladatok főként a SAPS leadásának időszakára korlátozódnak és azzal összhangban történnek. Egyéb adminisztráció az év során csak akkor várható, ha a gazdaságban lényegi változás történik. Számlák, címkék, egyéb tanúsítványok megléte más ellenőrzés miatt is kötelező, így nem kiemelendő a plusz adminisztrációk sorában.
A bio státusz megszerzéséhez szükséges idő
Hivatalosan a biogazdálkodásra történő áttérés akkor kezdődik, amikor a gazdálkodó belép az ellenőrzési rendszerbe, azaz szerződik egy akkreditált biotanúsító-szervezettel. Ezzel kezdetét veszi az úgynevezett átállási időszak, amely növénykultúrától függően különböző hosszúságú (24 vagy 36 hónap). Az átállási időszakot követően, amennyiben az EU biorendeletét és a hazait is betartotta, a gazdaság már biotermék értékesítésére jogosult. A termék státusza akkor bio, ha:
- egyéves kultúrák esetén a vetésre az átállási idő kezdetétől számított 24 hónap elteltével kerül sor,
- évelő kultúrák (kivéve takarmány) esetén a betakarításra az átállási idő kezdetétől számított 36 hónap elteltével kerül sor,
- gyep, évelő takarmány esetén a betakarításra az átállási idő kezdetétől számított 24 hónap elteltével kerül sor.
Bio- és konvencionális területek egy gazdaságon belül
Szeretnénk leszögezni, hogy ökológiai gazdálkodóként az érintettek nem kötelesek a teljes gazdaságot bevonni az ellenőrzés alá. Szántóföldi növények és haszonállatokesetében a különböző fajok termeszthetők/tarthatók az öko és konvencionális egységben egyszerre (pl. biobúza, konvencionális rozs, vagy biokecske, konvencionális juh), évelő kertészeti kultúráknál pedig a különböző, laikus számára könnyen megkülönböztethető fajták is termeszthetők együttesen. Az egy gazdaságon belüli bio és konvencionális területek/állatok meglétét a jogszabály párhuzamos gazdálkodásnak nevezi.
Párhuzamosság lehetséges továbbá például az alábbi esetekben:
- ültetvényeknél (de átállási tervet kell készíteni, és 5 éven belül meg kell kezdeni a konvencionális egység utolsó részének átállítását is);
- mezőgazdasági kutatásra vagy hivatalos iskolai oktatásra szánt területek esetében az illetékes hatóság egyetértésével;
- vetőmagok, vegetatív szaporítóanyagok és palánták előállítása esetén;
- kizárólag legeltetésre használt gyepterületek esetében.
Első lépések a biogazdálkodás felé
Magyarországon két akkreditált tanúsítószervezet működik, a Bio Garancia Kft. és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Mindkettőnek több mint 20 éves tapasztalata van biogazdaságok tanúsításában, és egyazon eljárásrend szerint végzik az ellenőrzést és tanúsítást. Érdemes mindkét cég honlapján tájékozódni. Itt a szakmai anyagok mellett a bejelentkezéssel kapcsolatos lépéseket, dokumentumokat is megtalálják. A felmerülő kérdéseket érdemes telefonon tisztázni a választott tanúsítószervezettel, ahol a szakemberektől részletes útbaigazítást kaphatnak. A meglévő információk birtokában megtörténhet a szerződéskötés.
A szerződéskötés napjától minden ügyfél köteles betartani a vonatkozó jogszabályokat. Ezt követően 90 napon belül sor kerül a nyitóellenőrzésre, ahol az ellenőr minden, év során felmerülő feladatra felhívja a figyelmet, és megválaszolja az esetlegesen felmerülő kérdéseket. Fontos megemlíteni, hogy hatáskörüknél fogva a tanúsítószervezet és az ellenőrök nem adhatnak szaktanácsot, és a jogszabály teljes körű ismerete az ügyfél kötelessége is.
A tanúsítószervek a hatályos biorendeleteknek történő megfelelést egy kétlépcsős folyamatban, az ellenőrzés és tanúsítás során vizsgálják felül. Az ellenőrök az adott üzemet évente egyszer, előre egyeztetett időpontban ellenőrzik. Az éves főellenőrzésen kívül szúrópróbára bármikor sor kerülhet, és a magas kockázati kategóriába sorolt üzemeknél vagy megalapozott gyanú esetén mintavétel történhet. Az ellenőrzés során az ellenőr a megállapításokról jegyzőkönyvet készít. Amennyiben a gazdálkodó a jogszabályoktól bizonyos mértékben eltért, az ellenőr a nemzeti szankciókatalógus alapján szankciót szab ki, és megjelöli a határidőt, ameddig az előírt javítóintézkedéseket el kell végezni. Súlyos esetben, jelentéskötelezettségének eleget téve, a tanúsítószervezet jelenti az esetet a kormányhivatalnak.
Az ellenőrzést követően megkezdődik a tanúsítási folyamat. Ennek keretében a tanúsítószervezet tanúsítója átnézi az ellenőrzési jegyzőkönyvet, az egyéb beküldött dokumentumokat, fényképeket, és dönt a tanúsítvány kiállításáról. Sikeres tanúsítást követően a biotanúsítvány felkerül a tanúsítószervezet honlapjára, és mindenki számára elérhetővé válik.
A biogazdálkodók visszajelzései alapján a korábbi támogatások is nagy segítséget nyújtottak az átállásban, így ha Önök is nyitottak az újításra, akkor érdemes élni a lehetőségekkel.
Kruták Szimonetta
bioellenőr, tanúsító