Egyre több biomasszát égetünk el, sajnos, szalmát is…

Egyetlen év alatt majdnem 10 százalékot nőtt az energetikai célú biomassza-felhasználás Magyarországon. Ez egyrészt jó, mert a mezőgazdasági alapanyagok elégetésével nem kell annyit bányászni. Viszont aggasztó, ha olyan melléktermékeket vonunk el a termőterületekről, amik a fenntartható tápanyag-utánpótlást jelentenék…

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

Előny és veszteség

Magyarországon tavaly durván 3,5 millió tonna biomasszát hasznosítottak energetikai célra – vagyis 2019-hez képest 9 százalékkel többet égettek el erő- és fűtőművekben, biogázüzemekben. A biomassza előnye, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így csökkenthető a levegőszennyezés, az üvegházhatású kibocsátás. Ugyanakkor, ha például a szántóföldi növénytermesztésből visszamaradt értékes szár- és gyökérmaradványokat vonják el a tábláról, az olyan szervesanyag-veszteséget jelenthet, amit ugyancsak drága és sokszor környezetterhelő műtrágyázással lehet jól-rosszul pótolni…

A fele faapríték

A hazai biomassza-alapanyagokat felhasználó erő- és fűtőművek tavaly 45 százalékban faaprítékot (974 ezer tonna) használtak fel energiatermelésükhöz – ez 10 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Emellett a napraforgóhéj 6,2, a gabonaszalma több mint 7, papíripari hulladék 6,7 százalékkal részesedett.

Biogáz: hasznos és jövedelmező

A biogázüzemek előnye, hogy szerves hulladékok, melléktermékek ártalmatlanításával gazdasági és környezetvédelmi szempontból hasznot hajtanak. A trágyák és egyéb hulladékok anaerob kezelésével csökken a környezet szagterhelése, és kiváló tápanyag keletkezik a növénytermesztés számára. Ezzel csökkenthető vagy kiváltható a műtrágya-felhasználás, ami egyrészt költségcsökkentő, másrészt mérsékelheti a környezetterhelést. A növénytermesztés és állattenyésztés melléktermékei és egyéb anyagok feldolgozása egy környezetkímélő körforgásba illeszkedik bele, ami az energiatermelés révén ráadásul még jövedelmet is termel a mezőgazdasági vállalkozásnak.