fbpx

Sok gazdát tenne tönkre a kiemelt EU-s stratégia

Írta: Barna Ferenc - 2021 október 05.

Hány tanulmányra van még szükség a Farm to Fork stratégia károkozó hatásairól, hogy észhez térjenek? – teszi fel a kérdést az Európai Bizottságnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sajtóközleményében.

 

Szántóföldi növények
A stratégia 50%-kal csökkentené a növényvédőszer-használatot (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

 

Súlyos következményekkel járhat az F2F stratégia

A Kieli Egyetem tanulmányt tett közzé az EU „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája (F2F) végrehajtásának következményeiről, tartalmával az EU Közös Kutatóközpont 2021 nyarán nagyon csendben közzétett technikai jelentését támasztja alá.

„Az F2F stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen!” – megerősíti, hogy az Európai Bizottság kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve. A termelést korlátozná az EU, sok gazdát tönkre tennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne.

 

„Termőföldtől az Asztalig” stratégia

Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése.

A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50%-kal, a műtrágyahasználatot 20%-kal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok terén szintén 50%-os vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25%-ra emelné.

Több mint egy évvel azután, hogy az Európai Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány. A NAK és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.

 

Szarvasmarhatartás
A stratégia 50%-os csökkentést irányos elő antibiotikum-használat terén (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

 

Gabonafélékből és marhahúsból biztosan importra szorulna az EU

Az elmúlt hetekben több olyan tanulmány is napvilágra került, amely hasonló tendenciákat jelez, és amelyek a mezőgazdasági közösségeken túl is aggodalmat keltők.

A Kieli Egyetem mostani tanulmánya is úgy véli, hogy az F2F stratégia a termelés jelentős visszaeséséhez vezetne:

  • a marhahústermelés 20%-kal -;
  • a tejé 6,3%-kal- ;
  • a gabonaféléké 21,4%-kal -;
  • az olajos magvaké 20%-kal csökkenne az EU-ban.

A tanulmány szerint az F2F stratégia éghajlati szempontból nem lesz hatékony. Bár a stratégia megvalósítása elsőre látványos, 109 millió CO2-egyenértéknyi csökkenéshez vezethetne az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásában, azonban ezt a látszólagosan kedvező hatást megsemmisíti az uniós LULUCF-ágazatban (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) a CO2-tárolás 50 millió tonna CO2-egyenértékkel történő csökkenése, és az uniós termelés harmadik országokba áthelyezése. Utóbbi önmagában 54,3 millió tonna CO2-egyenértékkel több üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezne. Mindezek semlegesítenék az uniós stratégia mezőgazdasági kibocsátások tényleges csökkentésére gyakorolt – remélt – hatását.

 

repce
A stratégia 20%-kal csökkentené a műtrágyahasználatot (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

 

Forrás: NAK, Sajtóközlemény