A rendelet beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a hazai húsmarha állomány minőségileg javult. Azonban kisebb módosításokkal még hatékonyabban tudja segíteni az állattenyésztőket.
Második éve fut a támogatás
A tenyészbika tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról szóló 41/2019. (VIII. 30.) AM rendelet alapján második éve futó támogatás már ez idő alatt is érzékelhetően növelte a tenyészbika (apaállat) használatot, és javította a hízómarha árualap minőségét. A rendelet előtti időszakban ennyi minősített tenyészbikát nem vásároltak, és állítottak tenyésztésbe.
Az értékelt két évben a tenyésztőszervezetek 2562 egyedre állítottak ki támogatási kérelemhez igazolást. 202-ban a pandémia hatására megrendült piaci helyzet azonban a mezőgazdaság e szegmensét nem érintette; rekord számú, frissen minősült tenyészbikával szaporodtak a gazdaságok.
A rendelet nyújtotta támogatás hatására javult a hízómarha árualap minősége (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A húsmarhatartók elégedettek ezzel a támogatással
A rendelet nyújtotta támogatás hatására a hazai húsmarha állomány minőségének területén a mezőgazdasági szakemberek jelentős javulást tapasztaltak, ezzel párhuzamosan a gazdák tenyésztési kedve is növekedett.
Az elmúlt két kérelembeadási időszak tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a jogszabályba foglalt financiális segítség – kisebb módosításokkal – hosszabb távon is a hatékony módon növelheti a termelési hatékonyságot és a genetikai színvonalat az ágazatban.
A rendelet mely része módosul?
A gyorsabb genetikai előrehaladás és a minőségjavulás érdekében fontos, hogy a gazdák az idősebb apaállatok helyett, a legújabb és nyilván legjobb genetikát képviselő, frissen minősített tenyészbikákat vásárolják meg.
Ennek érdekében született módosítási javaslat szerint új feltételként jelenik meg, hogy kizárólag az első alkalommal tenyésztésbe állított apaállat után lehet majd támogatást igényelni. A korábban már támogatási igény nélkül egyszer, vagy többször beállított tenyészbikák után nem.
A módosítás szoros szakmai együttműködésben született meg, a konszenzusban részt vett az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége.
Forrás: NAK