A tápanyag-gazdálkodási terv alapelvárásai – biomassza esetén

Elsősorban a gabonaszalma erőműbe történő értékesítésével foglalkozó gazdákra vonatkozik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal weboldalán közzétett, tápanyag-gazdálkodási terv témájában összeállított segédlet.

A tápanyag-gazdálkodási tervhez talajvizsgálat is kell

A megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 34/2021. (X. 6.) AM rendeletben megfogalmazott tartalmi követelmények figyelembe vételével készült a segédlet a megújuló energia előállításához kapcsolódó tápanyag-gazdálkodási terv benyújtásához.

Korábban hírt adtunk arról, hogy fenti rendelet szerint 2022. január 01.-től az erdőtől eltérő, mezőgazdasági területekről származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyagának termesztése kizárólag olyan földterületen történhet, melyre adtak be egységes területalapú támogatási kérelmet.

A biomassza-termelő évente egyszer tápanyag-gazdálkodási tervet készít/készíttet öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményre alapozottan.

Tehát gyakorlatilag a rendelkezés például a gabonaszalma erőműbe történő értékesítésével foglalkozó gazdákra vonatkozik bizonyos mérethatár feletti erőművek esetén.

A terv alapelvárásait fogalmazza meg az útmutató

Az elérhető segédlet tartalma a Nitrátrendeletben (59/2008 (IV.29) FVM rendelet) foglaltaktól esetileg eltérő irányszámokat meghatározhat.

Azon gazdálkodók, akiknek területe nitrátérzékeny területre esik – vagy az új VPAKG2021 támogatásban részesül majd – ott a vonatkozó rendelet mellékletében foglaltakat kell alkalmazni (például istállótrágya beltartalmi értéke, hasznosulása, növények alá maximálisan kijuttatható hatóanyagok értéke…). Természetesen e szigorúbb számítási mód is megfelel a biomassza termesztése során elvártaknak.

Amennyiben nincs még talajmintája a gazdálkodóknak, úgy azt gyorsan pótolni kell az érintett termelőknek – ez ajánlott a VPAKG2021 pályázatba belépőknek is amennyiben még nincs vizsgálata –, hiszen a megfelelő tápanyagtartalom meghatározása érdekében a mintavételeknek is meghatározott az elvégezhetőségi ideje.

A mintavétel elvégezhető még az alábbiak szerint:

• az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével;
• tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével;
• szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.

A mintavétellel kapcsolatos útmutató a NAK honlapján található:

Forrás: NAK

Összeállította: Barna Ferenc