Ki mint vet, úgy arat

Gondolatok a cirokról 2022 tavaszán

A tavalyi aszály most szorongatja leginkább a tehenészeti telepeket. Gond van a tehén takarmánybázisával; a maradék készletek fogyóban vannak. Kérdés, hogy érkezik-e számottevő tavaszi csapadék.

Ha nem, akkor az őszi vetések egy része is gyenge lesz áprilisban. De több területen már ki is tárcsázták a perjét, rozsot. Annak érdekében, hogy ne kelljen a takarmányhiány miatt tehenet kivágni, érdemes elgondolkodni a cirokfélék és a szudánifű vetésén. Nem a kukoricaszilázst helyettesítjük például egy korszerű cirokfélével, hanem a hiányzó rozs- és fűszilázsokat. Mert ezek az új hibridek kiváló rostemészthetőségűek, ha fiatalon vannak betakarítva. De már az is segítség, ha a növendékek ehetik, és több kukoricaszilázs marad a tehénnek.

Szárazságtűrés – termésbiztonság

A cirokfélék jól tűrik az ökológiai stresszhatásokat (aszály, gyenge termőképességű vagy rossz szerkezetű talaj, késői vetés). Ezért aszályos területeken egyre nagyobb jelentőségre tehetnek szert a korszerű cirokfélék. A cirokfélék a csapadék mennyiségére a kukoricánál kevésbé érzékenyek, mivel Afrika száraz területeiről származnak. A különböző hibridek szárazságtűrése különösen kiváló, képesek kiheverni az aszálykárt, és regenerálódnak. A szárazságtűrés a cirok viaszos levélzetével és viszonylag kis sztómaszámával, továbbá erőteljes, mélyre hatoló járulékos gyökérrendszerével magyarázható. Aszályos években szinte az egyedüli takarmánynövény, amely biztonságosan terem. A cirok óriási előnye a kukoricával szemben, hogy lényegesen, kb. 30%-kal kevesebb vizet igényel egységnyi zöldtömeg előállításához (1. táblázat).

Kettős termesztés

Fontos szempont a kettős termesztés lehetősége is, mert az április végén-május elején betakarított gabonafélék (pl. tritikálé) után biztosabban előkészíthető a talaj, mint a kukorica alá: ha későn kerül a kukorica a földbe, akkor az intenzív növekedés időszakában belecsúszhat a csapadékszegény periódusba, a cirok viszont május 15-ig gond nélkül vethető.

Speciális tulajdonságok

A BMR (Brown Mid Rib) mint tulajdonság (a levélerek és egyes növényi részek barnássárgás, barnás elszíneződése) ugyanúgy, mint a kukoricában, a cirokfélékben is megtalálható. Az új tulajdonság alapja egy genetikai mutáció, melyet természetes szelekciós eljárással tartottak benn az új hibridekben. A mutáció hatása, hogy alacsonyabb a lignintartalom, illetve gyengébb a cellulóz-lignin kötés a növényben, és ez adott fenológiai fázisban kedvezőbb rostemészthetőséget eredményez. Tehát a lignintartalom nemcsak fenofázis-, hanem fajtafüggő is! A megváltozott lignintartalom, illetve szerkezet viszont magával hozta (a legújabb kutatási eredmények szerint), hogy 10–12%-kal alacsonyabb a terméshozam és gyengébb a szárszilárdság, ami miatt különösen nagy körültekintést igényel a hibridválasztás és a javasolt termesztéstechnológia betartása. A BMR-cirkoknak van bugás és szemet érlelő, valamint bugás hímsteril (azaz szemet nem érlelő) változata. A Little Giant BMR-cirok termesztése kedvező hazai eredményei miatt megfontolásra javasolható (Sersia Farm Kft.).

Kedvező időjárás esetén a BMR-cirkok által megtermelhető szilázsalapanyag elmaradhat a silókukoricákétól. Miért érdemes akkor ezekkel a korszerű, de kisebb hozamú fajtákkal foglalkozni, ha nem adnak nagyobb mennyiséget? A kisebb hozam mellett megmaradt ugyanis a termésbiztonság (szárazságtűrés), nem érzékenyek az aflatoxinra, és javult a táplálóértékük (energiatartalmuk). Egyes BMR-típusú cirokfélék megközelítik a silókukorica energiatartalmát. Egy újdonság a fenofázis-rostemészthetőség összefüggésére: a PPS (Photoperiod sensitivity). A fotoperiódikus érzékenység a cirokfélék egy olyan tulajdonsága, amely lehetővé teszi, hogy a tömegtakarmány célú cirkok bugázása mindaddig ne induljon be, míg a nappali megvilágítás nem csökken 12,5 óra alá. Ezzel nagyobb „betakarítási ablak” alkalmazására nyílik lehetőségünk, illetve ugyanez minimalizálja a korai elöregedés kockázatát, biztosítva így a sokáig kedvező rostemészthetőséget. A BMR-tulajdonság kisebb lignintartalmat eredményez, ami növeli a takarmány emészthetőségét. Ez azonban növelheti a szár megdőlésének kockázatát. Ezért több esetben továbbfejlesztették a BMR-genotípust, és kombinálták a törpenövésű, de leveles növényi fenotípussal.

A „brachytic” elnevezés tehát elágazó és törpe tulajdonságra utal (az internóduszok távolságát csökkentették), ami kevesebb szárat és több levélfelületet eredményez. A nagyobb levél: szár arány és a BMR-ből adódó kisebb lignintartalom kombinálása, valamint a bugás változat hozzáadása olyan takarmányminőséget eredményez, amely hasonlít a kukoricáéhoz. A hazai gyakorlatba ezt tavaly vezették be (MonsterAlfaseed Kft. és Vitalfeed Kft.). A tavalyi száraz nyáron is tudott 15–30 tonna/ha szilázst adni. Egy nyugat-magyarországi telepen (40 kg/nap/tehén fejési átlag) a nagytejű tehén adagjában is alkalmazták 10 kg/nap/tehén feletti adagban, a rozs kiváltására, kifejezetten költségmegtakarítás célzattal. Javasoljuk idén ennek a cirokfélének a kipróbálását. Nutrigrain BMR-cirok (brachitikus törpecirok, kis internóduszokkal, sok levéllel, kis dőlési kockázattal): kipróbálásra javaslom kis területen, mert még nincs hazai tapasztalat. Típusa azonban nagyon ígéretes (Alfaseed Kft.).

A cirokféléknek számos típusát ismerjük

• A „nagytestű” silócirkok 3–4 méteres magasságukkal képesek akár 70–80 tonna/ha zöldtermést adni. Ezek kétféleképpen hasznosíthatóak: elsősorban biogázüzemi alapanyagnak termesztjük, de kérődzőkkel is etethető a belőle készült szilázs. Jelentős, 15–20%-os kiindulási cukortartalommal, közepes rostemészthetőséggel (NDFd48: 50–55%) és alacsony keményítőtartalommal rendelkeznek a szemérés fázisában betakarítva.

• A szemes cirkokat, ahogy a név is mutatja, alapvetően a szemtermésükért termesztik, Jellemző rájuk, hogy nemesítésük során az elérhető termés (szem) maximalizálása mellett szintén cél a hatékonyabb betakarítás érdekében a növénymagasság csökkentése. Megkésett vetés esetén vagy kényszerhelyzetben ezek a típusok is betakaríthatók szilázsnak. Kisebb hozamot adnak, mint a silócirkok, de takarmányozási értékük a legújabb kutatási eredmények szerint megközelíti a kukoricaszilázsét. Ennek oka, hogy 20% nyersrosttartalom mellett 15–20% keményítőtartalmat képesek teremni.

• A korábbi hagyományos silócirokhibridek magassága tág tartományban mozog (180–400 cm).

– Amennyiben a hagyományos silócirok bugás és szemet érlel, akkor a betakarításkori keményítőtartalom magasabb, mint a biogázüzemi, kifejezetten nagy hozamú cirokféléké (akár 15–25% sza.). A hagyományos silócirokhibridek esetében a rost emészthetősége ekkor gyenge, a késői betakarítás eredményeként (NDFd₄₈: kb. 50%). Amennyiben korszerű BMR-tulajdonsággal rendelkező silócirokhibridről van szó, úgy a magasabb keményítőtartalom kedvező rostemészhetőséggel társul a szemérés fázisában betakarítva a növényt (kb. 30–40 tonna szilázs/ha).

– Amennyiben a hagyományos silócirok nem bugás vagy bugás ugyan, de hímsteril, abban az esetben keményítő nem épül be a szemekbe. Általában ezeknél a változatoknál a cukortartalom lesz kiemelkedő (15–20% sza.). Amennyiben korszerű BMR-tulajdonsággal rendelkező, nem bugás vagy hímsteril silócirokhibridről van szó, úgy kedvező rostemészthetőség várható korai betakarításkor (kb. 30–40 tonna szilázs/ha).

A ciroktermesztés agrotechnikai kockázatai

Kutatási körülmények között nem lehetett egyértelműen igazolni, hogy a BMR-cirok esetében a szár megdőlése nagyobb mértékű, mint hagyományos fajták esetében. A szárdőlést ugyanis számos tényező befolyásolja:

• Elsőként említjük a fajta/hibrid szerepét.
• Fontos szempont a nitrogénutánpótlás mértéke (a túldozírozás egyértelműen hajlamosít a szárdőlésre).
• A kisebb vetési csíraszám is csökkentheti a megdőlés veszélyét.
• A cirok a támaszték és a hozam, a szudánifű pedig javítja az emészthetőséget, ha keverék termesztésében gondolkodunk. Két vetőmag egy zsákban, a két vetőmag gyakorlatilag nem különíthető el, így vetési problémák a keverék jellege miatt nem lesznek.
• Végül a betakarítás időpontja következik, mint meghatározó tényező (főleg, ha bugás és szemet érlel a cirok – „fejben nehéz”).

A betakarítás módja

A „tisztán” cirokfélék különböző fajtái általában az egyszeri betakarításra alkalmas növények, egy menetben, járvaszecskázóval lehozva a területről (tejes-viaszérés határán). A szudánifű-cirok kombinációk pedig többször is kaszálhatóak (itt alapvető fontosságú a kaszálás-fonnyasztás, tehát a kétmenetes betakarítási technológia az alacsony szárazanyag-tartalom miatt). A hagyományos silócirokhibrideket korábban nem termelő állatállományoknak javasoltuk. A gondosan választott legkorszerűbb, BMR-típusú és időben betakarított silócirkokat azonban már a közepes és kistejű teheneknek, sőt akár a nagytejű teheneknek is adhatjuk a kukoricaszilázs részbeni helyettesítésével. Tehát a korszerű cirokféléket rehabilitálnunk kell, megváltoztatva a korábban alkotott nézetet a gyenge táplálóértékükre vonatkozóan.

Az alábbi cégeknél lehet érdeklődni a cirokfélékről a teheneink takarmányozása érdekében: Alfaseed Kft., Vitalfeed Kft., Sersia Farm Kft., Lidea Hungary Kft. A sikeres termeléshez pedig elsősorban esőt kívánok Önöknek, másodsorban jó döntéseket, hogy legyen mit betakarítani!

Dr. Orosz Szilvia