Agrárgazdasági elemzések

Változatlanul óriási a bizonytalanság a nemzetközi gabonapiacokon: az árak sosem látott intenzitással mozognak, miközben Magyarországon az elmúlt évek legsúlyosabb aszálya akár a termés jelentős részét is elviheti.

Kukorica

A „klasszikus” – piacokat és ezáltal az árakat alakító – kereslet-kínálati viszonyokon túl jelenleg számtalan tényező befolyásolja a gabonapiacok mozgását: az orosz-ukrán háború, a globális recessziótól való félelem, egy újabb COVID-hullám esetleges bekövetkezése, a drasztikusan emelkedő energiaárak és az infláció felfutása, a nemzetközi jegybankok szigorító monetáris politikai eszköztárának aktiválása, az amerikai dollár rendületlen erősödése; a sornak bizonyosan nem szakad itt vége, azonban azt látnunk kell, hogy önmagában a várható termés mennyiségének és keresletének alakulása nem minden esetben valós indoka a gabonaárak változásának, ráadásul ez a jelenség rövid távon különösen jól megfigyelhető. Miután május közepén a kukorica határidős tőzsdei ára a chicagói (CBOT) és a párizsi (MATIF) árutőzsdén egyaránt történelmi magasságba emelkedett, ezt követően intenzív csökkenésbe fordultak a jegyzések. Olyannyira, hogy július első napjaira a novemberi lejáratú kukorica ára a MATIF-on 100 euróval került lejjebb, míg a CBOT esése megközelítette a 200 dollárcentet vékánként. Azonban a hullámvasút itt nem állt meg.

Július 11-ére a piacon ismét intenzív áremelkedés volt megfigyelhető: az európai jegyzések esetén több mint 40 eurós, az amerikai új termésű kukorica esetében pedig 60 dollárcentes emelkedés következett be pár nap leforgása alatt. A fentiek is mutatják, olyan mértékűvé vált az árak volatilitása, amely önmagában is jelentős kockázatokat hordoz: a piaci szereplőknek ezt az ingadozást valamilyen módon csillapítaniuk kell, egyrészt a fizikai piacon, másrészt a tőzsdéken is. Különösen egy olyan helyzetben, amikor a várható globális termés mennyisége a szokottnál is nehezebben prognosztizálható. A dél-amerikai betakarítás vegyes képet mutat, a brazil másodvetésű „safrinha” kukorica eredményei némileg elmaradnak a várakozásoktól, továbbá úgy tűnik, az argentin termés is kevesebb lehet a korábban riportált szintektől. Az Egyesült Államokban az állományok jó képet mutatnak, azonban rövidesen csapadékra lesz szükség a növények további fejlődése érdekében.

Az EU déli országai aszállyal küzdenek; a legnagyobb kukoricatermesztő uniós ország, Franciaország a nyár elején jelentős hőhullámon esett át, mely vélhetően hatással lehet a várható kukoricatermésre. Mindezek ellenére egyelőre a prognózisok jó terméssel kalkulálnak Európában, ráadásul a dél- és észak-amerikai import a nagy európai kikötőkben elérhető, így ez részben fedezi az ukrán kukorica kiesését a piacról.

Úgy tűnik, Magyarországon az idei évre a szárazság nyomja rá a bélyegét. Mind a téli „feltöltő”, mind a tavaszi csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a korábbi évek átlagától, és különösen súlyos a csapadékhiány a keleti országrészben. Erre érkezett júniusban a közel 2 hétig tartó kánikula, amelynek során a hőmérsékleti csúcsok megközelítették a 40 ^oC fokot, a napi átlaghőmérséklet pedig súrolta a 30 fokot. Nehéz megítélni a károk mértékét, annyi azonban bizonyos: ha marad a csapadékmentes időjárás és a meleg, további termésmennyiség-csökkenéssel kell kalkulálnunk.

Piaci aktivitás gyakorlatilag nincsen. Kijelenthető, hogy új termésre nem lehet találni eladót, vélhetően ez nem fog érdemben változni, egészen akár a betakarítás kezdetéig. A vevők sem mutatnak túlzott aktivitást, hiszen a várható termés mennyisége jelenleg még csak nem is körvonalazódik, így az esetleges értékesítés nem ár kérdése.

Búza

Az északi féltekén folyik a búza betakarítása, vegyes eredményekkel. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának július eleji jelentése szerint az aratás nagyobb sebességgel halad az előző évekkel összehasonlítva, míg az eredmények elmaradnak a tavalyi mennyiségektől. Hasonló a helyzet Franciaországban is, mind a hozamok, mind a minőség heterogén képet mutat.

Ezzel párhuzamosan az árak esésének eredményeként a kereslet, különösen a Magreb és a közel-keleti országok részéről erőteljesen emelkedett, a tendereken jellemzően francia és román, kisebb részben ukrán áruk nyertek. Érdemes megjegyezni, hogy az ukrán búza jelenleg világpiacra a constantai kikötőn keresztül tud kijutni, többszöri átrakás eredményeként, így a kikötői kapacitások foglaltsága a későbbiekben akadálya lehet a román, szerb és esetlegesen a magyar áru exportjának is.

A július elején ülésező Betakarítási Koordinációs Bizottság adatai alapján Magyarországon az őszi árpa termésmennyisége közel 10 százalékkal maradt el az előző évi eredménytől, ettől azonban nagyobb mértékű búza-terméskiesést prognosztizáltak a 2022es évre. A betakarítás az ülés időpontjában 32 százalékon állt, ezekből az eredményekből kiindulva a bizottság elképzelhetőnek tartja akár a 4 millió tonnánál alacsonyabb búzatermést, ehhez hasonlóan alacsony mennyiséget legutoljára 2012-ben láthattunk.

A piac a kalászos gabonák esetében is „megdermedt”. Bár a vevők áraznak, követve az erőteljesen mozgó európai árakat, egyelőre az eladók várnak az értékesítéssel. Egyrészt a vártnál rosszabb eredmények miatt szeretnék látni, milyen mennyiségű árualappal gazdálkodhatnak, másrészt pedig az ismét emelkedő árak alapján magasabb szinteken kívánják értékesíteni a terményt.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató