A gazdák egyharmada nincs tudatában annak, hogy a rágcsálóirtó szerekkel szembeni rezisztencia olyan tény, melyet figyelembe kell venni, amikor kiválasztják, melyik csalit használják a telepen. Amennyiben nem megfelelő az alkalmazott irtószer, a rágcsálók ellenállóképességét fejlesztik a mezőgazdasági termelők – és jönnek a „szuperpatkányok”.
Kedveznek a körülmények a rágcsálók elterjedésének itthon is
A sokat emlegetett klímaváltozás, mivel egyre enyhébb teleket hoz, kedvez a rágcsálók elszaporodásának Magyarországon is.
Azonban számos egyéb körülmény is hozzájárul a kolóniák kialakulásához: jellemzően olyan helyen bukkannak fel, ahol minimális táplálék és folyadék szabadon hozzáférhető számukra; adott a szaporodásukhoz szükséges zavartalan környezet; a rágcsálóirtást nem szakszerűen (nem a megfelelő eszközt alkalmazzák, nincs rendszeres ellenőrzés és szerpótlás…) hajtják végre.
A szabad forgalmú irtószerek jellemzője, hogy többségükben a hatóanyag-tartalom nagyon alacsony, ezért az egyedeket nem öli meg, sőt, egy idő után rezisztensek lehetnek az adott hatóanyagra, mellyel rendszeresen „etetik”.
A különböző mechanikai eszközök csak egy-egy példány esetében alkalmazható, általában egy nagyobb populációnál már nem hatékony.
Adott „családoknál”, vagy egy-egy adott térségben kialakulhat a rezisztencia a régebbi hatóanyagokkal szemben
Egy nemzetközi piaccal rendelkező vegyipari óriásvállalat végzett kutatást a témában, hogy jobban megismerjék az angol gazdák rágcsálóirtásra irányuló tevékenységét, ismereteiket feltérképezzék.
A felmérés szerint az Egyesült Királyságban élő gazdálkodók több mint háromnegyede nincs tisztában azzal, hogy gazdasága ismert rágcsálóirtó-rezisztencia területén található.
Az engedélyköteles rágcsálóirtó szerek egyre többször kerülnek ki szabad forgalomba és ennek a helytelen felhasználása eredményezheti, hogy a rágcsálókban kialakulhat tolerancia vagy rezisztencia az adott hatóanyagokkal szemben.
A megkérdezettek túlnyomó többsége (88%-a) nem volt biztos abban, hogy bizonyos csalikkal szemben rezisztenciát jelentettek a térségükben.
A gazdák egyharmada nem volt tudatában annak, hogy a rágcsálóirtó szerekkel szembeni rezisztencia egy olyan aktuális kérdés, melyet figyelembe kell venni a csali kiválasztásánál.
(Pedig a kutatásban részt vettek több mint 90 százaléka használ rágcsálóirtó szert a gazdaságában.)
A gazdák tudtukon kívül hozzájárulnak a rezisztencia kialakulásához, terjedéséhez
A kutatás eredményeiből arra lehet következtetni, hogy valójában a mezőgazdasági termelők/telepvezetők szakszerűtlen tevékenysége segíti a „szuperpatkányok” elterjedését, melyek ellenállnak az első generációs antikoagulánsokat tartalmazó csaliknak.
Gyakorlatilag így több patkányt tenyésztenek mutált génnel, és a rágcsálók problémakre még nagyobb területen jelenik meg.
„A gazdák tudtukon kívül hozzájárulhatnak ahhoz a problémához, melyet a rágcsálók jelentenek a telepeiken, mivel a patkányok potenciálisan betegségeket terjeszthetnek a dolgozók és az állatállomány körében, illetve károkat okoznak a terményekben. A megoldás végül sok pénzbe kerül nekik, olcsóbb mindjárt szakemberhez fordulni” – mondta a kutatást végző cég képviselője.
Forrás: Farminguk
Összeállította: Barna Ferenc
