Agrárgazdasági elemzések

Miközben az ukrán kikötők újból hajókat raknak, Magyarországon a rég nem látott aszályos időjárás napról napra tizedeli a várható kukorica- és napraforgótermést.

Kukorica

Jelentős sajtóvisszhangot kapott a július 22-én tető alá hozott ukrán-orosz-török-ENSZ megállapodás, melynek eredményeként újból elindulhatott a gabonaexport az ukrán kikötőkön keresztül. Az első, Sierra Leone zászlója alatt hajózó, Razoni nevű teherhajó, a rakterében 26 ezer tonna kukoricával, augusztus elsején futott ki Odesszából, eredetileg libanoni céllal, majd később Egyiptom felé folytatta útját. Ezt követően több hajó berakodása is megtörtént, melyek egy szigorú szabályok által felügyelt korridoron keresztül jutnak el a Boszporuszig. A szállítmányok nyomon követesét és ellenőrzését egy Isztambulban található Közös Koordinációs Központ (JCC) felügyeli.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy az újranyitott kikötőkön keresztül milyen volumenű exportaktivitást tudnak folytatni az ukránok. Vélhetően a kikötői kezelőszemélyzet egy része elmenekült, és ha az infrastruktúra súlyosan nem is károsodott, technikai oldalról is több tényező hátráltathatja a rakodásokat. Optimista becslések szerint, teljes kapacitás esetén havonta 2,5–3 millió tonna gabona berakására van lehetőség az újra üzemelő kikötőkön keresztül. Ez az adat még mindig jelentősen elmarad Ukrajna háború előtti havi exportjától, mely akár a 6-7 millió tonnát is elérte egy nagyobb forgalmú hónapban.

Az egyelőre kifejezetten alacsony volument képviselő és lassan újrainduló tengeri szállítások a piacokat érdemben nem térítették el az elmúlt hetek emelkedő trendjétől. Az emelkedés hátterében a várható globális termésmennyiség körüli bizonytalanság húzódik. Az USA mezőgazdasági minisztériumának (USDA) augusztus 12-én megjelent aktuális havi riportja szerint (WASDE) a várható globális kukoricatermés, az előző havi adatok tükrében, kevéssel több mint 6 millió tonnával csökken. Mindez történik úgy, hogy az EU-ban a korábbi 68 millió tonnás terméssel szemben a prognózis már csupán 60 millió tonnát vár, mely 8 millió tonnányi vágás egy hónap leforgása alatt. Megtört az USA várható termésbecsléseinek hónapok óta tartó emelkedése. A jelentés alapján az USDA elemzői 4 millió tonnával vágták az amerikai termést, hozzátéve, hogy az így is közel 365 millió tonnás mennyiség, kiegészülve a változatlanul hagyott 126 millió tonnás brazil volumennel, továbbra is 300 millió tonna felett tartja a fordulókészletek szintjét. Amennyiben ezt a globális termésmennyiség arányában szemléljük, 26% körüli mutatót láthatunk, tehát a fordulókészletek mind abszolút értékben, mind a termés arányában jelentős, mondhatjuk talán azt is, megnyugtató tartalékot biztosítanak bolygónknak.

Emellett azonban, főként az aszályos időjárás miatti csökkenő termésvárakozások, a teljes globális gazdaságot megrázó infláció, az energiakrízis és az elhúzódó orosz-ukrán háború következményeként mégis fennáll a veszélye egy akár több kontinensre kiterjedő gazdasági recessziónak. Ezeket a félelmeket a különböző nyersanyagpiacok elkezdték „beárazni”, fogalmazhatunk úgy is, látható egy kínálati sokk, a folyamatosan romló kilátások következményeként pedig egy jelentős és kifejezetten gyors átárazódás. Ez a két vektor, némileg a folyamatot öngerjesztővé téve, az egyik irányból tolja, a másik irányból húzza az árakat felfelé.

A két irányadó tőzsde közül a párizsi jegyzések (MATIF) július eleje óta tartó emelkedésének dinamikája jóval látványosabb, mint a chicagói árutőzsde (CBOT) különböző lejáratainak alakulása. A jelenség érthető, hiszen az idei évben egész Európát rég nem látott aszály sújtja. Kijelenthető, hogy az EU összes jelentős kukoricatermesztő országában – bár különböző mértékben, de – elmarad az előző évekétől az idén betakarítható termésmennyiség. Különösen megviselte az állományokat az extrém meleg és a csapadékhiány Franciaországban, Romániában, Szerbiában és a teljes dél-európai régióban. Sajnos Magyarország sem kivétel. Az elmúlt időszakban több előrejelzés is született a várható termésmennyiséggel kapcsolatban. Úgy tűnik, a helyzet olyannyira súlyos, hogy augusztus közepére az optimista becslések is 4-es számmal kezdődtek, de egyre többen inkább a 3–3,5 millió tonna közötti sávban helyezik el a várható magyarországi kukoricatermést. Amennyiben ez realizálódik, több évtizedes negatív rekord dőlhet meg, hiszen a legutóbbi, 2012-es aszályos évben 4,7 millió, az azt megelőző, a mai napig gyakran katasztrofális évként emlegetett 2007-ben is 4 millió tonna kukoricát takarítottak be a gazdák. Sajnos jelenleg is nagy területek silózása zajlik, sőt, több helyen gyakorlatilag szárzúzóval kellett a termés nélküli táblákat megtisztítani a teljesen elszáradt növényektől. A legtragikusabb látvány az Alföld délkeleti részén fogad minket, a legjobb állományok Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben találhatóak, jellemzően a nyugati határokhoz közeli régiókban.

A piaci aktivitás ennek megfelelően nagyon alacsony, az eladói árvárakozások a MATIF novemberi lejáratú jegyzéseihez hasonlítva jelentős prémiumot mutatnak, melynek egyenes következménye lehet az import további emelkedése. Az import bővülése azonban nem csupán a külföldről behozott kukoricatételek esetleges árelőnye miatt következhet be; a fent említett termésvárakozások bármelyike is valósul meg, az nem fedezi a magyarországi felhasználást, így a behozatal az állattenyésztés és a feldolgozóipar ellátásához is szükséges lesz.

Az országba jelenleg is érkezik import, a mennyiség döntő többsége vasúton érkező, ukrán eredetű kukorica. A fentiek miatt a behozatalban minden piaci szereplő további emelkedést vár, arról nem beszélve, hogy a jelenlegi árszintek alapján Európában az ukrán származású áru a legolcsóbb és leginkább hozzáférhető.

Búza

Egyre inkább tisztul a kép a 2022/2023-as gazdasági év búza termésmennyiségével kapcsolatban. Miután az északi féltekén a betakarítás lassan befejeződik, az elemzői adatsorokban az előrejelzéseket felváltják a tények. Az USDA riportja szerint a globális búzatermés 779 millió lesz, mely 8 millió tonnával magasabb az előző, júliusi prognózisnál. Úgy tűnik, egyaránt jó termés lesz Ausztráliában, Brazíliában, továbbá az indiai terméskiesés sem éri el a korábban jelzett mértéket. Meglepően jó termésátlagokról számol be az orosz szakmai sajtó, az USA mezőgazdasági minisztériuma úgy látja, 88 millió tonnás búzatermés várható a világ legnagyobb területű országában. Ez jelentős emelkedés mind a korábbi előrejelzéshez, mind a tavalyi terméshez képest.

A fentiek a tőzsdék árazásaiban is megmutatkoznak, hiszen a MATIF malmibúza-jegyzései közel azonos szinteken mozognak, mint az azoknak megfeleltethető lejáratú kukoricaárak. Búza, CBOT, 2022. szeptember

Több elemző ebből a ritka piaci jelenségből azt a következtetést vonja le, hogy a várhatóan alacsonyabb termések ellenére a kukorica tűnik túlárazottnak a búzához képest.

Magyarországon augusztus közepéig a végleges terméseredményekről nem jelent meg statisztika, így a legutóbbi betakarítási adatokra támaszkodva változatlanul a 4 millió tonna körüli termésmennyiség körvonalazódik, mely szintén legalább 10 éves mélypont lesz.

A búza belföldi piacán az árakban akár napon belül is jelentős mozgásokat láthatunk, az erőteljes tőzsdei volatilitás mellett a forint árfolyamának elmúlt hónapokban megfigyelhető, néhol szélsőséges ingadozásának a következményeként.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató