…csupa nagybetűvel, mert NAGY beruházás ez, mert NAGY a baj a szárazság miatt, és végül NAGY kérdés is, mert sok mindent kell ismerni például egy beruházási döntéshez. Ebben szeretnék segíteni. Azt gondolom, az idei év megmutatta, hogy az öntözés szükségessége már nem kérdés.
Ha így folytatja a klíma – márpedig így fogja –, a forró nyárral, szélsőséges csapadékeloszlással, akkor baj lesz, illetve sok helyen már baj van! Ennek ellenére sok éve folyik a struccpolitika. Rendben, értem, hogy a mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb beruházási és üzemeltetési költségtényezőjéről van szó, de azt nem értem, miért kell egymillió hektáros, százmilliárdokat kóstáló pofonokat, esetleg az érintett területek elsivatagosodását megvárni.
Természetesen a szántóföldi növénytermesztés megoldása az igazán kemény kihívás, itt van a nagy kár is. Zöldséges és gyümölcsös területen igazán jó, sok évtizede ismert, bevált és költséghatékony technológiák állnak rendelkezésre (csepegtető, különböző mikroszórófejes, vízsugaras és felszín alatti, illetve izzadócsöves rendszerek). Ezek részletezésébe e miatt nem is mennék bele, mert egyértelmű a költségtényezők listája előnyök és hátrányok terén. Szántóföldi relációban rendkívül fontos ismerni a beruházás és az üzemeltetés költségeit, és a „banánhéjak” miatt alapvető a tisztánlátás igénye, illetve a márka- és marketingmentes szakmai megalapozottság. Tisztán kell látni néhány dologban, úgymint: – vízjogi, vízhasználati keretek, engedélyek rendezettsége hosszú távon.
- Műszaki, vízellátási lehetőségek természetesen a legnagyobb szárazság idején.
- Pályázati, támogatási, finanszírozási lehetőségek ismerete, kihasználása.
- Pontos, akár GPS-es térkép domborzati adatokkal.
- Csatornahálózat vagy kút/gerincvezetékek/öntözőrendszer telepítési, vízellátási, üzemeltelési és költségtervezése (lehetőleg márkafüggetlenül).
- Tisztánlátás az olyan lehetőségeket illetően, mint a precíziós megoldások.
- Árajánlatok beszerzése, versenyeztetése.
- Szállítási, kivitelezési, beüzemelési, rendszer-üzemeltetési kérdések tisztázása.
- Szerviz- és alkatrészellátás.
Néhány dolog megváltozott a klímán és csapadékon kívül is körülöttünk, és ezekhez a kihívásokhoz szintén alkalmazkodni kell. Melyek ezek?
- Energiaárak nagymértékű növekedése, tehát nagyon nem mindegy, hogy a vízszállítás, -kiemelés mibe kerül.
- Véges a vízkiemelési lehetőség, az öntözővíz ára sem kevés, így a beruházáson túl elvárható a hatékony üzemeltetési megoldások megtalálása. Nem mindegy, mennyit visz el a szél és párologtat el a Nap.
- A mezőgazdasági szakmunkások és segédmunkások számának csökkenése, a bérszint változása mindenhol érezhető, különösen a nehéz fizikai munkák (pl. hőségben vascsőpakolás) terén.
- Jó hír, hogy anyaghasználati és technológiai fejlődés is van, mellyel részben kompenzálhatók az előző hatások. A továbbiakban a TOP 3 legismertebb, legmegtérülőbb (?), leginkább a gazdálkodók számára reklámozott megoldásról, röviden:
No. 3. Precíziós öntözés
Az öntözési technológiák, akár behúzódobos, akár önjáró lineár vagy körforgó berendezésekről van szó, kiforrott technológiák. Nincs hókuszpókusz, digitalizált megoldáshalmaz, kábeltömeg és kontakthibák, elvízkövesedő, eltömődő mikroszelepek. A hagyományos berendezések átlagos műszaki személyzettel is javíthatók, karbantarthatók. Ez nem mind mondható el a precíziós VRI-szelepes rendszerekről. Természetesen a nagy kérdés a berendezés jelentős beruházási többletköltsége, a hidraulikus szeleprendszer karbantartási és időnkénti csereigénye, illetve természetesen az agronómiai megalapozottsága is. Ez konkrétan a vízháztartási szektoronként mérhető eltéréseket jelenti, mert jellemzően nem sávosan esik az eső, nem is mérjük szektorosan. Szintén nem helyspecifikusan szektorokba, felváltva sávokba van rizs és búza vetve, és olyan domborzatú területen, ahol nagy a csapadékelfolyás, oda nem pont a center pivot körforgó van kitalálva.
No. 2. Számítógép-vezérelt öntöződobok
Akár 800 méter csőhosszal. Ezek a berendezések nagyban megoldják az ideális öntözésidőzítést (kora reggel/késő este), a felcsévélés végén a szivattyúleállítást vagy elzárószelep-vezérlést – ráadásul 1 fős kezelőszemélyzettel, akár ha egy területen több ilyen berendezés van, akkor is. A nagyobb dobok behúzásonként akár 8 hektárt képesek öntözni. Előny az egyszerű áttelepíthetőség, a kisebb táblákon fajlagosan alacsony beruházási és üzemeltetési költség. Az öntöződobok további előnye, hogy az időszakos szárazság pár havi krízishelyzetének enyhítésére a legnagyobb rugalmassággal használhatók, és a legkisebb ráfordítással oldható meg a téli, illetve üzemszüneten kívüli tárolásuk.
No. 1. Fém gerincvezetékek felcsévélhető LAPOS- TÖMLŐKKEL való kiváltása
Sok pénz spórolható meg a súlyos vascsövek és drága alucsövek rakodása helyett. Ez a Mandals tömlőnek is hívott megoldás sok évtizede ismert tűzoltósági, bányászati, ipari felhasználásban, de immár a mezőgazdaság nagy méret- és „nyúzás” igényű tömlői is bizonyítottak. Lényegesen jobb áramlástani tulajdonságaikkal energia vagy gázolaj spórolható meg. Egyetlen ember a traktorral rendkívül gyorsan akár több kilométer gerincvezetéket, hidránstömlőt tud hozni, vinni, feltekerni, lefektetni, vízteleníteni. Széles a méretválaszték is, 50–300 mm közötti belső átmérővel. Ezek a lapostömlők kivételesen erősek és tartósak, UV- és időjárásállóak (-50-től +75 °C között), teljesen karbantartásmentesek. A tömlők gyártása 1927 óta folyik, maga a gyár több mint 300 éves. A műszaki megoldás kiemelkedő ár-érték arányával mind beruházási, mind üzemeltetési oldalon az én rangsorolásomban messze a leginnovatívabb, mert legtöbbet hoz a gazdálkodók konyhájára.
A folytatásban a gyenge láncszemekről és a leggyakoribb hibákról lesz szó. Bízom benne, hogy hasznos gondolatokkal segítettem munkáját, hogy az öntözés az Ön szántóföldi gazdálkodásának ne a leggyengébb láncszeme legyen.
Szilágyi János
agrármérnök,
a PAP-AGRO KFT. marketingvezetője
