Lesz-e hat számjegyű a szója vetésterülete Magyarországon?

Az egekbe szökött műtrágyaárak mellett azt vajon tudjuk-e, hogy a szója a számára szükséges nitrogén 80–100%-át maga is elő tudja állítani és képes felvenni? Jonathan Schattke idézete tehát egyre aktuálisabbá válik a mezőgazdaságban is: „A kényszer az újítás anyja, a kreativitás az apja”. A Karintia botykapeterdi szójanapján ez a téma is szóba került.

Egyre szélesebb körben termesztik, az érdeklődés is egyre nagyobb a szója termesztéstechnológiája iránt, a most zajló műtrágya- és gazdasági válság pedig érezhetően az esélyeit is növeli ennek a fehérjenövénynek. A szakmai döntéseket viszont nem lehet egy év adatai alapján meghozni. Tény ugyanakkor, hogy a klímaváltozás nem egy éve nehezíti a gazdálkodást. A körülményekhez valóban alkalmazkodni kell, talajvizsgálatokkal, a fajtaválaszték elemzésével és szakmai tanácsadás igénybevételével. A fő motivációt előreláthatóan a takarékosság fogja adni a mezőgazdasági termelésben a jövőben, ezért ehhez is segítséget kívánt nyújtani a Karintia csapata.

A vetési időszak környékén inkább az optimista vetésterületszámok látszódtak megvalósulni. Magyarországon idén sajnos nem emelkedett jelentősen a vetésterület. Az idei rendkívüli körülmények viszont jelentős mértékben növelhetik a vetésterületet Magyarországon is.

Érvek a szója mellett – válság idején

Nyár végére több termelőtől hallhattuk, hogy mást vagy máshogy kell vetnie a következő szezonban, mert még egy ilyen évet nem szeretne megélni. Sokan az őszi kalászosokban látnak inkább fantáziát, ezen a rendezvényen viszont két tavaszi kultúra, a kukorica és a szója termesztési paramétereit hasonlította össze Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője.

A szója a N-szükségletének 80–100%-át elő tudja állítani/fel tudja venni, ehhez elsősorban minőségi vetőmagra és ezzel a szorosan összefüggő, megfelelő gümőszámra is szükség van. Nem lehetetlen feladat N-utánpótlás nélkül eredményesen szóját termelni – a rendezvény célja sem a tápanyagmérleg kibillentése volt –, de a kultúrának ez a képessége soha nem volt ennyire reflektorfényben. Annál is inkább, mert a szomszédos Ausztriában például a konvencionális szójatermesztésben tilos a N-utánpótlás, a szomszédaink mégis eredményes termesztők.

A gázárak emelkedését a tartályos gáz esetében jelentősnek, a vezetékes gáz esetén pedig drasztikusnak is nevezhetjük. A kukoricát pedig – ellentétben a szójával – szárítás nélkül nem lehetséges tárolható állapotba hozni, azaz 14% alatti nedvességtartalommal betakarítani. Így a kukorica és a szója „mérlegelésekor” a megemelkedett szárítási költség is a szója javára billenti a képzeletbeli mérleg nyelvét.

Ugyanazon a területen (talajadottságtól, hőösszegtől függően, és nem az idei szélsőséges átlagot számolva) 3 tonna szója teremne 9 tonna kukoricával szemben. Már ennek a különbségnek a logisztikai háttere (szállítójármű-igénye, betárolási és üzemanyagköltsége) is szembetűnő különbséget mutatna.

Azóta történt

A botykapeterdi rendezvény óta hivatalosan is bejelentették, hogy a fehérjenövény-termesztési támogatásra jutó keretből (a közvetlen kifizetések 2%-a) nagyobb mértékben részesülnek majd a szemes fehérjenövények. Ennek következtében várhatóan 13 millió euróról 15,9 millió euróra emelkedik az éves keret. A szemes fehérjenövények esetében a tervezett fajlagos érték 2023-tól hektáronként 237 euró; minimumértéke 163, maximumértéke pedig 302 euró lesz.

Az idén egyszer már megírtuk: Bátrabban merjünk spórolni! A szója mellett pedig azóta is szaporodnak az érvek…

Sándor Ildikó