fbpx

Több termőföld kelt el többért, a földbérlet is drágul

Írta: Kohout Zoltán - 2022 november 15.

Ugyanaz történik itthon, mint Nyugat-Európában, sőt, nálunk nemcsak a föld értéke nő, hanem tavaly jelentősen több föld cserélt gazdát, mint azelőtt. A számok fordulatot jeleznek.

Négy éve nem volt ilyen

Az előző két évit meghaladó ütemben folytatódott 2021-ben a termőföldárak emelkedése. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó országos átlagára 1,9 millió forint volt hektáronként. A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adták-vették. Tavaly 14%-kal nagyobb termőföldterületet értékesítettek, mint az előző évben – mutatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenlegi adatbázisa. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,1%-a, összesen 72 ezer hektár cserélt gazdát. Ez megközelíti a 2017. évi értékesítés volumenét, vagyis tavaly egy négyéves trend fordult meg. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 16%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.

Az összes értékesített terület döntő részét (68%) – a korábbi évekhez hasonlóan – szántó, további 14%-át erdő, 13%-át gyep, 5%-át pedig szőlő és gyümölcsös tette ki. Szőlőből és gyümölcsösből 33, gyepből 31, erdőből 26%-kal nagyobb területet adtak el, mint 2020-ban. Szántóból 7,5%-kal értékesítettek többet.

Az értékesített termőföld nagysága művelési áganként

Minden művelési ágban töretlen a drágulás

Tavaly a mező- és erdőterületek ára – az előző két év 5,4, majd 8,2%-os növekedése után – átlagosan 10%-kal haladta meg a 2020. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A szántó átlagára a 2020. évivel megegyező mértékben, 8,8%-kal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került. Az erdő és a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 15-15%-kal 2020-hoz képest. A szőlő 10, a gyümölcsös 8,2%-kal drágult. A legdrágább művelési ág, a szőlő egy hektárjáért 2,6, míg egy hektár gyümölcsösért 2,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep hektáronkénti átlagára 961 ezer, az erdőé 915 ezer forint volt 2021-ben.

Friss Pest megyei adatok hiányában azt látni, hogy Baranya, Békés, Somogy és Vas megye kivételével minden megyében nőtt az értékesített terület az előző évhez képest. A forgalomnövekedés Veszprém, Heves, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legjelentősebb 2020-hoz képest (46, 46, 27 és 25%), a legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták, Baranyában viszont a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,4%-a cserélt gazdát.

Nő a földbérleti díj is

Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (53%). A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, a gyümölcsösök 22%-át használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (55%), Fejér (52%) és Tolna megyében (51%) volt a legmagasabb 2020-ban. A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2021-ben, a növekedés üteme minden művelési ágban jelentősen felgyorsult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 7,3%-os növekedés után – átlagosan 13%-kal volt magasabb a 2020. évinél, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 72 700 forint volt országosan. A szőlő bérleti díja 13, az erdőé 11, a gyepé és a gyümölcsösé 10-10%-kal nőtt 2020-hoz mérten.

A földbérleti díjak átlagának alakulása, művelési áganként

Az EU-ban eltérő, de általános a szántóár-emelkedés

A termőföld árát az unióban is sok tényező befolyásolja, köztük a természeti adottságok, a termő-, termelőhelyi adottságok, a tulajdonszerzés szabályozása, és nyilván a kereslet-kínálati viszonyok. Így 2015 és 2020 között a legnagyobb drágulás Romániában következett be, ahol 3,5-szeresére nőt az átlagár, míg Csehországban kétszeresére, Luxemburgban és Lettországban bő másfélszeresére – legalábbis a szántók vonatkozásában. Magyarország egyébként a szűk 5 ezer eurós átlagárral az EU-s mezőny utolsó harmadában kullog – például a szlovén, lengyel vagy cseh földértékek jóval magasabbak.

forrás: KSH