Globális kiállítás

Bologna, EIMA 2022: szinte az egész világból érkeztek látogatók

November elején az Olasz Kereskedelmi Ügynökség (ITA) és a FederUnacoma meghívásából személyesen vehettünk részt az EIMA Mezőgazdasági és Kertészeti Vásáron, Bolognában. Bár egy másik nagy szakkiállítás is volt Európában ugyanebben az időpontban, a kiállítók és látogatók számára a szervezőknek nem lehetett panasza…

November 9. és 13. között visszatért Bolognába az EIMA International, a mezőgazdasági gépek bemutatásának egyik legfontosabb platformja. A nemzetköziség, a gazdag kínálat és az innováció összhangja az, ami a bolognai kiállítást az agrotechnikai ellátási lánc valamennyi szereplője számára referenciaponttá tette. A 45. alkalommal megrendezett kiállítás visszatérést jelentett a pandémiát megelőző szintre. A bolognai kiállításon 1500 gyártó, köztük 480 külföldi, 40 országot képviselve volt jelen, és 160 országból vártak látogatókat. A kiállítási terület – mint azt Simona Rapastella, a rendezvényt közvetlenül szervező FederUnacoma olasz mezőgazdasági gépgyártók szövetségének vezérigazgatója a sajtótájékoztatón ismertette – összesen 128 ezer négyzetmétert foglal el, ebből 8 ezer négyzetmétert a kültéren. Ez utóbbi területen a kiállítás öt napja alatt az Év Traktora döntősök bemutatója, a kertészeti és zöld karbantartó járművek bemutatótesztjei (az EIMA 2022 egyik nagy újdonsága), a bioenergia-lánc gépei, valamint a vállalkozók számára fenntartott készségpróbák kaptak helyet.

A választék teljessége, a technológiai innováció és a nemzetköziség a zászlóshajója egy olyan rendezvénynek, amely idén visszatért a kétévente megrendezett természetes helyszínére, miután az egészségügyi vészhelyzet miatt a 2020-as rendezvényt 2021-re kellett halasztani. „A 14 termékágazat, az 5 tematikus csarnok és a mintegy 60 ezer kiállított modell az EIMA-t egy hiperspecializált kiállítássá teszi, amely átfogja a teljes agráripari és agromechanikai ellátási láncot, és a mezőgazdaság minden modelljére kínál megoldásokat, így az egész ágazat számára világméretű referenciapontot jelent” – mondta Simona Rapastella a sajtótájékoztatón. A bolognai kiállítás idén teljes mértékben megerősítette nemzetközi jellegét. A világ minden tájáról érkező vásárlók és üzletemberek mellett hivatalos delegációkat is vártak Bolognába. Az ICE Ügynökség és a MAECI által a FederUnacomával együttműködésben szervezett delegációban 80 országból 450 üzletember és válogatott újságíró vett részt. A 19-es pavilon és a Kongresszusi Palota között található „Nemzetközi Delegációk Pavilonja” 3 ezer négyzetméteres pavilon kizárólag a kiállító vállalatok és a külföldi delegációk közötti üzleti találkozóknak volt fenntartva.

A kiállított termékkínálat rendkívüli gazdagsága mellett az üzletemberek, valamint az olasz és külföldi látogatók érdeklődését a gyártók által bemutatott modellek technológiai tartalma is felkeltette. Végül is az innováció mindig is az EIMA International egyik központi témája volt, amelynek technológiai központja a Quadriportico területén található. Pontosan ezen a téren mutatták be a Technikai Innovációs Verseny nyertes megoldásait, amelyek idén nem kevesebb, mint 62 díjazott modellt számláltak.

Olasz ipar: növekvő forgalom a gazdasági helyzet ellenére

Mint azt a rendezvény megnyitása előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatón megtudtuk, a FederUnacoma előrejelzései az év végére a termelt mennyiség csökkenését (-6%), de a termelés értékének növekedését jelzik (14,2 milliárd euró, ami +3,7%-ot jelent 2021-hez képest). A belföldi piac rugalmassága és mindenekelőtt az export jó teljesítménye (júliusban +10,4%) támogatja az ágazatot, amely mindazonáltal szenved a termelési költségek válságától és a mezőgazdasági jövedelmek csökkenésétől. A belföldi piac rugalmassága és a külföldi piacok jó kereslete jó termelési szinten tartotta az olasz mezőgazdaságigép-gyártást, megerősítve az ágazat nemzetközi színtéren betöltött vezető szerepét. A belföldi piacon a megrendelések jó szinten maradtak – a 2021-es rekordévhez képest alacsonyabbak, de a korábbi évek átlagánál magasabbak –, és az export továbbra is az olasz ipar erőssége.

Az ISTAT külkereskedelmi adatai a január–július közötti hét hónapra vonatkozóan mind a traktorok (értékben +2,13% a 2021-es év azonos időszakához képest, bár a darabszámok 20%-os csökkenése mellett), mind az egyéb géptípusok (+13,6% értékben és +0,34 tömegben) exportjának értékbeli növekedését mutatják. Az év első hét hónapjában az olasz agrotechnikai export összességében 10,4%-os értékbeli növekedést ért el, szemben a mindössze 2,5%-os mennyiségi csökkenéssel. Megerősítést nyert, hogy a fő felvevőpiac az Egyesült Államok, Franciaország és Németország, de növekszik a Lengyelországba (+26%), Romániába (+37%) és Magyarországra (+46%) irányuló kivitel is. A forgalom növekedése – még az exportált mennyiségek csökkenése mellett is – a listaárak emelkedésének tulajdonítható. Ez az eltérés jellemzi az olasz termelés év végi zárómérlegét is, amely a becslések szerint mennyiség tekintetében 6%-kal csökken, de a forgalom tekintetében emelkedik, elérve a 14,2 milliárd eurót, ami jobb eredmény, mint a 2021-es rekordévé, amely 13,7 milliárd eurós termelési értéket regisztrált, ami 3,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

„Bármennyire is érzékeny és hatékony – mondta Alessandro Malavolti, az olasz gyártók szövetségének, a FederUnacomának az elnöke –, az olasz ipar nem mentesül a kedvezőtlen gazdasági helyzettől és mindazoktól a tényezőktől, amelyek ebben a nehéz időszakban a vállalatokat érintik. Idén tavasszal az energia ára drasztikusan emelkedett, ami 2020 tavaszához képest 400%-os növekedést jelent. Az energiaellátási válság különösen súlyos Európában, ahol az orosz-ukrán konfliktus következtében valóságos gázháború alakult ki, amely Oroszországot állítja szembe az Európai Unióval. A kormányok és az Európai Unió egésze által az ellátás diverzifikálása és az árak megnyugtatása érdekében tett kezdeményezések jól ismertek – magyarázta Malavolti. – Ezek a beavatkozások elkezdték kifejteni hatásukat (szeptember óta 10%-os árcsökkenés és további csökkenés kilátásba helyezése az elkövetkező hónapokban), de nem elegendőek ahhoz, hogy az árak visszatérjenek az elmúlt húsz év szintjére, így a gyártók számláira tartós hatásokat gyakorolnak, amelyek hozzájárulnak a termelési költségek növekedéséhez és így a gépészeti berendezések listaárának emelkedéséhez.” Sajnos ez a termelési költségek növekedésével párosul a gazdaságokban is, amelyek a magasabb energiaszámlák, de a műtrágyák és vegyszerek beszerzésének megnövekedett terhei miatt is szenvednek. A műtrágyaárak tavaly tavasz óta kiszámíthatatlanul emelkedtek az Oroszországból származó importblokád miatt, amely 16 millió tonna műtrágyával messze az Európai Unió legnagyobb beszállítója volt.

Idén júniusban a vegyi anyagok ára 2020 júniusához képest 100% és 150% közötti növekedést mutatott, ami 2000 óta a legnagyobb emelkedés. Még ha a következő hónapokban vissza is esnek, a vegyi anyagok árai jelentősen magasabb szinten maradnak, mint korábban. „Az ipari költségek és a mezőgazdasági üzemek beruházási kapacitása közötti egyre növekvő szakadék csökkentése érdekében – mondta Malavolti elnök – elengedhetetlen az állami támogatás, amelynek célja a beszerzések ösztönzése mind nemzeti, mind európai szinten, a mezőgazdasági gépesítéshez szükséges speciális eszközök széles skálájával.”

A robotok a földeken: már nem science fiction

Mint egy másik tájékoztatón megtudtuk, Franciaországban, az Egyesült Államokban és néhány kelet-európai országban már dolgoznak robotok a gazdaságokban. De Olaszországban is kezd teret nyerni a robotok iránti igény a mezőgazdaságban, hogy növeljék és javítsák a termelést, kiegészítve az emberi munkaerőt, miközben csökkentik a környezetterhelést. Az elterjedés fő akadálya továbbra is a biztonság tisztázatlan részletei.

A robotok számos tevékenységre használhatók, a szőlőültetvények metszésétől kezdve az összes szükséges kártevő- és gyomirtási gyakorlatig. A termelési ciklus környezeti hatásainak csökkentésére is hatékony eszközt jelenthetnek. Sőt, a robotika hasznosnak bizonyul az Európai Bizottság által kitűzött célok gyorsabb elérésében is, mint például a növényvédő szerek felhasználásának 50%-os csökkentése 2030-ig. Amint az a kiállításon kiderült, amikor a mezőgazdaságban alkalmazott robotok kerülnek szóba, már nem sci-firől beszélünk, hanem egy olyan valóságról, amely a nemzeti területeken is megvalósul.

Ezt a jövőt maga a FAO is előrejelzi: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a gazdaságoknak egyre inkább meg kell változniuk, és intelligens, magas technológiai tartalommal kell rendelkezniük. Olaszországban is az egyetemek és kutatóközpontok olyan robotok létrehozására összpontosítanak, amelyek képesek hatékonyan kiegészíteni az emberi munkát, miközben maximális biztonságot nyújtanak. Ez utóbbi döntő tényező a robotika elterjedése szempontjából a mezőgazdasági ágazatban. „Még gyerekcipőben járunk, igazi piaci igény még nem alakult ki – magyarázta Alessio Bolognesi, a FederUnacoma digitális technológiai szakértője –, de hazánkban is számos kis- és nagyrobot-projekt bukkan fel. A gazdák részéről pedig nagy a kíváncsiság. Az akadály, amit le kell küzdenünk, az a gép biztonsága, amikor az emberrel érintkezik.” Egy másik akadály a szkepticizmus, ahogy Riccardo Basantini, a 12 Steps Distribution értékesítési vezetője rámutatott.

„Pedig a robotika ma már mindenki számára elérhető technológia, amelyet egyszerűen lehet használni” – mondta Basantini. Sőt, a robotika értékes szövetségese lehet az emberiségnek, hogy távirányítással elvégezze mindazokat a műveleteket, amelyek például veszélyesek lehetnek. A robotok alkalmazása felé vezető út mindenesetre ki van jelölve, ahogy azt a Politecnico di Milano és a Milánói Egyetem által több külföldi kutatóközponttal közösen létrehozott konzorcium is mutatja, amely pontosan a robotok teljesítményének mérésére és javítására jött létre. „Ez egy konzorcium, amellyel – magyarázta Matteo Matteucci, a Politecnico oktatója – azt próbáljuk megmérni, hogy egy robot mennyire jó a kultúrnövények és a gyomok megkülönböztetésében”.

Fodor Mihály