A kertek mérete és hasznosításuk jellege jelentős mértékben különbözhet egymástól, ugyanis rendkívül sokféle növényt termesztenek kerti körülmények között, ebből fakadóan az eredményes növényvédelemhez eltérő kialakítású és teljesítményű gépekre van szükség.
Becslések szerint több millió darab növényvédő gépet használnak a hazai kiskertekben, illetve kisüzemekben. Különböző kivitelű és méretű, kézi működtetésű és motoros meghajtású gépek kaphatók a piacon, nagyon széles választékban.
Az alábbiakban a kisüzemi gépek kiválasztásához, illetve üzemeltetéséhez kívánunk segítséget nyújtani.
A kerti, kisüzemi növényvédő gépek általános jellemzői
A kisüzemi gépek kézi működtetésűek vagy motoros meghajtásúak lehetnek.
A kézi működtetésű gépek kivitele általában egyszerűbb, könnyebbek, ennek megfelelően az ilyen típusok lényegesen olcsóbbak, mint a motoros meghajtású gépek.
A legkisebb és legolcsóbb, kézben hordozható és használható permetezőgépek csak néhány kisebb növény permetezésére alkalmasak.
A nagyobb méretű, vállra akasztható vagy háti gépek több célra is alkalmazhatóak, hátrányuk viszont a nem egyenletes munkaminőség és az, hogy használatuk meglehetősen fárasztó.
A kézi működtetésű gépek esetében tehát mindenképpen számítani kell arra, hogy a kezelés munkaminősége nem lesz egyenletes, mert az üzemi nyomás munka közben nem állandó, emiatt a szórásteljesítmény, a képzett cseppek mérete és a hatótávolság folyamatosan változik.
A gépek működtetése ráadásul elvonhatja a figyelmet a szórás megfelelő irányításától is. A helyzetet rontja, hogy a gépek jelentős részén nincs a nyomás ellenőrzésére szolgáló manométer, a munka minősége tehát munka közben nem ellenőrizhető.
Kielégítőnek ítélhető munkaminőségű permetezés a permetezőszár szakszerű irányításával és egyenletes mozgatásával valósítható meg.
A motoros meghajtású gépek esetében többnyire két- vagy négyütemű benzinmotort, illetve akkumulátorról hajtott egyenáramú, esetleg 220 V hálózatról működtetett váltóáramú villanymotort alkalmaznak.
Kivitelük a kézi működtetésű gépekhez viszonyítva rendszerint bonyolultabb, ezért nehezebbek és sokkal drágábbak.
Általában háton hordozhatóak, telepíthetőek, talicskás vagy kerti kistraktor által vontatott kivitelűek.
Előnyös a motoros gépek többségénél, hogy az üzemi nyomás reprodukálhatóan beállítható állandó értékre és ellenőrizhető, ezáltal a szórásteljesítmény, a cseppképzés és a hatótávolság állandósága is biztosítható, és a használó figyelme teljes mértékben a kezelésre irányítható, így általában lényegesen jobb minőségű, egyenletes munka végezhető ezekkel a gépekkel.
A kisüzemekben, kiskertekben, háztáji gazdaságokban alkalmazott gépek többsége hidraulikus vagy pneumatikus (légporlasztásos) cseppképzésű permetezőgép.
Porozógépeket és mikrogranulátum-szóró berendezéseket manapság ritkán használnak a gyakorlatban.
Kézi működtetésű gépek
Kiskertekben, háztáji gazdaságokban leggyakrabban a háti, a vállra akasztható vagy a kézben hordozható permetezőgépeket használják.
Kivitelüket, üzemeltetési jellemzőiket alapvetően az ember teherbíró és teljesítőképessége határozza meg. A permetlétartály térfogata általában 3–20 dm3, üres tömegük többnyire 1–5 kg, a gépek szórásteljesítménye rendszerint 0,5–1,5 dm3/min.
A legnagyobb számban membrán- és dugattyús szivattyús háti, valamint légszivattyús vállra akasztható vagy kézi kivitelben használatosak.
A membránszivattyús háti permetezőgépekben a permetezéshez szükséges üzemi nyomást a permetlétartály alján elhelyezett membránszivattyú hozza létre (1. ábra).
A membránszivattyút a kézi kar segítségével a permetezést végző személy működteti.
A szivattyúhoz légüst csatlakozik a folyadékszállítás szakaszosságának kiegyenlítése céljából. Ilyen géppel általában 2-3 bar üzemi nyomás hozható létre.
A szivattyú által szállított permetlé az elzáró csap vagy szelep nyitásakor a szórófejen keresztül áramlik ki és bomlik cseppekre.
A dugattyús szivattyús háti permetezőgépek esetében a permetezéshez szükséges nyomást a permetlétartályon kívül elhelyezett dugattyús szivattyú biztosítja, amely kézi kar segítségével, a gépkezelő által működtethető (2. ábra).
A dugattyús szivattyú a tartályból szívott permetlevet a tartályban elhelyezett zárt légüstbe továbbítja, amely kiegyenlíti a permetlészállítás szakaszosságát.
A permetlé áramlását a dugattyú mozgásának megfelelően golyós szívó-, illetve nyomószelepek szabályozzák.
A szivattyú által előállított többnyire 3–5 bar nyomás hatására a permetlé az elzáró csapon és a szórófejen át kiáramlik, és cseppekre bomlik.
Kézi működtetésű, dugattyús szivattyús háti permetezőgép látható az 1. képen.
A légszivattyús vállra akasztható vagy kézben hordozható permetezőgépek (3. ábra) henger, vagy ahhoz nagyon hasonló alakú permetlétartályába csak meghatározott mennyiségű permetlé tölthető (a maximális folyadékszintet a tartály külső falán jól láthatóan jelölik).
Ezután a tartályt légmentesen le kell zárni. Ily módon a légszivattyú működtetésével a permetlé fölött légpárna hozható létre. Addig kell a tartályban lévő levegőt sűríteni, amíg a nyomás el nem éri a kívánatos üzemi értéket. A tartályban létesített általában 2-3 bar nyomás hatására a permetlé a szórócsőbe, majd az elzáró csap nyitásakor a szórófejen át a szabadba áramlik, és cseppekre bomlik.
A légszivattyús permetezőgépek előnye, hogy permetezés közben nincs szükség folyamatos működtetésre, így a kezelő teljes figyelmét a szórás irányítására fordíthatja. Jelentős hátrányuk azonban, hogy használatuk közben az üzemi nyomás folyamatosan csökken.
A gyakorlatban kézi működtetésű porozógépeket, illetve kézi mikrogranulátum-szóró berendezéseket ritkábban alkalmaznak, mint permetezőgépeket. Ezek általában egyszerű kivitelű szerkezetek, amelyek pontos adagolásra nem alkalmasak.
Gyomirtás céljára használhatóak elektromos működtetésű kézi lángszórók is, amelyek azonban csak kisebb felületeken használhatók eredményesen.
Motoros meghajtású gépek
Motoros háti permetezőgépek
A benzinmotoros háti gépek meghajtását általában 1,5–3,0 kW teljesítményű motorral biztosítják, permetlétartályuk térfogata rendszerint 10-20 dm3, üres tömegük többnyire 8–12 kg, szórásteljesítményük, hatótávolságuk lényegesen nagyobb, mint a kézi működtetésű gépeké.
A nyomás reprodukálható módon beállítható és változtatható.
A benzinmotoros gépek hátránya, hogy lényegesen drágábbak, zajszintjük magas, és az erős rezgések miatt megterhelik az emberi szervezetet, továbbá karbantartásuk, javításuk nagyobb szakértelmet és költségráfordítást igényel.
A motoros háti permetezőgépek egy része külön adapterrel porozásra vagy granulátumszórásra is használható.
A hidraulikus rendszerű, benzinmotoros háti permetezőgépek (2. kép) esetében rendszerint közepes nyomású (10-20 bar) membrán- vagy dugattyús szivattyút hajt a két- vagy négyütemű benzinmotor. Egyre elterjedtebb a négyütemű motorok alkalmazása.
Az egyenáramú villanymotorral üzemelő hidraulikus permetezőgépek áramforrása akkumulátor. Rendszerint ezek is dugattyús vagy membránszivattyúval működnek. Előnyük a csendes, egyenletes működés, figyelmet igényel viszont az akkumulátor rendszeres töltése, illetve cseréje.
A légporlasztásos rendszerű, benzinmotoros háti gépeknek szivattyújuk nincs, a permetlé porlasztását, cseppekre bontását, valamint a cseppek célfelületre szállítását általában radiál ventilátor légárama végzi.
A folyadék gravitációs úton, illetve a tartályba a ventilátorházból bevezetett levegő nyomásának segítségével jut a légporlasztásos szórófejhez.
A folyadék mennyisége több fokozatban állítható be. A képzett cseppek mérete általában sokkal kisebb, a hatótávolság többnyire nagyobb, mint a hidraulikus rendszerű motoros meghajtású háti gépeknél.
Ezek a gépek nagyon apró cseppeket képeznek, amelyek már gyenge légmozgás esetén is elsodródhatnak (akár nagy távolságra is). Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy sűrűn lakott helyeken a szomszédos területekre ne kerüljön permetlé.
Egyes gépek a rendelkezésre álló porozóadapterük segítségével, kisebb átalakítással porozásra is alkalmasak. Felépítésük és működési elvük a 4. ábrán látható.
A 3. képen pedig légporlasztásos, benzinmotoros háti permetezőgép tekinthető meg.
Telepíthető permetezőgépek
A nagyobb tömegű gépek áttelepíthető kivitelben is megvásárolhatók és használhatók, ilyenek például a hidraulikus rendszerű permetezőaggregátorok.
Ezek többnyire 1–3 kW teljesítményű benzin- vagy villanymotorról vannak meghajtva. Általában közepes nyomású (10–15 bar) membrán- vagy dugattyús szivattyú szállítja a permetlevet saját vagy különálló permetlétartályból. Egyenletes permetlészállítást biztosítanak.
A hidraulikus cseppképzésű permetezés az igényeknek megfelelően 10–50 m hosszú tömlő közbeiktatásával, kézi szórópisztoly segítségével végezhető. A szórószerkezet ebben az esetben a szórócsőből, illetve az egyetlen szórófejjel ellátott kézi szórópisztolyból áll. A kézi szórópisztolyok az igényeknek megfelelően sokféle méretben és kivitelben készülnek.
Talicskás permetezőgépek
A talicskás kivitelű permetezőgépek (taligásnak is szokták nevezni ezeket a gépeket) rendszerint egytengelyes kivitelűek, egy- vagy kétkerekűek, munkahelyzetben támasztólábakkal stabilan rögzíthetők.
Általában 50–120 dm3-es permetlétartállyal készülnek, meghajtásuk szintén villany- vagy benzinmotorról történik. A folyadék szállítását többnyire kis teljesítményű, közepes vagy magas nyomású (általában 10–30 bar) membránszivattyú biztosítja, tehát ezek a gépek is hidraulikus rendszerűek.
Munkaeszközük általában a permetezőaggregátoroknál is említett hosszú tömlővel szerelt kézi szórópisztoly.
Kerti kistraktorral üzemeltethető gépek
Nagyobb kertekben alkalmazhatók a kerti kistraktorral üzemeltethető permetezőgépek.
Ezek leggyakrabban vontatott kivitelűek, 100–300 dm3 térfogatú tartállyal, 10–15 bar nyomású membrán- vagy dugattyús szivattyúval készülnek. Szórószerkezetük kézi szórópisztoly hosszú tömlővel vagy hidraulikus szórófejekkel felszerelt szórókeret, amelynek tagjai rendszerint különböző irányokba állíthatók.
A keretet vízszintes helyzetbe fordítva szántóföldi permetezésre, függőlegesen állítva szőlő és gyümölcsfák kezelésére is alkalmasak lehetnek az ilyen kialakítású gépek. Fokozott figyelmet kell szentelni a gépet kezelő személy egészségének védelmére és a környezet kíméletére.
A kiskerttulajdonosok részére igen széles gépválaszték áll rendelkezésre a hazai piacon.
Fontos tudnivaló, hogy az 5 liternél nagyobb permetlétartállyal felszerelt növényvédelmi gépek kereskedelmi forgalomba hozatala csak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) által kiadott engedély birtokában és az érvényes engedély meglétét igazoló matrica felragasztásával jogszerű.
Célszerű – a forgalomba hozatali engedély és az igazoló matrica ellenőrzésén túlmenően – a gép kiválasztásánál a kivitel minőségét is alaposan megvizsgálni, mert a hatósági ellenőrzés és minősítés elsősorban kialakításra/kivitelre vonatkozó műszaki és környezetvédelmi szempontokat vesz figyelembe, a gépek használati értékét és élettartamát kevésbé érinti.
Dr. Dimitrievits György okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Jordán László okl. agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, ügyvezető, tanácsadó, J-Óbor Agro Kft.
Dr. Gulyás Zoltán okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő, Nébih MGEI FGO
