Bezárás

A nehézségek ellenére van elég hal

Írta: Barna Ferenc - 2022 december 23.

Lassan, de folyamatosan nő a hazai halfogyasztás; a nehézségek ellenére van elég hal, és mindenki megtalálja a karácsonyi asztalra valót – mondta Nagy István agrárminiszter a halfogyasztást népszerűsítő sajtótájékoztatón, a budapesti Központi Vásárcsarnokban.

Nagy István, Ondré Péter, Földes Tamás, Németh István
A halfogyasztást népszerűsítő sajtótájékoztató (fotó: MTI/Soós Lajos)

A karácsonyi időszak meghatározó a hazai halfogyasztásban

Becslések szerint a haltermelők ekkor értékesítik a tejes éves étkezési mennyiség 40 százalékát, egyes nagy haltermelők esetében pedig akár az éves forgalom 60-70 százalékát is kiteszi a karácsonyi haleladás.

A miniszter kifejtette, hogy az elmúlt időszakban az agrárium és benne a halgazdálkodás rendkívüli kihívásokkal szembesült. A járvány mellett az aszályhelyzet és az orosz-ukrán konfliktus, valamint a brüsszeli szankciók következményeivel is meg kellett küzdeniük.

A haltermelők többsége okosan, „jó gazda módjára” optimalizálta a termelést a mostoha körülmények között: egyes tavakat fel sem töltöttek, a nem teljesen feltölthetőket pedig kisebb egyedsűrűséggel népesítettek be. Ennek következménye, hogy csökkent a megtermelt hal mennyisége, de a termelők minimalizálni tudták az elkerülhetetlen veszteségeiket.

Nagy István elmondta, hogy korlátozták az export mennyiségét, így mégis lesz elég magyar hal az ünnepekre.

Ponty filé 4800 Ft-ért
Az utóbbi években lassan, de folyamatosan nő a hazai halfogyasztás (fotó: MTI/Soós Lajos)

Még mindig kevés halat eszünk

Az agrárminiszter kitért arra is, hogy a kormányzati és ágazati promóciókkal, és az ágazatot támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az egy főre jutó halfogyasztás az elmúlt években folyamatosan nőtt.

Ismertetése szerint ez az érték 2013-ban, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) indulásakor a jelenlegi módszerrel számítva 5,4 kilogrammot tett ki, 2021-re már 6,5 kilogrammra emelkedett, ami 20 százalékos növekedés. A számok ugyan attraktívak, európai összevetésben azonban a magyar halfogyasztás továbbra is alacsony.

Nagy István a halfogyasztás növelését stratégai célnak nevezte, amelynek eléréséhez jelentős támogatásban részesül a hazai akvakultúra-ágazat. A MAHOP keretében a 2013-2020-as időszakban a halfogyasztást népszerűsítő kampányra 960 millió forint jutott, a most induló MAHOP Pluszon belül pedig 700 millió forint a halmarketing tervezett kerete.

Ezzel együtt jelentős figyelmet szenteltek a halhús minőségének, a minőségi termékek elismerésének. 2020-ban és 2021-ben négy magyar haltermék – a Szilvásváradi pisztráng, az Akasztói szikiponty, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty – európai földrajziárujelző-oltalmat kapott, idén pedig a Balatoni hal önálló márkaként jelent meg a hazai piacon.

A haltermelés alakulása, infografika
A haltermelés éves alakulása, összes étkezési hal (infografika: MTI/KSH)

A ponty a népszerű

A hazai haltermelésen és az itthon termelt halak fogyasztásán belül a ponty a meghatározó faj, a második az afrikai harcsa.

Kiemelte a miniszter az intenzív haltermelés gyors térnyerését: míg 2013-ban ennek részaránya 15 százalék volt, mára 24 százalékra nőtt. Az intenzív akvakultúrában termelt étkezési hal 94 százalékát az afrikai harcsa teszi ki: e faj termelése 2013-óta megduplázódott, 2050 tonnáról 4108 tonnára. Jelenleg ezzel Magyarország még mindig az EU legnagyobb afrikaiharcsa-termelője.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai halakat vásárlók hozzájárulnak az ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet tölt be a vidéki népesség foglalkoztatásában is.

A tervek között a mezőgazdasági tárca vezetője kiemelte, hogy idén elfogadták a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Tervet, amely 2030-ig fogalmazza meg az ágazat fejlesztését célzó feladatokat. A terv részeként növelni tervezik a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejlesztik az alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást, és bővítenék a haltermékek kínálatát.

Forrás: MTI