A száraz, aszályos időjárás miatt az egész mezőgazdaság szenved, de egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák – mondja a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere.
Fehér Milán, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratóriumának vezetője
„A magyar haltermelők már évek óta küzdenek a szárazság okozta vízhiánnyal. Ez a folyamat eddig elsősorban a dunántúli területeket érintette, idén azonban már térségünkben, a Tiszántúlon is egyre nagyobb gondot jelent a tógazdaságoknak” – nyilatkozta az egyetem hírportáljának a szakember.
A dunántúli völgyzárógátas halastavakkal szemben a Tiszántúlra elsősorban a körtöltéses tórendszerek a jellemzők. A völgyzárógátas rendszerben a tavakat külső vízfolyás látja el vízzel, míg a körtöltéses tógazdaságok esetében mesterséges csatornákon keresztül jut el a vízutánpótlás a halastavakba.
„A vízszabályozás a körtöltéses rendszerben az egyszerűbb, így a vízellátás sokkal kiegyenlítettebb. A Kőrösök és a Tisza vízállása azonban most rekord alacsony, nehezen tudják ellátni a tógazdaságokat. A haltenyésztők ilyen időjárási körülmények között vagy az extenzív tenyésztést helyezik előtérbe, tehát ritkább népesítéssel, kevesebb halat helyeznek ki és a meglévő vízkészletekkel gazdálkodnak, vagy intenzívebb technológiákat vezetnek be és a halak tápos etetésével, a víz levegőztetésével és a tavak vizének keringtetésével próbálják a tenyésztés ütemét tartani” – vázolja a lehetőségeket Fehér Milán.
A gyors párolgás okozta alacsony vízállás hatására a halastavakban megjelenhetnek a különböző halbetegségek, nő a madárkár és a halak növekedése is lelassul.
A hároméves üzemformában az állatok nevelése programozottan zajlik
„A kedvezőtlen, forró időjárás hatására azonban a hozamok jelentősen csökkenhetnek. A ponty emésztésének sebessége 18-24°C-os vízhőmérséklet mellett optimális, 28- 29 Celsius-foknál melegebb vízben a táplálékfelvétel csökken. A halastavaink sekélyek, gyorsan felmelegszenek. Ez együtt jár a víz oldott oxigén-tartalmának csökkenésével, ami jelentős elhullást okoz a halállományban. A napsütés és a forróság hatására a felmelegedő vízben felgyorsul a tavak algásodása” – tette hozzá Fehér Milán.
A Halbiológiai Laboratórium vezetője kifejtette: ezek a fotoszintetizáló szervezetek a nappali órákban, miközben rohamosan fejlődnek, növelik a tavak oxigén-koncentrációját, azonban éjszaka hatalmas mennyiségű oxigént vonnak el más élőlényektől és a hajnali órákban kritikusan alacsony oldott oxigén-koncentráció alakulhat ki, amely végzetes a halak számára.
„Az oxigénhiányos, felmelegedő tavakban a halak csak vegetálnak és a szakembereknek minden esetben be kell avatkozniuk. A haltermelés ilyen körülmények között nem hatékony, nem fejlődnek az állatok. A tórendszerek vízutánpótlása sok esetben nem megoldott, nem állnak rendelkezésre a régi öntöző csatornák, a patakok, kanálisok és vízerek kiszáradtak. Ez az év kritikus a halgazdaságok számára is” – fejtette ki véleményét a DE MÉK a szakembere.
A nyári, ritkító halászattal részben megoldható a probléma a halbiológus szerint, ennek során a tóban nevelt állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák. Az aszályos időjárás hosszútávon mindenképp kihat a halastavi termelésre, és jelentősen befolyásolja az ágazat hatékonyságát a következő tenyésztési ciklusban.
Forrás: DE/Sajtóközpont
