Meleg volt a tél, majd biztató csapadékmennyiséggel indult a tavasz. Minden adott volt a gombás betegségek és a rovarkártevők elszabadulásához. E cikk írásakor, május elején a legtöbb vármegyében sikerült megküzdeni az első nehézségekkel, amelyek jórészt a tápanyaghiányból fakadtak. Szépek a táblák, most inkább az árak, semmint a gabona egészsége miatt aggódnak a gazdák. Pedig a neheze még hátravan.
A meleg tél után ismét hűvösen indult a tavasz, de szerencsére kevesebb fagyos napot hozott, mint tavaly. A kalászosok fejlődésük első hónapjaiban a szokásosnál intenzívebben tudtak növekedni, csakhogy az őszi műtrágyaárak miatt ezt a legritkább esetben tudták tápanyaggal segíteni a termelők. A foszfor és a kálium kiadása vagy teljesen elmaradt, vagy csökkentett mennyiségben kerültek ki. A 27 százalékos nitrogénműtrágyát először késő ősszel vásárolták meg nagyobb mennyiségben a termelők, majd néhány hónap alatt megfeleződött az ára, és e cikk írásakor már 115–125 ezer forintért is elérhető tonnája.
Márciusig csak az őszi búza tápanyaggal való kiszolgálása valósult meg úgy-ahogy, az árpa és pláne a rossz földekre kerülő egyéb kalászosok mostohagyermeknek bizonyultak – és ez meg is látszott a februári állapotukon. Május elejére szerencsére több probléma is megoldódott az állományok körül, helyettük az árak nyomása nehezedett a termelők vállára. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan látták ekkor a helyzetet a termelők és a növényvédelmi szaktanácsadók.
Nem lesz meg a nullszaldó
E cikk írásakor szinte a teljes Alföld vízhiányos; a helyzet a Körösöktől délre a legrosszabb, ahol a 40 százalékot sem éri el a talaj víztartalma. Az ország nyugati és északi vonala viszont már részesült a májusi, aranyat érő csapadékból. „Heterogén a kép, de még sokfelé jobb állapotban vannak az állományok, mint tavaly ilyenkor – mondja egy Békés vármegyei növényvédelmi szaktanácsadó. – A lombvédelmet jellemzően elvégezték a gazdák, de most is találni lisztharmatot, sőt, sárgarozsdát is. A tavaszi nitrogénfejtrágya sokat segített a sárguló árpán. A fuzáriumnyomás vélhetően nagy lesz, de a kalászvédelmet önszántából senki nem hagyja ki. Vetésfehérítőből csak egy kevéske imágót látni még. Az összkép alapján benne van a jó-közepes termés esélye a táblákban. Nem ez a baj, hanem hogy az árpát 60 ezerre, a búzát 70 ezerre kötnék a felvásárlók. A tavalyi termés után nagyon kellene a pénz a termelőknek, de ilyen inputárak után ennyire alacsony terményárakkal veszteséges lenne egy közepes termés.”
Egy békéscsabai gazda arról számol be, hogy 52 ezret hallott az árpa tonnájára, a búzára pedig 65–70 ezer körüli árról tud. Előbbit 30 hektáron, az utóbbi 200 hektáron termeli. Az árpát 350–400 ezer forint körüli összegből, a búzát pedig 400–450 ezer forintból tudja előállítani. A nullszaldóhoz szükséges 7–8 tonnás termésekre semmi esélye. „Tavaly nálam 4,5 tonna volt a búza, most 6 tonnának mondanám, de a java még hátravan. Még csak most fogja kinyomni a kalászt, abban a szemek fejlődéséhez nagyon kellene az eső… Az árpa, miután kapott gombaölőt a lisztharmat ellen, plusz fejtrágyát, kiheverte az év eleji sárgaságot. Sajnos, látszik a növényen a tápanyagegyensúly felborulása. A búza eddig egy gyomirtón és gombaölőn van túl. Vetésfehérítőt is látni már. A tavalyi gabonáimat eladtam elég jó áron, de mivel kukorica nem volt, most csak vegetálunk. Pedig földet lehetne venni, de miből fogunk?” – utal a gazdálkodó a meginduló földárverésekre. Szóvá teszi azt is, hogy a korábbi évekkel ellentétben a földalapú támogatások már nem fedezik a haszonbérleti díjat.
Csongrád vármegyében is relatív tápanyaghiányról számol be az elért szaktanácsadó. Látszik, hogy sokan elhagyták a komplex műtrágyát. A nitrogén jót tett a sárgulás ellen, de lazítja a szöveteket is, az első esőkre megjelentek a levélbetegségek a növényeken. A hűvös időjárásban a pirenofórás és barna levélfoltosság tüneteit vette észre, de vírusos sárgulásra is akadt példa. A tavaszi gyomirtással egy menetben a gombaölőzést is el szokták végezni a gazdák, jellemzően egy olcsó tebukonazollal. A második kezelés, a zászlóslevél-/kalászvédelem már gyakran egy igényes, kombinált készítménnyel történik, amiben van „strobiotikum” is, például fluxapiroxad vagy mefentriflukonazol, kombinálva piraklostrobinnal – mondja a növényorvos, aki szerint összességében jobb kondiban vannak a növények, mint tavaly. „Szakmai szempontból aggasztó, hogy a terménypiaci kilátások miatt az olcsó technológiák felé mozdulnak el a termelők, holott 6 tonnával is legfeljebb a fedezeti pontot érhetik el.”
A fluxapiroxados csávázószer előnyeit hangsúlyozzák Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ahol a korai lombvédelmet erre alapozva hagyják el a technológiából. Annyira bíznak benne, hogy a kalászvédelemig nem is akarnak kitenni más gombaölő szert. Május elején viszont kezdődő rozsdafertőzéseket észlelnek a leveleken, ami azért elgondolkodtatja a helyi növényvédősöket: talán mégiscsak lesz védekezés „Egyébként mindennel meg vagyunk elégedve. A búza szép, bár fejlődésben kissé le van maradva, még nincs kint a zászlóslevél. Rovarok még nincsenek a táblákban, és úgy gondolom, hogy abból sem lesz baj, hogy ősszel elhagytuk a komplex műtrágyát. Ami inkább fejtörést okoz, az az eladatlan búza és árpa. Előbbiből az új termésre 70 ezret, az utóbbira 60 ezret mondanak. Nem szerződünk ilyen áron.”
Elfogyott a pénz, muszáj eladni
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az elért növényvédelmi szaktanácsadó siralmasnak látja a körzetében tapasztalható vízhiányt, bár hozzáteszi: a tavalyinál jobb a helyzet. Az árpa már kalászol, de porzik a föld. A szelek miatt nagyobb a napi párolgási veszteség, mint amennyi csapadék a térségbe érkezik. Egy Kunszentmárton környéki gazdaságban 60 hektárnyi árpa és 200 hektárnyi búza nyújtózik el, ezeken felül zab és tritikálé is akad. Az árpa kalászolgat, a búza még hasban van. A termelő szerint sokkal jobban néznek ki a vetések, mint tavaly, amikor 2 tonnás átlagokkal zárták a szezont.
„Most bennük van a 4-5 tonna, csakhogy itt már 50 ezernek mondják az árpát, a búzát pedig 70 ezernek hallom. Ha ez igaz, akkor az én termésemmel vastagon mínuszos leszek.” A gazdálkodó életében először hagyta el az összes tápanyagot ősszel, és a növények azóta csak egyszer kaptak egy kis indító nitrogént, ami főként az árpának kellett nagyon. „Tavalyról maradt még növénykondicionálóm, az megy rá a zászlóslevélre turbó gyanánt. Tavasszal gyomirtottam, azzal egy menetben gombaölőt is kaptak az állományok. Most egészségesek, se betegség, se rovar jeleit nem látom. Leginkább 20 mm csapadékra lenne szükség, minél gyorsabban…”
A kunszentmártoni gazda a lehető legkevesebb pénzből kell hogy kihozza az idei termést, mivel a tavalyi 2 tonnás kalászosátlagok kevés bevételt hoztak, a szintén 2 tonnás kukoricát pedig megették a saját állatai. „140 ezerért adtam el a kevéske búzát, amivel még jól is jártam a gazdatársaimhoz képest. Aszálykárra nem fizettek semmit. 350–400 ezret ráköltök az árpára, a búzára 450 ezer körül, és még ki sem várhatom a jobb árakat. Muszáj lesz azonnal eladni a termést, mert nincs pénzem. És ha most valaki azt mondja, miért szórtam el, amikor a terményárak a magasban voltak és a műtrágyáké a mélyben, annak azt válaszolom: nem elüdültem, hanem fejlesztésekre költöttem. A csapból is az folyt, hogy most kell beruházni, a válság idején…”
Bács-Kiskun vármegyében a kabócák és levéltetvek szívogatása nyomán kialakuló sárga törpüléssel is találkozott a megkérdezett növényvédelmi szakember, de mostanra ledobták ezeket a régi leveleket az árpák, és kiheverték a kezdeti sokkot. A búza pedig kifejezetten szép. A vármegye közepén egy nagyobb gazdaság növényvédőse szerint kissé rozsdás búzaállománnyal indult a tavasz, amit meg lehetett fogni. Az ősszel túlfejlődött árpa és tritikálé megszenvedte a nitrogénhiányt nem is bokrosodott rendesen. Foszforból és káliumból is csak a búzára jutott, oda is kevesebb a szokásosnál.
„Az árpát csávázva vetjük, áprilisban kap egy többkomponensű, azolos készítményt és most, májusban egy strobiotikumot, ennyi. A búza növényvédelme igényesebb, mert többet várunk tőle. Itt már márciusban volt vetésfehérítő bogár, de nem okozhat gondot, miután rovarölőt mindig teszünk a tankkeverékbe. Ez a legolcsóbb szer, nem érdemes spórolni rajta. A legnagyobb gond, hogy a terményárak a 3 évvel ezelőtti szintre kezdenek visszaállni. Tavaly mindössze 2-3 tonnákat arattunk a kalászosokban, de még azt sem tudtuk eladni. Több mint 400 hektárunk van árpából és búzából, de ahogy hallom, 60–70 ezreket ígérnek a termésükért. Minimum 6 tonnára kellene kifutnunk idén, hogy a pénzünknél legyünk. Helyünk lenne a raktárban kivárni egy jobb árszintet, csak pénzünk nem lesz a várakozáshoz” – hangzik el ismét az alapprobléma.
Ha csapadékosabb, akkor gombásabb
„Csávázatlan vetőmaggal hosszú ideig védtelen a növény a vírusvektorok ellen, többszöri rovarölő szeres védelemre is szükség lehet. A tartamhatású készítmények szükséghelyzeti engedéllyel elérhetők, de a drágaságuk miatt kevesen élnek velük. Itt, Fejér vármegyében ezért most bőven találtunk vírusos árpa- és búzatáblákat. A foszforhiány tünetei is előjöttek kora tavasszal, de ezt és a kezdeti nitrogénhiányt mostanra kiheverték az állományok, és összességében korrekt képet mutatnak” – összegez az elért növényvédelmi szaktanácsadó.
Ő úgy látja, nagyon erős a sárgarozsdanyomás a körzetében. „Amikor meglátjuk a betegség füzérszerű tüneteit, már késő. Pedig egy korai azolos kombináció elég lett volna ellene, a lisztharmat elleni védelem után is folytatni kellett volna a permetezést. Ahol ez nem történt meg, ott a rozsda rombolása hosszan eltarthat a szövetekben. Találtunk szeptóriát is néhány helyen, újabban pedig a vörösrozsda miatt kell aggódnunk. Csak ott nincs gond, ahol átfedő hatástartammal sikerült két lombvédelmet elvégezni.” A szakember a proquinazid, a tetrakonazol és a protiokonazol hatóanyagokat említi jó hatékonyságúnak a gombák elleni védelemre. „Nyilván egy tebukonazol és egy csúcs fungicid között van hatásbeli különbség, de tudom, hogy most a közhangulat az olcsóbb szerek irányába mutat. Nehéz így elérni a nullszaldóhoz szükséges 6 tonnát…” Május első hetében már a vetésfehérítők lárvakelése és a levéltetűk jelenléte is tömeges az állományokban.
Győr-Moson-Sopronban kevés vírusos táblát látott az elért szakember, de a tápanyaghiány és vontatott fejlődés jelei sokáig ott voltak az árpatáblákon. Mostanra helyrerázódtak a növények, és kalászolnak már. A búzák még csak a szárba indulás végén járnak, le vannak maradva. A gombafertőzés veszélye nagyon is reális, de a helyi technológiában minimum két, inkább három védekezés kap helyet a gombák ellen. A vetésfehérítők már itt is megjelentek, hamarosan védekezni kell ellenük. A szaktanácsadó a lombvédelemre elegendőnek tart egy azoxistrobint, míg kalászvédelemre két-három „erősebb” hatóanyag kombinációját tartja megfelelőnek. Így összegzi a benyomásait: „A tavalyi szárazsággal össze nem hasonlítható az idei év. Jobb lehet a termés, de lényegesen nagyobb a gomba- és a rovarnyomás.”
A szintén bőséges égi áldásban részesülő Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi pontján is a tápanyaghiány következményeire mutat rá a szaktanácsadó: „Nitrogén még csak-csak kijutott tavasszal, de a foszfor hiánya meg fog látszani a szemképződésben. A felborult tápanyagegyensúly esendőbbé teszi a növényt a rovar- és gombakárral szemben is, de egyelőre nyugodtan alszanak a gazdák, mert eddig szerencséjük volt az időjárással. Én úgy látom, hogy a lisztharmat, a szeptória és a vörösrozsda is ugrásra készen várja a kedvező alkalmat.” Egy ezer hektáros nagygazdaság ágazatvezetője kellő óvatossággal kezeli a helyzetet, és a Szabolcsban dicsért fluxapiroxados csávázást is követte korai lombvédelem. Gombabetegségnek nyomát sem látja, viszont vetésfehérítő-imágóból már van egy kevés. „Igyekszünk követni a megszokott technológiát, a lombtrágyát sem hagyjuk el. Ősszel is megvolt a komplex, de ebből nálunk is kevesebbre futotta, mint máskor…”
Zala vármegye pedig tocsog a sárban. Szeptembertől május elsejéig itt már 350 mm eső hullott. „Ennek a sok víznek is megvan az átka, dunsztban ülnek az állományok, nagyon figyelni kell. Most rekordnak látszik a termés, csak be ne üssön kalászoláskor az aszály! 500 ezer forintot tettem egy hektár búzába, 8 tonnát várok tőle, akkor 60 ezres ár mellett is meglenne a nullszaldó.”
A vörösrozsda és a sárgarozsda is jelen van az állományokban (forrás: Syngenta, Kwizda)
A vármegye Veszprém és Zala felé eső, északi csücskében már kevesebb a csapadék. Itt is elmaradt tavaly a komplex, és a termelő szerint ez meg is látszik a táblákon. „Tavaly kínomban pelletált marha- és baromfitrágyát szórtam ki, ami hatóanyagra nézve semmiség, de talán számított valamit. Tavasszal megkapták a növények azt a fejtrágyát, amit ősszel 280 ezer forintos tonnánkénti áron vettem, most meg 125 ezerért rendeltem ugyanezt a terméket. Itt nem lehet okosnak lenni. Arra viszont már rájöttem, hogy a gyomirtás ősszel nemcsak kényelmesebb a munkacsúcsok szempontjából, de olcsóbb és hatékonyabb is. A gombák ellen kétszer védekezem, plusz keserűsót és egy algás növénykondicionálót is kapnak a növények. Ennek ellenére látom a lisztharmat és vörösrozsda kezdődő tüneteit. Vetésfehérítő még nincs, sokáig volt hideg” – sorolja a technológiát a termelő, aki 60 hektár árpáról és 40 hektár búzáról gondoskodik.
Azt is észrevette, hogy az árpának nemcsak a nitrogén, de a foszfor és a kálium is hiányzott tavasszal, nagyon nehezen indult. „Tavaly az aszályban 4,5 tonnás búzatermésem volt, és az őszi árpából 3,5-4 tonnát arattunk. Ahogy most kinéznek a táblák, legalább egy tonnával többet várok. Az elmúlt 3 évben mindig aratás után voltak jobbak a terményárak. Bárcsak most is így lenne, már nagyon kellene a bevétel!”
Gönczi Krisztina
