fbpx

Őszi kalászosok: szépen indultak, de rizikós a vége

Írta: Agrárágazat-2023/06. lapszám cikke - 2023 június 03.

Meleg volt a tél, majd biztató csapadékmennyiséggel indult a tavasz. Minden adott volt a gombás betegségek és a rovarkártevők elszabadulásához. E cikk írásakor, május elején a legtöbb vármegyében sikerült megküzdeni az első nehézségekkel, amelyek jórészt a tápanyaghiányból fakadtak. Szépek a táblák, most inkább az árak, semmint a gabona egészsége miatt aggódnak a gazdák. Pedig a neheze még hátravan.

A meleg tél után ismét hűvösen indult a tavasz, de szerencsére kevesebb fagyos napot hozott, mint tavaly. A kalászosok fejlődésük első hónapjaiban a szokásosnál intenzívebben tudtak növekedni, csakhogy az őszi műtrágyaárak miatt ezt a legritkább esetben tudták tápanyaggal segíteni a termelők. A foszfor és a kálium kiadása vagy teljesen elmaradt, vagy csökkentett mennyiségben kerültek ki. A 27 százalékos nitrogénműtrágyát először késő ősszel vásárolták meg nagyobb mennyiségben a termelők, majd néhány hónap alatt megfeleződött az ára, és e cikk írásakor már 115–125 ezer forintért is elérhető tonnája.

Márciusig csak az őszi búza tápanyaggal való kiszolgálása valósult meg úgy-ahogy, az árpa és pláne a rossz földekre kerülő egyéb kalászosok mostohagyermeknek bizonyultak – és ez meg is látszott a februári állapotukon. Május elejére szerencsére több probléma is megoldódott az állományok körül, helyettük az árak nyomása nehezedett a termelők vállára. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan látták ekkor a helyzetet a termelők és a növényvédelmi szaktanácsadók.

talajnedvesség
Talajnedvesség május elején (forrás: met.hu)

Nem lesz meg a nullszaldó

E cikk írásakor szinte a teljes Alföld vízhiányos; a helyzet a Körösöktől délre a legrosszabb, ahol a 40 százalékot sem éri el a talaj víztartalma. Az ország nyugati és északi vonala viszont már részesült a májusi, aranyat érő csapadékból. „Heterogén a kép, de még sokfelé jobb állapotban vannak az állományok, mint tavaly ilyenkor – mondja egy Békés vármegyei növényvédelmi szaktanácsadó. – A lombvédelmet jellemzően elvégezték a gazdák, de most is találni lisztharmatot, sőt, sárgarozsdát is. A tavaszi nitrogénfejtrágya sokat segített a sárguló árpán. A fuzáriumnyomás vélhetően nagy lesz, de a kalászvédelmet önszántából senki nem hagyja ki. Vetésfehérítőből csak egy kevéske imágót látni még. Az összkép alapján benne van a jó-közepes termés esélye a táblákban. Nem ez a baj, hanem hogy az árpát 60 ezerre, a búzát 70 ezerre kötnék a felvásárlók. A tavalyi termés után nagyon kellene a pénz a termelőknek, de ilyen inputárak után ennyire alacsony terményárakkal veszteséges lenne egy közepes termés.

sárguló árpa
Így indultak idén az árpatáblák

Egy békéscsabai gazda arról számol be, hogy 52 ezret hallott az árpa tonnájára, a búzára pedig 65–70 ezer körüli árról tud. Előbbit 30 hektáron, az utóbbi 200 hektáron termeli. Az árpát 350–400 ezer forint körüli összegből, a búzát pedig 400–450 ezer forintból tudja előállítani. A nullszaldóhoz szükséges 7–8 tonnás termésekre semmi esélye. „Tavaly nálam 4,5 tonna volt a búza, most 6 tonnának mondanám, de a java még hátravan. Még csak most fogja kinyomni a kalászt, abban a szemek fejlődéséhez nagyon kellene az eső… Az árpa, miután kapott gombaölőt a lisztharmat ellen, plusz fejtrágyát, kiheverte az év eleji sárgaságot. Sajnos, látszik a növényen a tápanyagegyensúly felborulása. A búza eddig egy gyomirtón és gombaölőn van túl. Vetésfehérítőt is látni már. A tavalyi gabonáimat eladtam elég jó áron, de mivel kukorica nem volt, most csak vegetálunk. Pedig földet lehetne venni, de miből fogunk?” – utal a gazdálkodó a meginduló földárverésekre. Szóvá teszi azt is, hogy a korábbi évekkel ellentétben a földalapú támogatások már nem fedezik a haszonbérleti díjat.

Csongrád vármegyében is relatív tápanyaghiányról számol be az elért szaktanácsadó. Látszik, hogy sokan elhagyták a komplex műtrágyát. A nitrogén jót tett a sárgulás ellen, de lazítja a szöveteket is, az első esőkre megjelentek a levélbetegségek a növényeken. A hűvös időjárásban a pirenofórás és barna levélfoltosság tüneteit vette észre, de vírusos sárgulásra is akadt példa. A tavaszi gyomirtással egy menetben a gombaölőzést is el szokták végezni a gazdák, jellemzően egy olcsó tebukonazollal. A második kezelés, a zászlóslevél-/kalászvédelem már gyakran egy igényes, kombinált készítménnyel történik, amiben van „strobiotikum” is, például fluxapiroxad vagy mefentriflukonazol, kombinálva piraklostrobinnal – mondja a növényorvos, aki szerint összességében jobb kondiban vannak a növények, mint tavaly. „Szakmai szempontból aggasztó, hogy a terménypiaci kilátások miatt az olcsó technológiák felé mozdulnak el a termelők, holott 6 tonnával is legfeljebb a fedezeti pontot érhetik el.

A fluxapiroxados csávázószer előnyeit hangsúlyozzák Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ahol a korai lombvédelmet erre alapozva hagyják el a technológiából. Annyira bíznak benne, hogy a kalászvédelemig nem is akarnak kitenni más gombaölő szert. Május elején viszont kezdődő rozsdafertőzéseket észlelnek a leveleken, ami azért elgondolkodtatja a helyi növényvédősöket: talán mégiscsak lesz védekezés „Egyébként mindennel meg vagyunk elégedve. A búza szép, bár fejlődésben kissé le van maradva, még nincs kint a zászlóslevél. Rovarok még nincsenek a táblákban, és úgy gondolom, hogy abból sem lesz baj, hogy ősszel elhagytuk a komplex műtrágyát. Ami inkább fejtörést okoz, az az eladatlan búza és árpa. Előbbiből az új termésre 70 ezret, az utóbbira 60 ezret mondanak. Nem szerződünk ilyen áron.”

levéltetű búza
A kalászolás előtt már nagyon sok a levéltetű az állományokban

Elfogyott a pénz, muszáj eladni

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az elért növényvédelmi szaktanácsadó siralmasnak látja a körzetében tapasztalható vízhiányt, bár hozzáteszi: a tavalyinál jobb a helyzet. Az árpa már kalászol, de porzik a föld. A szelek miatt nagyobb a napi párolgási veszteség, mint amennyi csapadék a térségbe érkezik. Egy Kunszentmárton környéki gazdaságban 60 hektárnyi árpa és 200 hektárnyi búza nyújtózik el, ezeken felül zab és tritikálé is akad. Az árpa kalászolgat, a búza még hasban van. A termelő szerint sokkal jobban néznek ki a vetések, mint tavaly, amikor 2 tonnás átlagokkal zárták a szezont.

Most bennük van a 4-5 tonna, csakhogy itt már 50 ezernek mondják az árpát, a búzát pedig 70 ezernek hallom. Ha ez igaz, akkor az én termésemmel vastagon mínuszos leszek.” A gazdálkodó életében először hagyta el az összes tápanyagot ősszel, és a növények azóta csak egyszer kaptak egy kis indító nitrogént, ami főként az árpának kellett nagyon. „Tavalyról maradt még növénykondicionálóm, az megy rá a zászlóslevélre turbó gyanánt. Tavasszal gyomirtottam, azzal egy menetben gombaölőt is kaptak az állományok. Most egészségesek, se betegség, se rovar jeleit nem látom. Leginkább 20 mm csapadékra lenne szükség, minél gyorsabban…”

A kunszentmártoni gazda a lehető legkevesebb pénzből kell hogy kihozza az idei termést, mivel a tavalyi 2 tonnás kalászosátlagok kevés bevételt hoztak, a szintén 2 tonnás kukoricát pedig megették a saját állatai. „140 ezerért adtam el a kevéske búzát, amivel még jól is jártam a gazdatársaimhoz képest. Aszálykárra nem fizettek semmit. 350–400 ezret ráköltök az árpára, a búzára 450 ezer körül, és még ki sem várhatom a jobb árakat. Muszáj lesz azonnal eladni a termést, mert nincs pénzem. És ha most valaki azt mondja, miért szórtam el, amikor a terményárak a magasban voltak és a műtrágyáké a mélyben, annak azt válaszolom: nem elüdültem, hanem fejlesztésekre költöttem. A csapból is az folyt, hogy most kell beruházni, a válság idején…

Bács-Kiskun vármegyében a kabócák és levéltetvek szívogatása nyomán kialakuló sárga törpüléssel is találkozott a megkérdezett növényvédelmi szakember, de mostanra ledobták ezeket a régi leveleket az árpák, és kiheverték a kezdeti sokkot. A búza pedig kifejezetten szép. A vármegye közepén egy nagyobb gazdaság növényvédőse szerint kissé rozsdás búzaállománnyal indult a tavasz, amit meg lehetett fogni. Az ősszel túlfejlődött árpa és tritikálé megszenvedte a nitrogénhiányt nem is bokrosodott rendesen. Foszforból és káliumból is csak a búzára jutott, oda is kevesebb a szokásosnál.

„Az árpát csávázva vetjük, áprilisban kap egy többkomponensű, azolos készítményt és most, májusban egy strobiotikumot, ennyi. A búza növényvédelme igényesebb, mert többet várunk tőle. Itt már márciusban volt vetésfehérítő bogár, de nem okozhat gondot, miután rovarölőt mindig teszünk a tankkeverékbe. Ez a legolcsóbb szer, nem érdemes spórolni rajta. A legnagyobb gond, hogy a terményárak a 3 évvel ezelőtti szintre kezdenek visszaállni. Tavaly mindössze 2-3 tonnákat arattunk a kalászosokban, de még azt sem tudtuk eladni. Több mint 400 hektárunk van árpából és búzából, de ahogy hallom, 60–70 ezreket ígérnek a termésükért. Minimum 6 tonnára kellene kifutnunk idén, hogy a pénzünknél legyünk. Helyünk lenne a raktárban kivárni egy jobb árszintet, csak pénzünk nem lesz a várakozáshoz” – hangzik el ismét az alapprobléma.

Ha csapadékosabb, akkor gombásabb

Csávázatlan vetőmaggal hosszú ideig védtelen a növény a vírusvektorok ellen, többszöri rovarölő szeres védelemre is szükség lehet. A tartamhatású készítmények szükséghelyzeti engedéllyel elérhetők, de a drágaságuk miatt kevesen élnek velük. Itt, Fejér vármegyében ezért most bőven találtunk vírusos árpa- és búzatáblákat. A foszforhiány tünetei is előjöttek kora tavasszal, de ezt és a kezdeti nitrogénhiányt mostanra kiheverték az állományok, és összességében korrekt képet mutatnak” – összegez az elért növényvédelmi szaktanácsadó.

Ő úgy látja, nagyon erős a sárgarozsdanyomás a körzetében. „Amikor meglátjuk a betegség füzérszerű tüneteit, már késő. Pedig egy korai azolos kombináció elég lett volna ellene, a lisztharmat elleni védelem után is folytatni kellett volna a permetezést. Ahol ez nem történt meg, ott a rozsda rombolása hosszan eltarthat a szövetekben. Találtunk szeptóriát is néhány helyen, újabban pedig a vörösrozsda miatt kell aggódnunk. Csak ott nincs gond, ahol átfedő hatástartammal sikerült két lombvédelmet elvégezni.” A szakember a proquinazid, a tetrakonazol és a protiokonazol hatóanyagokat említi jó hatékonyságúnak a gombák elleni védelemre. „Nyilván egy tebukonazol és egy csúcs fungicid között van hatásbeli különbség, de tudom, hogy most a közhangulat az olcsóbb szerek irányába mutat. Nehéz így elérni a nullszaldóhoz szükséges 6 tonnát…” Május első hetében már a vetésfehérítők lárvakelése és a levéltetűk jelenléte is tömeges az állományokban.

vetésfehérítő
A melegedő időben szorgalmasabban ténykednek a vetésfehérítők, azaz a veresnyakú árpabogarak (forrás: agrometry.hu)

Győr-Moson-Sopronban kevés vírusos táblát látott az elért szakember, de a tápanyaghiány és vontatott fejlődés jelei sokáig ott voltak az árpatáblákon. Mostanra helyrerázódtak a növények, és kalászolnak már. A búzák még csak a szárba indulás végén járnak, le vannak maradva. A gombafertőzés veszélye nagyon is reális, de a helyi technológiában minimum két, inkább három védekezés kap helyet a gombák ellen. A vetésfehérítők már itt is megjelentek, hamarosan védekezni kell ellenük. A szaktanácsadó a lombvédelemre elegendőnek tart egy azoxistrobint, míg kalászvédelemre két-három „erősebb” hatóanyag kombinációját tartja megfelelőnek. Így összegzi a benyomásait: „A tavalyi szárazsággal össze nem hasonlítható az idei év. Jobb lehet a termés, de lényegesen nagyobb a gomba- és a rovarnyomás.”

A szintén bőséges égi áldásban részesülő Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi pontján is a tápanyaghiány következményeire mutat rá a szaktanácsadó: „Nitrogén még csak-csak kijutott tavasszal, de a foszfor hiánya meg fog látszani a szemképződésben. A felborult tápanyagegyensúly esendőbbé teszi a növényt a rovar- és gombakárral szemben is, de egyelőre nyugodtan alszanak a gazdák, mert eddig szerencséjük volt az időjárással. Én úgy látom, hogy a lisztharmat, a szeptória és a vörösrozsda is ugrásra készen várja a kedvező alkalmat.” Egy ezer hektáros nagygazdaság ágazatvezetője kellő óvatossággal kezeli a helyzetet, és a Szabolcsban dicsért fluxapiroxados csávázást is követte korai lombvédelem. Gombabetegségnek nyomát sem látja, viszont vetésfehérítő-imágóból már van egy kevés. „Igyekszünk követni a megszokott technológiát, a lombtrágyát sem hagyjuk el. Ősszel is megvolt a komplex, de ebből nálunk is kevesebbre futotta, mint máskor…”

Zala vármegye pedig tocsog a sárban. Szeptembertől május elsejéig itt már 350 mm eső hullott. „Ennek a sok víznek is megvan az átka, dunsztban ülnek az állományok, nagyon figyelni kell. Most rekordnak látszik a termés, csak be ne üssön kalászoláskor az aszály! 500 ezer forintot tettem egy hektár búzába, 8 tonnát várok tőle, akkor 60 ezres ár mellett is meglenne a nullszaldó.

A vörösrozsda és a sárgarozsda is jelen van az állományokban (forrás: Syngenta, Kwizda)

A vármegye Veszprém és Zala felé eső, északi csücskében már kevesebb a csapadék. Itt is elmaradt tavaly a komplex, és a termelő szerint ez meg is látszik a táblákon. „Tavaly kínomban pelletált marha- és baromfitrágyát szórtam ki, ami hatóanyagra nézve semmiség, de talán számított valamit. Tavasszal megkapták a növények azt a fejtrágyát, amit ősszel 280 ezer forintos tonnánkénti áron vettem, most meg 125 ezerért rendeltem ugyanezt a terméket. Itt nem lehet okosnak lenni. Arra viszont már rájöttem, hogy a gyomirtás ősszel nemcsak kényelmesebb a munkacsúcsok szempontjából, de olcsóbb és hatékonyabb is. A gombák ellen kétszer védekezem, plusz keserűsót és egy algás növénykondicionálót is kapnak a növények. Ennek ellenére látom a lisztharmat és vörösrozsda kezdődő tüneteit. Vetésfehérítő még nincs, sokáig volt hideg” – sorolja a technológiát a termelő, aki 60 hektár árpáról és 40 hektár búzáról gondoskodik.

Azt is észrevette, hogy az árpának nemcsak a nitrogén, de a foszfor és a kálium is hiányzott tavasszal, nagyon nehezen indult. „Tavaly az aszályban 4,5 tonnás búzatermésem volt, és az őszi árpából 3,5-4 tonnát arattunk. Ahogy most kinéznek a táblák, legalább egy tonnával többet várok. Az elmúlt 3 évben mindig aratás után voltak jobbak a terményárak. Bárcsak most is így lenne, már nagyon kellene a bevétel!”

Gönczi Krisztina