A rovarok nemcsak a megporzásban és a biológiai növényvédelemben hasznosak, hanem a táplálkozásban és a takarmányozásban is. A rovarevés (entomofágia), rovarfogyasztás megosztó kérdés, fogyasztói megítélése általában negatív. Kétségtelen az is, hogy nem része az európai gasztrokulturális hagyománynak. Mégis érdemes róla beszélni, mert ettől függetlenül még létezik, másrészt hosszú távon valószínűleg a mindennapi táplálkozás részévé fog válni, áttételesen már ma is része.
A népességnövekedés és a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága új fehérjeforrások bevonását hozta magával. A húsliszt, a halliszt és a szójabab is ennek nyomán vetette meg a lábát a takarmányiparban. Az új trendet a rovarfehérje jelenti.
Egészséges és természetbarát
A rovarok energiatartalma hasonlít a friss húséra, fehérjetartalmuk általában 45–65% közé esik. A fogyasztásra vagy takarmányozásra termelt fajok könnyen szaporíthatók, tenyészthetők. Az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) kiemelten kezeli a rovarok mezőgazdasági és élelmiszeripari felhasználását, elsősorban azért, mert alkalmas eszköze lehet az éhezés elleni küzdelemnek és a kisebb ökológiai lábnyomú mezőgazdasági termelésnek. Az egészséges és természetbarát rovarfehérjék egyre nagyobb teret fognak nyerni az agráriumban, közvetett és közvetlen módon egyaránt. A rovarfogyasztás számos afrikai és ázsiai ország táplálkozási gyakorlatának része. Nemcsak a csúcsgasztronómia, hanem a street-food ételek között is gyakran fordul elő ehető rovar. A legnagyobb hagyománya Délkelet-Ázsiában van, ott ténylegesen a mindennapi táplálkozás eleme, az étrend szerves része. Európában a legnagyobb fogyasztó Nagy-Britannia és a Benelux-államok, ahol főként az újdonságra nyitott, tehetősebb réteg érdeklődésére tarthatnak számot az ízeltlábúak. Itt mindjárt megmutatkozik egy alapvető kettősség: az ehető rovarok Ázsiában és Afrikában olcsó alternatív fehérjeforrásnak, Európában viszont kifejezetten drága ínyencségnek számítanak. Egyrészt nehéz a rovarok felhasználásáról anélkül beszélni, hogy ne ütköznénk megosztó politikai és kulturális kérdésekbe, másrészről nehéz megkerülni azt a tényt, hogy már ma is használunk rovarfehérjéket, rovarok feldolgozásából nyert anyagokat az állati takarmányozásban vagy akár az élelmiszeriparban.
Fontos és hasznos tápanyagokat tartalmaznak
A rovarfehérjék kedvező összetételük és beltartalmi értékeik miatt fontos alapanyagok. Az Európai Unióban 2017 óta haltakarmányként, 2021 óta pedig sertés- és baromfitakarmányként használhatók rovarfehérjék ipari volumenben. A rovarliszt, rovarőrlemény fontos összetevője az említett állatfajok tömegtakarmányozásának. A haltáp fehérjéi nagyon hasonlóak a rovarokból kinyert fehérjékhez, ezért is válhatott a haltenyésztés a rovarfehérje-felhasználás pionírjává. A humán célú felhasználás is terjed, idén januárban engedélyt kapott a szárított és porított házi tücsök. Az Európai Unió szabályozása alapján az emberi fogyasztásra szánt rovaralapú élelmiszereket új élelmiszerként (novel food) minden esetben előzetesen engedélyeztetni kell. Az új összetevők biztonságosságának átfogó értékelését az EFSA (European Food Safety Autority = Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) végzi. A jóváhagyásról a tagállami képviselőkből álló testület dönt, kedvező elbírálásnál az EU Bizottság adja ki az engedélyt.
Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta azt az európai uniós szándékot, hogy rovarokat hozzanak forgalomba élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként. A rovarfehérjékkel kapcsolatos új szabályzás pedig előírja, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó élelmiszereken fel kell tüntetni: „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!”, és a többi terméktől elkülönítetten kell kihelyezni. A szabályozás nem érinti az élelmiszeriparban már eddig is széles körben használt, rovarból származó adalékanyagokat, az csak a rovarokra mint összetevőkre vonatkozik. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 2014/36 (XII.17) FM-rendelet módosításának értelmében a rovarfehérjéket tartalmazó élelmiszer nevéhez kapcsolódóan legalább a termék megnevezésére használt betűmérettel megegyező betűmérettel kell feltüntetni a fentebb idézett mondatot. A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosított élelmiszer-jelölési rend nyomán az élelmiszerek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek.
2000 ehető faj
A rovarfogyasztást negligálók aránya 2016 óta 2,4%-kal növekedett a Nébih reprezentatív felmérése szerint. Ettől függetlenül rengeteg élelmiszer és gyógyszer tartalmaz rovarrészeket vagy akár rovarok által előállított váladékot, számos összetevő származik rovarokból. Élelmiszer-ipari adalékként a leggyakrabban a kárminnal és a sellakkal találkozhatunk. A kármint kosnilból állítják elő, ami nem más, mint a bíbortetű (Dactylopius coccus Costa) nőnemű egyedeinek szárított teste. Az E120-as adalékot, a vörös színű kárminsavat élelmiszerfestéknek használják, elsősorban húskészítmények és édességek pirosas színárnyalatáért felelős. A sellak állati eredetű, természetes gyanta, a fákon élősködő lakktetű (Laccifer lacca) váladékából készül. Az E904-es adalék édességek és gyümölcskészítmények fényes hatását adja.
A szakirodalom 2000 ehető rovarfajt említ, a leggyakrabban bogarak, hernyók, hangyák, méhek, darazsak és termeszek fogyaszthatók, szinte minden fejlődési szakaszban. Az Európai Unióban az ehető rovarok közül takarmányozási és fehérjekinyerési célra a fekete katonalégy, a házi légy, a közönséges lisztbogár és a házi tücsök lárvája engedélyezett. A legnagyobb mennyiséget a fekete katonalégy lárvájából állítják elő. Ázsiában és Afrikában a rovarokat szintén használják takarmánycélra is. Kínában a legfontosabb alternatív fehérjeforrás a selyemhernyó lárvája, Afrikában és Délkelet-Ázsiában a szöcske az elterjedtebb.
Fontos kiemelni, hogy a rovarok tartásának és takarmányozásának ugyanúgy meg kell felelnie a takarmány és élelmiszer-biztonsági követelményeknek és az európai uniós rendeletekben meghatározott előírásoknak. A rovarok és rovarlárvák takarmányozására nem használhatók fel kérődző állatokból származó fehérjék (a tejfehérje kivétel), illetve ételmaradék, hús, csontliszt vagy szerves trágya. A rovarok, rovarlárvák takarmány-alapanyagként való felhasználását európai uniós rendelet szabályozza, a takarmány teljes nyersfehérje-tartalmának legfeljebb 50% lehet rovareredetű. A rovarokból, rovarlárvákból kivont és hidralizált fehérje akkor használható fel, ha a rovarok tartása és takarmányozása megfelel az előírásoknak (2069/2009 EU), valamint a fehérjekivonás és -feldolgozás a rendeletnek (142/2011) megfelelően, szabályszerűen történik. A közvetlen felhasználható és fehérjekinyerés céljából biztonságosnak tartott fajok a következők az EFSA állásfoglalása szerint: fekete katonalégy (Hernetia illucens), házi légy (Musca domestica), közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor), alombogár (Alphitobius diaperinus), házi tücsök (Acheta domesticus), csíkos tücsök (Gryllodes sigillatus), földi tücsök (Gryllus assimilis).
Javuló termelési paraméterek
A baromfihizlalásnál bebizonyították a rovarfehérjék takarmányozásban való létjogosultságát. A hosszas kutatások alapján összeállított recepteket az állatok szívesen fogadják. A rovarfehérjék az állatjóléti és higiéniai törekvésekkel teljes mértékben összhangot mutatnak, azoknak mindenben megfelelnek. A fekete katonalégy lárvájával az extrahált szójadara 25%, a szójapogácsa 50%-a váltható ki. A házi légy lárvájával 50% szójadara helyettesíthető. A lisztbogár 10%-ban használható (az optimális termeléshez szükséges 19% nyersfehérje-tartalmon belül), alkalmas lehet az extrahált szójadara teljes kiváltására. A házi tücsökből kivont fehérje aminosav-összetétele a baromfi és a sertés számára nem teljesen alkalmas önmagában, ahhoz aminosav-kiegészítés szükséges. 10–15% mennyiségben metionin- és triptofánkiegészítés mellett azonban a szójadara már teljes mértékben kiváltható vele.
Magyarországon 2018-ban rendezte meg az akkor még Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Kara az 1. Rovaripari Konferenciát, ahol szakértők és ipari szereplők találkozhattak az érdeklődőkkel. A szektor azóta tetszhalott állapotot mutat. Pedig a fehérjeellátás a jövőben még fontosabbá válhat, a hagyományos fehérjeforrások mennyisége véges. A termőterületek és a kapacitások behatároltak, szójánál, hallisztnél egyaránt. A rovarfehérjék melléktermékekből előállíthatók, az előállítás folyamata megfelel a fenntarthatóság követelményeinek és a körkörös gazdaság elveinek. A kisebb ökológiai lábnyommal, helyben előállított fehérjeforrás mint nyers- és alapanyag nagy értéket képvisel. Az alternatív fehérjeforrások szerepe hosszú távon felértékelődik, ezért vizsgálják folyamatosan szerte a világban a hasznosítható fajokat, és tökéletesítik a tartás, illetve a feldolgozás technológiáit.
Új üzleti lehetőség?
A német Farminsect cég elkötelezett a rovarfehérjék mellett. A München melletti vállalkozás fontosnak tartja az alacsony CO2-kibocsájtású, a globális szállítási láncoktól független, helyi fehérjetermelést. A fekete katonalégy szaporítóanyagát saját maguk állítják elő bergkircheni telephelyükön, az öt napos lárvákat pedig továbbnevelésre helyezik ki. A kifejlett lárvákat visszavásárolják a környező partnerektől. A körkörös gazdasági elveket megvalósító termesztéstechnológiát 5 év alatt fejlesztették ki. Az optimalizálás során együttműködtek a rovartartás háttériparának olyan szereplőivel, mint a Better Insect Solution, a Big Dutchman, a Skov és az Inno+. A gazdák számára biztosítják a gépeket, eszközöket, felügyelik a beruházást, szaktanácsadásukkal folyamatosan segítik a tartástechnológiát. Akit érdekel az itthon még kevésbé ismert, kevésbé kutatott téma, az további hasznos információkat talál a cégek honlapján, angol és német nyelven. Ez egy újabb üzleti lehetőség lehet, amivel egy gazda vagy egy mezőgazdasági vállalkozás diverzifikálhatja a bevételeit. A rovarok, ahogy a takarmányozásban, úgy a gasztronómiában is csupán egy megismerésre érdemes alternatívát jelentenek, majd eldől, ez mennyire érdekli az embereket. A kutatások szerint fogyasztásukkal számos betegség kialakulásának kockázata mérsékelhető. Kedvező tápérték-összetételük, magas fehérjetartalmuk és remek zsírsav-összetételük miatt fogyasztásra érdemesek, por és darálék formában való felhasználásuk megfontolásra érdemes.
Biztonságos, de jelölni kell a rovarfehérje-tartalmú élelmiszert
A cikkben említett 2014/36 (XII.17) FM-rendelet módosításával született szabályozás nem érinti az eddig az élelmiszeripar által széles körben használt, rovarból származó adalékanyagokat, hanem a rovarokra, mint összetevőkre vonatkozik – írta az Agrárminisztérium márciusban az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelet kapcsán. A jogszabály előírja, hogy a vevők tájékoztatására a nem előrecsomagolt élelmiszerek kiskereskedelmében az eladás helyén, jól látható módon fel kell tüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” tájékoztatást. A nem előrecsomagolt vendéglátóipari termék távértékesítés útján történő forgalmazása esetén biztosítani kell, hogy a végső fogyasztó a rovarfehérjének a késztermékben való jelenlétéről tájékoztatást kapjon.
A rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereknél a termék nevéhez kapcsolódóan legalább a megnevezésre használt betűmérettel megegyező betűmérettel fel kell tüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” tájékoztatást. A rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereket forgalomba hozataluk során a vásárlók számára elkülönített módon kell kihelyezni.
A fentieknek meg nem felelő csomagolóeszközök és címkék a rendelet hatálybalépését követő három hónapig használhatóak fel, és az ilyen csomagolóeszközzel vagy címkével ellátott termékek legfeljebb további három hónapig tarthatók forgalomban.
A rendelkezés kapcsán egyébként a magyar agrárminiszter két hangsúlyos nyilatkozatot tett. Egyrészt rámutatott, hogy hazánkban nem kell élelmiszer- vagy fehérjehiánytól tartani. Másrészt, még a szabályozás idején, azaz év elején bejelentette, hogy január végén humán élelmezési célokra engedélyt kapott a szárított és a porított házi tücsök, miután az élelmezési hatóságok biztonságosnak ítélték a fogyasztását.
Söjtöri Andor
