Az ország legjelentősebb tenyészállat-kiállításáért kapott elismerést a vezérigazgató
A Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöksége a magyar állattenyésztés fejlesztése iránti elkötelezettsége, továbbá a régió kiemelkedő állattenyésztési rendezvényének szervezésében végzett munkája elismeréséül a Magyar Állattenyésztésért díjat adományozta a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Antal Gábornak, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatójának.
Antal Gábor agronómus édesapjával már ötévesen a határt járta. Kisgyermekként szeretett bele a növénytermesztésbe, állattenyésztésbe. Agrármérnök diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett, 1994-ben, édesapja tanácsára, Felsőszentivánon kezdett Vancsura József mellett gyakornokként, majd telepvezető, később pedig igazgató lett.
2003-ban Kárpáti László, a Trigofix tulajdonosa felkérte, hogy állítsa talpra az akkoriban rossz állapotban megvásárolt Bácsagro Zrt.-t, és a korábban felszámolásra ítélt céget már az első évben sikerült nyereségessé tenni. Ezt követően a Hód-Mezőgazda Zrt.-ben tulajdonossá váló vezetők, Harsányi Zsolt, Kárpáti László és Délity József kérték fel, hogy legyen a cég vezérigazgatója. Az azóta eltelt közel húsz évben a korábban is jelentős mezőgazdasági vállalat állattenyésztésben, növénytermesztésben és takarmánygyártásban is a magyar mezőgazdaság egyik zászlóshajója lett. Szaktudását nemcsak az általa vezetett vállalatnál, hanem szakmai szervezetekben betöltött tisztségein keresztül és a MATE tanácsadójaként is kamatoztatja a magyar állattenyésztés és mezőgazdaság javára.
Alelnöke a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének, elnöke az Alföldi Tej Kft. és a Dél-Alföldi Bio-Innovációs Centrum felügyelőbizottságának, elnökhelyettese a Juh és Kecske Szakmaközi Szervezetnek, továbbá a MÁSZ küldöttközgyűlésében a Szarvasmarha-tenyésztő Szövetség küldötte. Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szervezésében 2005 óta vesz részt. Vezérigazgatóként a tulajdonosok után elsősorban ő dönt a kiállítással kapcsolatos kérdésekben. Nagy szerepe volt és van abban, hogy az ország legjelentősebb tenyészállat-kiállítását tudják megszervezni évről évre, immár 30. alkalommal.
Aki konokul hisz a tenyésztői közösség erejében
Agrármérnök oklevelének megszerzése után Fekete Balázselső és egyetlen munkahelye a Hód-Mezőgazda Zrt., ahol végigjárta a ranglétrát, és így lett műszakvezetőből állattenyésztési igazgató. Fekete Balázs nyugdíjasként is a cégnél dolgozik mint a kiállítás igazgatója. Szarvasmarha-, sertés- és lótenyésztésben évtizedeken keresztül volt sikeres, mindhárom faj kategóriájában megkapta az Év Tenyésztője elismerést. Alapításuk óta részt vett több tenyésztőszervezet munkájában, elnökségi tagként vagy éppen elnökként, 2008-tól pedig két cikluson át volt a MÁSZ elnöke. Több mint negyven éve fáradhatatlanul a szakmájának él, konokul hisz a tenyésztői közösség erejében.
Egyed Bélával, Ujvári Tiborral együtt álmodták meg, majd 1994-ben meg is szervezték az első Állattenyésztési Napokat, amelynek azóta is főszervezője Fekete Balázs. Nélküle és a maga köré szervezett lelkes csapata nélkül nincs Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. Neve már régen felkerült a magyar állattenyésztés halhatatlanjainak sorába. A tenyésztésszervezésben adható valamennyi magas rangú elismerést megkapta: többször volt Év Tenyésztője, kitüntették Ujhelyi és Konkoly-Thege-díjjal, 2018-ban megkapta a MÁSZ Magyar Állattenyésztésért díjat, amit javaslatára alapított a szövetség elnöksége. Idén pedig a MÁSZ elnöksége a magyar állattenyésztésért és a tenyésztői közösségért kifejtett három évtizedes munkája elismeréséül a Horn Artúr-díjat adományozta Fekete Balázsnak.
Génmegőrző tevékenységet ismert el a hazai baromfiszakma
A kiállítás 30 éves történetében még nem fordult elő az a rendkívüli helyzet, hogy a járványügyi helyzet miatt a baromfikiállítást nem lehetett volna megrendezni. Sajnos ez év április elején a kiállítás járványügyi körzetében olyan madárinfluenza-kitöréseket detektált a hatóság, amelyek kockázatossá tették volna a kiállítás intenzív baromfi-, illetve díszbaromfi-bemutatójának megszervezését. A szakmai elismerések odaítéléséhez azonban ragaszkodtak a szervezők.
A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara által 2014-ben alapított Sófalvy Ferenc-vándordíjat a kitüntetett sok éves munkája alapján az idei évben dr. Oláh Jánosnak ítélte oda a kuratórium.
Oláh János 1976 januárjában született. Előbb állattenyésztő-állategészségügyi technikusi oklevelet, majd mezőgazdasági mérnök és okleveles agrármérnök végzettséget szerzett. A Magyar Juhtenyésztő Szövetség alkalmazottja lett, ahol területi felelős és juhtenyésztő instruktor feladatköröket látott el. 2005-től a Debreceni Egyetem Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola hallgatójaként 2009-ben szerzett PhD tudományos fokozatot. 2009-től különböző kutatói beosztásokban a Debreceni Egyetem, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetben dolgozik, jelenleg tudományos főmunkatárs beosztásban, egyben igazgatóhelyettesi teendőket is ellátva.
E munkakörben feladata több állatfaj génbanki állományának fenntartása és a génmegőrzés szabályai szerinti tenyésztése. Felelős a gidrán, a cigája, a bronzpulyka, a rézpulyka, a magyar tyúk hét fajtájának génbanki állománya fajtafenntartó munkájáért. Az elmúlt három évben sok energiát fektetett a fekete pulyka rekonstrukciós tenyésztési programjának megvalósításába. Jelenleg „A fekete pulyka génbanki állományának fenntartása és molekuláris genetikai vizsgálata” című kutatási téma sikerre viteléért felelős. 2023-ban a tarka pulyka génbanki állományának kialakítását is megkezdte a Debreceni Egyetem kismacsi telepén.
Dr. Oláh János tehát az immár 15 éve elkötelezett génmegőrzési tevékenységéért, benne számos baromfifaj génbanki állományának fenntartásában és sikeres tenyésztésében végzett munkájáért részesült a Sófalvy-díjban. A kutató az Eurosheep együttműködés hazai partnereként és vezetőjeként a magyar delegációval együtt a projektzáró szemináriumon, Franciaországban tartózkodott az átadó idején, ezért a díjat később veszi át.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége minden évben elismerésben részesíti a kiállításon legszínvonalasabban bemutatkozó tenyésztőszervezetet. A díjat ez évben a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége érdemelte ki azzal, hogy a tagszervezetei kiemelkedő munkát végeztek a tenyészállatok színvonalas bemutatása érdekében.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége összevont tenyésztési nagydíját a kiállításon legeredményesebben szereplő kiállító, Fekete József gyanógeregyei tenyésztő kapta.
Az Agrárminisztérium Miniszteri fődíját a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok alkalmából az állattenyésztő szervezetek több évtizedes munkája és annak szakmai ernyőszervezetként történő koordinálása elismeréseként a Magyar Állattenyésztők Szövetsége kapta.
Összeállította: Sándor Ildikó
