Bár a historikus adatok alapján nem volt váratlan, hogy előbb-utóbb nagy erővel megjelenik, mégis meglepő intenzitással támad idén a sárgarozsda a kalászoskultúrákban. De nemcsak a búza, az árpa és társaik igényeltek fokozott növényvédelmet, hanem a repce is, hiszen idén tavasszal rekordot döntött a leveleket tartósan nedvességgel borító napok száma. A BASF júniusvégi, beledi szakmai napján és szántóföldi bemutatóján ennek okait, hatásait, illetve a piaci lehetőségeket elemezték a szakemberek.
Víz a levélen: nagy erővel tért vissza a sárgarozsda
Ami csak kedvezhet a vörös- és különösen a sárgarozsdának, az idén tavasszal mind utolérte a kalászosokat. A fő okokat a BASF Hungária Kft. beledi szakmai előadásain a cég fejlesztési vezetője a hatalmas kalászos-termőterületben, a kórokozó ciklikusan „várt” előretörésében, továbbá az 5,4 fokos téli átlaghőmérsékletben láttatta a hallgatósággal. Mindezt erősítette a rendkívül csapadékos és kissé hűvös tavasz.
Dr. Ádámszki Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy idén március 24-től május 24-ig rekordszámú, összesen 25 nedves napot számláltak – azaz olyan 24 órás időszakot, amikor a levél legalább 7 órán keresztül vízzel borított. Ez a szám átlagos években is ritkán haladja meg a 10-et. A szakember szerint az 1933 óta itthon is ismert sárgarozsda-fertőzés bő 10 évente, visszatérően jelentkezik – az idei azonban vélhetően a legnagyobbnak minősül.
Annak sikerült, aki odafigyelt, több lépésben védekezett
Ráadásul a táblán a fertőzés gócosan, foltszerűen terjed, így jellege miatt nagyon körültekintő, megelőző védekezéssel lehet csak megóvni tőle a kalászoskultúrákat. A szakember szerint csak azok a gazdák tudtak sikeresen szembeszállni vele, akik például kukoricában háromlépéses technológiával védekeztek. Ennek első lépése a levélfoltosságok, a lisztharmat elhárítása, védekezési küszöb alatt tartása kellett legyen – konkrét időpont-megjelölés nélkül, de a tábla alapos és folyamatos megfigyelése alapján. A második lépésben a fotoszintézisben legaktívabb felső levelek védelme volt a cél a (BBCH-skálán 39-51); majd a harmadik lépésben a DON-toxin minimalizálása, a kalász- és lombvédelem volt a fő cél (ugyancsak pontos BBCH-időzítés mellett).
A BASF mindehhez a hosszú hatástartamú, szisztemikus Systiva® csávázószer őszi alkalmazását, illetve korai Revycare®-es kezelést javasolt gazdapartnereinek. Akik így jártak el, azok – a kísérleti parcellákon mért adatok tanúsága szerint – nagyon hatékonyan tudták csökkenteni a fertőzöttség mértékét. A kezeletlen állományokhoz képest például a Systiva® május közepén és végén is kevesebb mint felére mérsékelte a fertőzöttséget, amiket tovább, lényegében 10-15% alá(!) csökkentettek a későbbi időpontokra időzített Revycare®-es és Systiva®-s kezelések.
Szemlélet és piacfigyelés
A BASF szerint ugyanakkor nemcsak precíz technológiára, hanem újfajta gondolkodásmódra is szükség van. – Már régen nem igaz, hogy az agrárium csak vetésről és aratásról szól – fogalmazott tömören Németh Balázs. A BASF fejlesztőmérnöke szerint – többek között éppen az idei év kórtani és az utóbbi évek időjárási tapasztalatai miatt – a forgatáscsökkentett talajművelés, a terménypiacok értő megfigyelése, a precíziós növényvédelem ugyanígy az alapvető tevékenységek közé kerül.
Ezt erősítette az agrárpiaci elemző (Erste Bank) átfogó piaci kitekintője is. Fórián Zoltán meggyökeresedett hiedelmeket igyekezett cáfolni. Bár természetesen megerősítette, hogy a piaci mozgások szeszélyesek és sokrétegűen összetettek, rámutatott: folyamatos és alapos odafigyeléssel lehet bölcs döntéseket hozni a terményértékesítésben. – Vetéskor például nem az akkori árat kell alapul venni, de már a vetéstől érdemes folyamatosan figyelni a trendet – javasolta a szakember. Hozzátette: nem a tőzsdei vagy felvásárlási csúcsokat kell űzni, hanem a saját gazdaság ráfordításaihoz mért jövedelmezőséget, a jó átlagos megtérülést.
No-till: ezért is előnyös
A BASF szakmai napján beszélt no-till talajművelési tapasztalatairól a Feri Bt. növénytermesztési ágazatvezetője. Prescher Péter 430 hektárért felelős többek közt repce-, sörárpa- és kukoricakultúrákban. A gazdaság már 2006 óta adatalapú, 2010 óta mikrobiológiai készítményekkel, 2015-től RTK-val kiegészített technológiát követ, 2018-tól elhagyták a forgatásos művelést, az utóbbi években pedig termőzónás lehatárolást, zónaalapú mintavételt, helyspecifikus tápanyag-utánpótlást folytatnak, és folyamatosan gyűjtik-elemzik a hozamadatokat. Prescher Péter szerint a no-till hátránya, hogy korai gyomszabályozást kell biztosítani, megelőző jellegű gombavédelem mellett, továbbá nagyobb a gépi vonóerőigény ebben a műfajban. Ugyanakkor a változó időjárás korában a no-till előnye, hogy a mulcsréteg segít megőrizni a talajnedvességet, óv a talajszerkezet-rombolástól és az eróziós hatásoktól, és kevesebb munkamenetet kíván, mint a forgatásos.
Ősztől nyárig mérhető (volt) a Systiva® tartós hatékonysága
A BASF szakmai napjának kiemelt témáját adó kalászosvédelem fő eleme a Systiva® volt. A gombabetegségek elleni lombvédelmet biztosító csávázószer erényei már tavaly ősszel, a vetés után megmutatkoztak.
Az utóbbi évek szárazságaival szemben a csapadékos, meleg őszben kialakuló komoly fertőzések váratlanul érték a gazdákat. Akiknek a táblái rendelkeztek a Systiva® védelmével, nem kellett kapkodva előrángatni a télre lezsírozott permetezőgépet, sőt, a csávázószer hatása a kórokozók terjedésének kedvező meleg telet követő tavaszon is szembetűnő volt. Mint elhangzott, a hűvös csapadékos tavaszban gyorsan terjedő sárgarozsda ellen az a gazda nyert, aki korán felfedezte a nehezen észrevehető, foltszerűen terjedő fertőzést. A Systiva® abban is előnyt jelentett, hogy segített rugalmasan időzíteni a kezeléseket mind időben, mind a tartályba kevert készítmények összeállításakor. A szakértők szerint a csávázószeres védekezés a rozsdától kevésbé fenyegetett szezonokban is hozza ezeket az előnyöket, hiszen lisztharmat, vörös rozsda vagy szeptóriás foltosság és más, korán megjelenő betegségek ellen segít kitolni, hatékonyan időzíteni a munkacsúcsokat, permetezéseket. A költség terén is állja a versenyt, mert más lombvédelmi készítményekhez képest középáras termékként jó ár-érték arányt képvisel.
A szakmai napon, a szántóföldi bemutató mellett a gazdák láthatták a Bosch és a BASF Digital Farming közös vállalkozásaként működő és az okos gazdálkodási technológiák globális forgalmazására és értékesítésére szakosodott Bosch BASF Smart Farming új márkanevét fémjelző ONE SMART SPRAY-t, vagyis a már is csak okos, hanem intelligens permetezési megoldást. A szórókereten alkalmazott képrögzítő-képfelismerő technológia képes megkülönböztetni a haszonnövényeket a gyomoktól, és csak oda kijuttatni a permetezőszert, ahova szükséges. Ezzel permetezőszert, azaz pénzt takarít meg a gazdaság, illetve jelentősen elősegíti a hatékony növényvédelmet és a környezet védelmét.
Repce-védelem Pictor®-ral
Jelentős hangsúlyt kapott a BASF beledi szakmai napján a komplex repce-növényvédelmi technológia. A BASF felfogásában e technológia a hibridekkel kezdődik, a virágzáskori fungicidekkel, a korai gyomirtással, az őszi regulátoros kezelésekkel folytatódik, vagyis természetes elem a rovar- és gombaölőszeres védelem. Ebben a szegmensben a Pictor®t ajánlja a BASF: a napraforgóban is alkalmazható készítmény a legfontosabb gombás betegségek (szklerotínia, alternária, botritisz, fóma) ellen véd, de egyben termésnövelő hatása is van, vagyis a betegségmentes évjáratokban is ajánlott az alkalmazása, sőt, csökkenti a betakarításkori veszteséget.
