A tápanyagok szerepe a növényvédelemben – talajmegújító szemmel

Termelőként vágyunk arra, hogy a növényeink termelésére fordított költségeink megfelelő megtérülés mentén biztosítsák vállalkozásunk fejlődését és fenntartását. A jelenlegi gazdasági és piaci helyzetben azonban az ukrán gabona térnyerésével – az alacsony felvásárlási árak mellett – a megemelkedett növényvédőszer-költségek is igen nagy fejtörést okoznak, hiszen ilyen körülmények között nehéz gazdaságosan megoldani a tápanyag-utánpótlást és a növényvédelmet.

Belenevelkedtünk egy olyan világba, ahol a növényvédő szereket és műtrágyákat nélkülözhetetlennek véljük a megfelelő termeléshez. Ahhoz, hogy kilépjünk ebből a helyzetből, lépésről lépésre haladva kell alapos tudást szereznünk a növények növényélettani folyamatairól és a tápanyagok ezzel kapcsolatos betöltött szerepéről.

Más nézőpontból

Cikkemben olyan adatokat adok át, amelyekkel egy más nézőpontból tekinthetünk a tápanyagok és növényvédelem összefüggéseire, illetve amelyek segítenek elindulni a talajmegújítás útján. Talajainkra a gazdálkodók egy része termesztőközegként tekint, amelyben a növényei gyökereznek és növekednek, miközben a talaj sokkal több ásványi anyagoknál és bomló szerves anyagnál. A talaj-táplálékháló nélkül növényeink képtelenek volnának növekedni és fejlődni. A területeinken növekvő minden növénynek megvan a saját szerepe a megfelelő talajegészség fenntartásában, a tápanyagok körforgásában, abból is főleg a szerves anyag körforgásában és a lekötött tápanyagok mobilizálásában, valamint a talajélet folyamatos életben tartásában. Talajaink takarva élnek igazán, ezért is olyan fontos, hogy legyen mindig folyamatosan mulcs a felszínen, valamint élő növények, amik a fotoszintézis során megtermelt anyagcseretermékeket (főleg cukrok, 30–50%) visszajuttatják a talajba, amin a növényekre jellemző életközösség szaporodik fel, és segíti növényeink növekedését és tápanyagfelvételét. Itt jön elő a biodiverzitás fontossága; nemcsak a talajfelszín felett, hanem alatt is, ugyanúgy.

Minél változatosabb takarónövény-keverékkel dolgozunk, annál nagyobb az esélye, hogy olyan fajok is fel tudnak szaporodni, amik egy monokultúrás termelés során megtörik a vetésforgó egyoldalúságát, és esélyt adnak olyan hasznos baktérium- és gombafajoknak, amik képesek támogatni a talajegészség fennmaradását, és visszaszorítani a kórokozók térhódítását. Ezzel életteret biztosítunk az olyan hasznos szervezetek számára, mint a giliszták és ragadozó rovarok, amik elvégzik a „piszkos munkát” helyettünk. Talajaink eredeti 4–6% humusztartalma mára átlagosan 1,5–2% körüli értékre csökkent hazánkban. Ezzel kiváló minőségű termőtalajaink a „futottak még” kategóriájába tartoznak az ország jelentős részén. Ez annyit jelent, hogy elvesztettük a tápanyag- és vízszolgáltató képességük egy jelentős részét.

Ugyanez a szervesanyag-készlet biztosítja a mikrobiológia számára az élőhelyet. Ebből következik, hogy minél aktívabb és életképes talajéletet szeretnénk, azzal egyenes arányban kell javítanunk növényeink egészségi állapotát, és megnövelnünk talajaink szervesanyag-készletét. Nincs egészséges talaj egészséges növények nélkül.

Ez fordítva is igaz! Alapvető törvényszerűség, hogy egy növény egészségi állapotát meghatározzák a talajban megtalálható tápanyagok és azok felvehetősége. Ugyanakkor a kémia mit sem ér biológia nélkül. 

MÉRJÜNK, majd cselekedjünk!

Jó dolog a megszokás és a tapasztalat, főleg, ha ezt kutatások alapján történő tápanyag-kijuttatással és preventív növényvédelemmel egészítjük ki, de valóban szükséges mindez, vagy inkább jobb alkalmazkodni a körülményekhez és adottságokhoz? Részemről jobban szeretem a kontrollálhatóságot, és megérteni a természetes rendszerek működését. Mérések nélkül csak vaktában lövöldözünk. Ha van visszacsatolási pont számunkra, akkor már bőven van lehetőségünk a finomhangolásra. Kezdő lépésnek jó egy bővített talajvizsgálat, amit érdemes kalcium-, vas-, bórvizsgálatokkal kiegészíteni, hogy lássuk, a legfontosabb elemekből milyen készlettel rendelkezik talajunk. Ezt megfejelve a precizitás és kezelések visszaellenőrzése érdekében egy levélanalízissel hazánkban 7–14 munkanap, míg egy növényinedv-vizsgálattal Hollandiában 2–5 munkanap alatt ellenőrizhetjük a tápanyagok felvehetőségét 23 létfontosságú paraméterre. Ez alapján már rendszerszinten látjuk a kémiai elemek összefüggéseit.

Vegyük sorra a nélkülözhetetlen elemeket:

Szén

A szén az az elem, amely életet közvetít a rendszerben. Minden élő rendszernek a nélkülözhetetlen részét képezi mint energiaszolgáltató. A szén szabályozza a nedvességet. A talaj biológiailag aktív szén- (humusz) tartalma határozza meg, hogy az mennyire fenntartható, hatékony és termelékeny. Minél magasabb a széntartalom, annál magasabb az energiatartaléka. A szén pufferként szolgál, növeli a művelhetőséget és a tápanyagmegtartó képességet. Támogatja a kémiai elemek szerves kötésbe kerülését, amivel minden ásványi tápelem felvétele hatékonyabb. Nélkülözhetetlen elem a megfelelő szén : nitrogén arány beállításában.

Kén

A kén a N-hasznosulás és fehérjékbe való beépülése, olajok, ízanyagok, természetes növényvédelmi molekulák építőeleme. Továbbá ősi növényvédő szer, amely gomba- és rovarölő hatással is rendelkezik. Gázai távol tartanak apró- és nagyvadakat, valamint kellemetlen ízt adnak a növényeknek, ami táplálkozásgátló hatású.

Kalcium

A sejtfal fő szerkezeti építőeleme. Része sok enzimnek, valamint jelzőmolekula. A sejtmembránban közvetítő szerepet játszik más elemek szállításában. A fiatal növényi részekben az osztódó szövetekben felel a sejtosztódás megfelelő működéséért. A természet legjobb méregtelenítője.

Magnézium

A klorofill központi eleme. N-szabályozó szerepe van. Kiválóan működik N-túladagolás esetén, amikor gyorsan kell orvosolni a N-toxicitási problémát. Túlzott mértékben talajtömörödöttséget okoz, ha a felvehető Ca : Mg arány kisebb, mint 7 : 1.

Szilícium

A bőrszövet felszínén vastag viaszos réteget képez, ami a szárazságtűrésben és a rovarvédelemben játszik fontos szerepet.

Mangán

Az élet eleme. Számos enzim aktivátora, többek között azoké, amik a fotoszintézissel kapcsolatosak, miközben fontos része a kloroplasztoknak. Alapvető elem a vízbontásban, ami a fotoszintézis első lépése. A kálium szabályozásában és növényen belüli áramlásában fontos. A mangán egy elektromos töltést ad a mag belsejében, ami olyan mágneses teret hoz létre, ami bevonz más elemeket a magba. Szorosan kapcsolatban áll a vassal és rézzel, ezáltal fontos a magok minőségéhez és csírázóképességéhez. Emiatt a vetőmagtermesztőknek kiemelt hangsúlyt kell fektetniük a megfelelő mangánszintekre.

Vas

A levelek sötétzöld színéért felelős elem. A sötétebb szín által a növény több napfényt és hőenergiát képes elnyelni, ezáltal több napenergiát hasznosít. A növények felszínén fényes viaszréteget képez. A vas felel a kloroplasztok karbantartásáért és RNS-anyagcseréért a kloroplasztokban. Megnöveli a levelek vastagságát, ami ebből adódóan megnöveli a tápanyagok áramlását és a növények termelékenységét.

Réz

Nélkülözhetetlen a növényi sejtek megfelelő rugalmasságához. Számos fehérjeépülési folyamat alkotóeleme. Jelentős számú mikroba fontos tápanyaga. Kordában tart sok penészgombafajt, és csökkenti a cinkhiány látványos tüneteit. Hatással van a vas- és mangánfelvételre.

Bór

Fontos elem az idősebb szövetek kitöltésében. A cukorszállítás és -átalakítás folyamataiban van döntő szerepe. Kalciummal együtt érdemes kijuttatni, a hasznosulás hatékonyságának növelése érdekében. Korlátozott mértékben gombaölő hatású. Főleg lisztharmatgyérítő tulajdonsággal rendelkezik, a szárító hatása miatt.

Cink

Meghatározza a levél méretét és egységes formáját. A fehérjeképzésben nélkülözhetetlen enzimek működésében játszik szerepet. Képes az aflatoxinszintet csökkenteni. Az ecetsav képzése által a gyökerek rothadását akadályozza meg, bakteriális és gombás fertőzések elszaporodását kontrollálja, az elhalt ágak hullajtását szabályozza.

Molibdén

A nitrogenáz- és nitrát-reduktáz enzim működéséhez, valamint a megfelelő N-megkötéshez nélkülözhetetlen elem. Elengedhetetlen a megfelelő foszfor- és aszkorbinsav-anyagcsere működéséhez. Deaktiválja a vírusokat, a fehérjeköpenyükre jellemző tulajdonságaik hatástalanításával.

Ezek az elemek nélkülözhetetlenek növényeink számára a megfelelő életfolyamatok működéséhez, és nem utolsósorban saját emberi táplálásunkhoz is. A megfelelő tápanyag-átalakulás és -hasznosulás érdekében érdemes szerves kötésbe hozni ezeket a tápanyagokat szerves savas kelátképzőkkel az optimális hasznosulás érdekében. Ide tartoznak a humin- és fulvosavak, a citromsav, az aminosavak különböző formái, a cukor- és élesztőgyártás melléktermékei, mint a melasz és a vinasz. Ezek különböző formákban segítik a tápanyagok hatékonyabb felvételét, amellett, hogy felpörgetik azokat a növényélettani folyamatokat, amik a növény- és talajegészséget támogatva védik a növényeinket a kórokozóktól és kártevőktől.

Ennek a tárgykörnek a pontos megértéséhez és kifejtéséhez az itt látható könyvet tudom ajánlani, amelynek anyagát Datnoff, Elmer és Huber a tápanyagok és növénybetegségek kapcsolatrendszerének megértéséhez gyűjtötte össze. Emellett a tápanyagok és növénybetegségek kapcsolatában jártas növényorvossal vagy szaktanácsadóval konzultáljunk, aki rendszerszinten képes összefüggéseiben látni ezeket a törvényszerűségeket, és megfelelő szaktanáccsal lát el bennünket.

Vincze Ambrus
VAM FARMS Consulting Kft.