A magyarországi zöldtrágyázásban megkerülhetetlen jelentőséggel bíró zöldtrágya-párosítás a fehér mustár és az olajretek, amely a tarlóvetésre ajánlható fajok között előkelő helyet foglal el. Ezért talán érdemes ezt a párost egy kis vizsgálat alá venni. Sok hangos ellensége van mostanában, miközben számtalan csöndes híve is, akik már évek óta használják talajaik javítására, termésátlagaik növelésére. Mi bántja az egyik tábort, és miért szereti a másik?
A zöldtrágyázás célja
Röviden összefoglalva, a zöldtrágyázás helyben megtermelt szerves anyag, irányított fajválasztással. Hatása más, mint a szervestrágyázásé, más, mint a műtrágyázásé és más, mint a tarlómegőrzésé.
Mikor jó a mustár-olajretek párosítás?
A zöldtrágyázásra felhasználható fajok közül vetőmagjuk a legegyszerűbben, legbiztonságosabban és a legkisebb költséggel előállítható. Magyarországon még nem jellemző, de Nyugat-Európában használnak drágább, nematódarezisztens fajtákat is, különösen cukorrépás, burgonyás vetésforgókban. Mustárból, olajretekből van magyar fajta, ami a zöldtrágyanövények igen kis százalékáról mondható el.
Ez a két faj külön-külön, de együtt is képes (megfelelő időjárási körülmények mellett) a legnagyobb zöldtömeget képezni a legrövidebb idő alatt. Száraz körülmények között nem indul meg a csírázásuk, de ha csapadékot kapnak, néhány nap alatt beborítják a talajt, és kezdeti és későbbi fejlődésük is a leggyorsabb a többi zöldtrágyázásra használt faj közül. Ennek a gyors fejlődésnek köszönhetően nemcsak a föld feletti részeik fejlődnek gyorsan, de gyökérzetük is, ami azt eredményezi, hogy villámgyorsan utánanyúlnak a talaj gyökérzónában megtalálható tápanyagainak. Ezek a tápanyagok idővel a következő kultúrnövény gyökérzónája alá mosódnának, és elvesznének, illetve a nitrogén esetében még akár az élővizek szennyeződését is okozhatnák. Mindkét faj a keresztesvirágúak rendjébe tartozik, emiatt nem jellemző rájuk, mint a pillangósokra, hogy képesek lennének megkötni a levegő nitrogénjét. Védő fajként viszont akár a mustár, akár az olajretek összetársítható valamelyik jóval lassúbb fejlődésű pillangósvirágú fajjal vagy fajokkal, és így az ilyen keverék már növeli a talaj tápanyagszintjét. A vetőmagjuk mérete alapján könnyen elvethetők takarmányrepcével, meliorációs retekkel, alexandriai herével, bíborherével, homoki zabbal, facéliával, négermaggal, bükkönyfajokkal, rozzsal.
A talaj szerves anyaggal történő gazdagításában a mustár-olajretek páros verhetetlen. Vannak ugyan fajok, melyek nagyobb zöldtömeghozamra képesek – vizsgálati körülmények között, és jellemzően nem Magyarországon –, de a hazai gyakorlat szerinti 60–90 nap között meghagyott zöldtrágyázás esetén ez a két faj bír kiemelkedő szereppel. A keverék a legrövidebb idő alatt a legnagyobb szervesanyag-tömeget képes fejleszteni, és megfelelő technológiával, bedolgozással a talaj tulajdonságait jelentősen javítani. A talaj szervesanyag-tartalmának gazdagítása mellett a talajélet aktivitását nagymértékben fokozza, a talaj fizikai szerkezetét jelentősen és hosszú időre javítja. Az erózió és defláció elleni védekezés megbízható fajai. Gyomelnyomó képességük jelentős. Méhlegelőként és vadbúvóhelyként ez a keverék jó-közepes eredménnyel használható.
Használatukat az őszi időszakban elvetett kalászosok terméstöbblettel hálálják meg. Termésnövelő hatásuk van továbbá a burgonya, a zöldségfélék és a cukorrépa termésére. A mustár és olajretek a szélsőséges talajokat leszámítva minden magyarországi talajon sikeresen termeszthető. Ezek a legrugalmasabban vethető zöldtrágyafajok, július végétől szeptember végéig bármikor földbe kerülhetnek. Az olajretek ezermagtömege 8–10 g, a mustáré 6–8 g. 20 kg tiszta vetés mustárból vagy 25 kg tiszta vetés olajretekből átlagosan 2,5 millió csírát jelent hektáronként. A két fajt együtt vetve kihasználható kissé eltérő térfoglalásuk és, kellően sűrű talajtakarás érhető el rövid idő alatt. Javasolható a 12–15 kg/ha mustár kombinálása 7–8 kg/ha olajretekkel, a kedvező hatás elérése érdekében.
A sűrűn vetett, vékony szálú, időben leforgatott, gyommentes, sűrű, de nem túl magas állomány után kisebb üzemanyag-fogyasztás és jobb talajszerkezet mellett könnyű a munkavégzés.
Mikor nem jó ez a párosítás?
Rövid tenyészidejük miatt csak két-három hónapig használhatók talajtakarásra. Hátrányuk még, hogy több termesztett szántóföldi növényfajjal közös kórokozók és kártevők élőhelyei: ilyen a fehérpenész (szklerotínia), bolhák stb. Ezt azonban – elsősorban a bedolgozás időpontjának megválasztásával – jelentősen mérsékelni lehet. A cél semmiképpen nem a keresztesvirágú fajok kártevőinek mértéktelen felszaporítása.
A zöldtrágyatömeg bedolgozását érdemes a virágzás kezdetére időzíteni, amikor a legtöbb szerves anyag beépült már, de a cellulóztartalom még mérsékelt. Az utóveteményre kedvező hatást csak egy valóban ZÖLDtrágyázással lehet elérni, a nagyon színes, pláne a magérés fázisában lévő állomány már jóval kevesebb sikerélményt fog hozni.
Ahol a talajtakarás igényelt hossza három vagy több hónap, ott a zöldtrágyázás sokkal hatékonyabb pillangós fajok, alexandriai here, bíborhere, bükkönyök stb. alkalmazásával.
Mit nem tud a mustárolajretek párosítás?
Nem él meg minden talajon. Különösen az alacsony tápanyagtartalmú talajokon lesz igen szerény az állomány, mivel fejlődésükhöz mindkét faj sok tápanyagot igényel. Jó talajon a talaj tápanyagait szerves kötésbe helyezik, majd átadják a következő kultúrának.
Erős fotoperiodikus reakció jellemzi mindkét fajt, a korai vetés a generatív szervek fejlődését indukálja. Nagy zöldtömeg fejlődésére a nyári napforduló után lehet csak számítani.
A fehér mustár és az olajretek nem tudja ellensúlyozni a túl alacsony vetőmagnormát, csak azzal, hogy nagy bokrok fejlődnek ki a sűrű és alacsonyabb állomány helyett. Ezek rendszerint alacsony gyomelnyomó képességű, hamar elfásodó, elöregedő állományokat képeznek, mely a zöldtrágyázás célját nem tölti be.
Rosszul időzített és rosszul kivitelezett vetés esetén nem képes kompenzálni ez a párosítás a hiányosságokat. Fontos a javasolt vetőmagnorma betartása, a nem túl korai vagy túl késői vetés és a lehetőleg egyenletes vetésmélység.
A fehér mustár nagyon érzékeny a talaj szermaradékaira: hosszú hatástartamú, talajhatású gyomirtó szer használata az előveteményben részben vagy teljesen kizárhatja a mustár felhasználását másodvetésben. A gyomirtó szerek utóveteményre gyakorolt hatását minden esetben figyelembe kell venni a zöldtrágyázás tervezésénél.
Nem lehet kint felejteni büntetlenül a mustár-olajretek zöldtrágya-állományt. Aki így tesz, az végül nem zöldtrágyáz, hanem másodvetést végez, és erre ez a két faj csak erősen korlátozottan alkalmas.
Hol érdemes ezt a párosítást alkalmazni?
Az eddigi szántóföldi gyakorlat szerint a mustár-olajretek párosítást előszeretettel alkalmazták a gazdálkodók korán lekerülő kultúrák, őszi kalászosok, takarmánynövények, repce, pillangósok után.
A jelenlegi szabályozás szerint a repce utáni vetése nem élvez támogatást.
A mustár-olajretek párost leghatékonyabban két kalászos közé érdemes beilleszteni a vetésforgóban.
Az AKG-támogatások kézzelfogható módon, 59 euróval díjazzák a teljes területen a kötelezettségvállalási időszak alatt legalább egy alkalommal termesztett zöldtrágyanövényt, 39 euróval a további egy alkalommal termesztett növényállományt. A közös agrárpolitika 2023–27 között nyújtott támogatásai már burkoltabban fizetnek a talajt védő növényekért, nem kötelező alapon.
Az európai uniós szabályozások egyre több környezettudatosságot várnak el a magyar gazdálkodóktól is. A zöldtrágyázás alkalmazásával nagyon eredményesen lehet javítani a talajok szerkezetén, fizikai és egészségügyi állapotán, előnyös hatást lehet gyakorolni a vetésforgó egészére. Ehhez azonban arra van szükség, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb keveréket alkalmazza, amely mellett hosszú távon is el tud köteleződni.
Dr. Nagy Ida
Lajtamag Kft.
