Az eketalpréteg és a lúzer pocok esete Mezőfalván

Írta: Sándor Ildikó - 2021 november 29.

Szakmai továbbképzés az országos szemlekörök helyszínein

Ismét szemlekörre hívta a gazdákat az AGRO.bio Hungary Kft., a Csernozjom Kft. és a Pro-Feed Kft. Az őszi búza és a repce gyökeresedését és persze az elmaradhatatlan talajszelvényt vizsgálták az ország hat pontján, értékelve a talajadottságokat, az esetleges technológiai hibákat és a növények lehetőségeit. Az Agrárágazat Mezőfalván csatlakozott a szakmai stábhoz.

talajA talajaink értékét fizikai, kémiai és biológiai összetétele adja

Mekkora az akkora, avagy hova lett a termőréteg?

Keszthely, Ászár, Mezőfalva, Mezősas, Kengyel, Alsódobsza: hat helyszínen vállalták a szervezők, hogy értékelik a talajképző és talajdegradációs folyamatokat, a talajélet feltételeit, az adott kultúra növényélettani státuszát.

Mezőfalván mészlepedéskes csernozjom talajra számítottak résztvevők, a talajszelvényt látva viszont hamar kételyek támadtak. Ahogy Vona Márton, a Csernozjom Kft. ügyvezető igazgatója is fogalmazott: ez csak csernozjomnak vízionált talaj, hisz a felső 25-30 cm-es réteg valóban mutatja ennek a talajosztálynak szinte minden tulajdonságát, viszont szinte egy éles vonal határolja el a következő, terméketlen „sárga” rétegtől. A legnagyobb baj azonban a réteg vastagsága. A látottak egyértelmű technológiai hibára vezethetők vissza: ez a tankönyvekben is megírt, sokunk által tanult eketalpréteg, amely alá munkaeszköz mostanában nem jutott, maximum egy eltévedt „lúzer” pocok, akinek a kőbe ütközése nyomait mi is láthattuk a szelvényben. A NIR-technológián alapuló talajszkennerek forgalmazójaként ismert szakember a technológiai hiba mellett természetesen a diagnosztika szerepére is felhívta a jelenlévők figyelmét. Korunk precíziós gazdálkodást sulykoló szemlélete közben gyakran elmegyünk ugyanis amellett, hogy nemcsak helyspecifikus, de időspecifikus adatokat is kell gyűjtenünk, a diagnosztika és a kiértékelt adatok ismerete a talajaink, majd a tervezett tápanyag-gazdálkodásunk érdekében pedig elengedhetetlen (a mai műtrágyahiányos időszakban különösen). A talajszkenner és egy okostelefon segítségével ugyanis 10 percen belül megkapja a termelő a talajvizsgálati eredményét és a hozzá kapcsolt tápanyag-gazdálkodási javaslatot.

Vona MártonVona Márton ügyvezető igazgató; Csernozjom Kft.

Talajbiológia nélkül hiába lesz genetika

A talaj védelme azonban nem áll meg a talajművelő eszköz kiválasztásánál, ugyanis a termőképességet meg is kell óvnunk vagy „helyzetbe kell hoznunk”. A talaj egyrészt fel kell hogy tudja venni az ehhez szükséges vizet, utána pedig azt tárolni is tudnia kell. Az idei évben is megtapasztalt, rapszodikusan érkező csapadék hasznosítására fel kell készíteni a talajunkat, és minden fizikai beavatkozásunk alkalmával mérlegelnünk kell, hogy mivel tudjuk a nedvességet megtartani és a talaj szervesanyag-tartalmát közben növelni. Ennek létfontosságáról Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója adott tájékoztatást. A talajbiológiai készítmények hazai forgalmazójaként a cég a növényi maradványok visszaforgatásával és irányított bontásával a talajok szervesanyag-tartalmának növelésével küzd a talajok leromlása és kihasználása ellen. Mindezt illusztrálva az Algater talajalga látványos munkáját is bemutatta a szakember a résztvevőknek.

Daoda ZoltánDaoda Zoltán szakmai igazgató; AGRO.bio Hungary Kft.

Növényünk érti a klímaválságot, őrajta nem fog múlni

Míg a nemesítőknek elsősorban a kalászparaméterek javítása (a padkaszám és a padkánkénti szemszám) a legfontosabb, a termelők számára érdekes hozam részben már a hektáronkénti növényszámnál, azaz a csírázásnál eldől, hisz a 90-95%-os csírázási százalék jól hangzik, de már borítékol egy min. 5-10%-os termésveszteséget. Az évjárathatást pedig ki sem tudjuk számolni előre.

A növény – mint minden élőlény – a túlélésre, de leginkább a szaporodásra törekedik élete során, erre gyűjti és csoportosítja át alkalmanként az energiáit, tehát a gazdával ellentétben ő nem feltétlenül a termésátlagra összpontosít. Ritkán közelítjük meg onnan a termesztésünket, hogy a növényünk forrás- vagy elnyelőkorlátozott. Előző esetben a hozamot a rendelkezésére álló tápanyag, víz, napsütés vagy a fotoszintézissel előállított ún. asszimiláták mennyisége határozza meg. Utóbbi esetben viszont a felsoroltakat felhasználó növényi részek, terméselemek száma és felvevő kapacitása fogja korlátozni azt. Velünk ellentétben a növény tudja és érti a klímaválságot, a saját és a környezeti feltételek korlátaihoz alkalmazkodva próbálja a lehető legtöbbet kihozni magából, méghozzá az utódlásra összpontosítva (lásd, az épp elvirágzó repcetáblában a keréknyomban a letaposott repce új virágzatot képez, ellensúlyozva a veszteségét.) – tudtuk meg Szabó Istvántól, a Pro-Feed Kft. Pro-Feed Kft. üzletágfejlesztési igazgatójától.

Szabó IstvánSzabó István üzletágfejlesztési igazgató; Pro-Feed Kft.

A mezőfalvi őszi búzatáblában épp ezért nem a hektáronkénti növényszámra koncentráltunk a szemlekörön (azt az agronómus vetéskor már eldöntötte), hanem olyan terméselemek megértésére és befolyásolására, mint a növényenkénti kalászok száma, a kalászonkénti padkák száma és a padkánkénti szemek száma. Tehát a termelés eredményességét próbáltuk feltérképezni. A szemlekörök gyakorlati tapasztalatokkal zárultak a többi régióban is, lapzártánk után még réti szolonyec és barna erdőtalaj vizsgálatára is sor került.

szemleSzántóföldi szemlekör mezőfalvi állomása