Az időjárási extremitások ellenére is korunk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kihívása a kiváló minőségű és nagy mennyiségű termés előállítása. A növények általános kondícióját elsősorban az optimális tápanyag-gazdálkodással biztosíthatjuk, ez az egyszerűnek tűnő feladat valójában azonban igen nagy kihívást jelent. Nem könnyű ugyanis biztosítani kellő mennyiségben a tápelemeket akkor, amikor az időjárás okozta szélsőségek egyre több stresszhatást okoznak a növény fiziológiájában.
A szerves anyagok nem megfelelő utánpótlásának következtében a talajok termékenysége jelentősen csökken, ezáltal a fizikai-biológiai-kémiai tulajdonságaik is gyengülnek, ezzel korlátozott tápanyag-hozzáférést biztosítva a növények számára. Az egyre magasabb átlaghőmérsékletek, az elnyúló aszályos periódusok ráadásul olyan jelentős vízhiányt okoznak a talajban és a légkörben is, amelyek megnehezítik a növények egészséges fejlődését. A tápanyagokat márpedig a növények mindenekelőtt a talajon keresztül veszik fel, oldott formában, ami csak akkor lehetséges, ha az kellő nedvességtartalommal rendelkezik. Az egyre gyakoribb aszályos körülmények esetén a tápanyagfelvétel meglehetősen nehézkessé válik, ami rövid időn belül is képes gyengíteni a növények fiziológiai állapotát. Különösképpen nagy gondot okoz ez, amikor a korlátozott tápanyagfelvétel egybeesik a növények intenzív fejlődési fázisával vagy a növényvédelmi szempontból kritikus időszakokkal.
Hangsúly a megelőzésen
A fenti okok miatt a növények hiánybetegségei egyre gyakrabban okoznak komoly problémát. Fontos tisztázni, hogy a hiánybetegség akkor áll fenn, amikor az adott tápelem a kritikus szint alatti koncentrációban található meg a szövetekben. Egy hiánybeteg növény mindazonáltal nem minden esetben mutatja a tápelem(ek) hiányát, azaz, az esetek nagy részében fordul elő, hogy az adott hiányállapot hosszú ideig látens marad. Ez a növények viszonylag tág tűrőképességének is köszönhető, mivel azok bizonyos ideig jól tolerálják a tápelemarányok kiegyensúlyozatlanságát. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy ha nincsenek tünetek, nincs hiányállapot sem! A rejtett hiánybetegség ugyanis (előbb-utóbb) ugyanúgy kondícióromlást okoz, amely végül alacsony terméshozamban mérhető. Amikor a növény az adott tápelem hiányállapotára utaló tipikus hiánytüneteket produkálja, már kevesebb az esélyünk, hogy teljes mértékben regeneráljuk a stresszállapotban lévő növényt. Minél látványosabbak és kifejezőbbek a tünetek, annál inkább irreverzibilis folyamattal állunk szemben. Így a legnagyobb hangsúly – mint mindig – a megelőzésen van!
Hogyan detektálható tehát időben egy növény hiánybetegsége?
Mindenekelőtt érdemes tisztában lenni a termesztett növény fejlődési stádiumával, a sajátos tápelemigényeivel, illetve a növényvédelmi szempontból kritikusabb időszakokkal. Ezeket figyelembe véve érdemes a fontosabb periódusok előtt határszemlét tartani, és, ha megoldható, a levélmintákat laboratóriumi vizsgálat alá vetni. Mivel ez egy igen költséges és időigényes folyamat, illetve a kézi mintavétel sem kellően reprezentatív, sokkal kézenfekvőbb segítséget tudnak nyújtani ebben a pilóta nélküli légi járművek.
Egy jó felbontású RGB-kamerával is már rengeteg olyan információt tudhatunk meg a magasból, amely a tábla közepén, esetleg szélén állva szabad szemmel nehezen vagy egyáltalán nem észrevehető. Egy monitoringdrónnal végzett felvétel ugyanis percek alatt képes nagy kiterjedésű területekről származó adatokat rögzíteni, így a kezdetleges hiánytünetek és a gyengébb kondíciójú területek már a magasból sokkal inkább kivehetőbbé válnak. Az RGB-kamera mellett még hasznosabb lehet egy multispektrális szenzor használata, amely a számunkra láthatatlan fényspektrumokat is érzékeli, így megítélhető, hogy egy növény kondíciója megfelelő-e. A drónok segítségével tehát még időben észrevehetők azok a területek, amelyek részletesebb vizsgálatot – és akár mintavételezést követelhetnek.
Természetesen nem könnyű feladat a hiányállapotot okozó tápelemek pontos beazonosítása, azonban egy gyakorlott gazdálkodó képes behatárolni a tápelemhiány eredetét (makro-mikro elemek) a hiánytünet lokalizációja alapján is. Nehezíti a felismerést, amikor kevert hiánytünetekről beszélünk, márpedig a gyakorlatban az a valószínűbb, amikor nem egy, hanem több tápelem hiányállapota miatt jelentkeznek a tünetek.
A drónokkal akár a hiánybetegség kezelésének hatékonyságát is nyomon követhetjük. A lombtrágyák szerepe a fenti okokból kifolyólag egyre nagyobb, hiszen segítségükkel ezekben a kritikus időszakokban megelőzésképpen pótolhatjuk levélen keresztül is a fontosabb nyomelemeket. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy a lombtrágyás kezelések nem helyettesítik a gyökéren keresztüli tápanyagfelvételt. Kiegészítésképp, illetve az intenzívebb fejlődési státuszokban viszont ajánlott, hogy a kezelést elvégezzük, különösképp fókuszálva az adott növény tápelemigényére és gondolva a mikroelemekre is.
A drónos felvételezésekkel a lombtrágyás kezelést követően néhány nappal már könnyedén megítélhető a kezelés sikeressége,hiszen a tápanyagellátás javulásának hatására a növények klorofillszintézise is normalizálódik. Éppen ezért fontos, hogy korunk mezőgazdaságának szerves részét képezzék ezek a technológiai megoldások, amelyek használatával időben észlelhetőek a problémák – így a stresszállapot súlyosbodása is megelőzhető.
Gila-Rácz Dalma
ABZ Drone Kft.
