A cél, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeknek a hagyományos útvonalakon tudjanak eljutni a dél-európai tagállamokba, Afrikába és a Közel-Keletre, ennek érdekében meg kell hosszabbítani és ki kell terjeszteni a július 18-án lejáró fekete-tengeri gabonamegállapodást – mondta Nagy István agrárminiszter az ankarai megbeszélésen, ahol İbrahim Yumaklı török mezőgazdasági és erdészeti tárcavezetővel egyeztetett.
Törökország a moderátor szerepében
A magyar fél a miniszteri találkozón arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökország szerepe kulcsfontosságú az orosz-ukrán háború kapcsán, hiszen mindkét féllel kiváló viszonyt ápol. Hangsúlyozta, a háborús konfliktus miatt az öt frontország határain beáramló ukrán gabona súlyos piaci nehézségeket okoz és komoly kihívások elé állítja a gazdákat.
Magyarország továbbra is támogatja az európai uniós Szolidaritási Folyosó működését, amely az ukrán gabona szárazföldi szállítását hivatott segíteni. A korridor azonban nem tett eleget a várakozásainknak, és bebizonyosodott, hogy nem tudja kiváltani a fekete-tengeri úton történő szállítást. A nehézségek akkor oldódhatnak meg, ha az ukrán gabona ismét a hagyományos, tengeri útvonalakon tud eljutni célországaiba, a dél-európai tagállamokba, Afrikába és a Közel-Keletre – monda a magyar agrárminiszter.
A megállapodás elbukása globálisan erősítheti az élelmezésbizonytalanságot
A gabonamegállapodás tavaly júliusi létrejötte óta mintegy 1080, gabonával és egyéb élelmiszerrel megrakott hajó futott ki három ukrán kikötőből, több mint 30 millió tonna rakománnyal, amelynek 50%-a kukorica volt.
A Nagy István kiemelte, hogy a tárgyaló felek történelmi felelőssége a megállapodás meghosszabbításának elérése, és további kikötők kivonása a blokád alól, ugyanis ez egyaránt szolgálná az érintett európai országok védelmét és a rászoruló fejlődő országok igényeinek kielégítését. Ellenkező esetben az uniós gabonapiac teljesen megbénulhat, az élelmezésbizonytalanság pedig egyre több embert kényszerítene elvándorlásra, ami fokozná a migrációs nyomást és a feszültségeket. Az öt frontország képviseletében a miniszter tárgyalópartnere közbenjárását kérte a megállapodás meghosszabbításának elősegítése érdekében, valamint abban, hogy a jelenlegi három mellett további kikötők szabadulhassanak fel.
Moszkva kevés esélyt lát a tengeri gabonafolyósó működésének meghosszabbítására
A nyugati szankciók súlyosan hátráltatják Oroszország gabona- és műtrágyaexportját, így –Szergej Lavrov külügyminiszter szerint – nem látják indokoltnak a megállapodás hosszabbítását. A megállapodást csupán kereskedelmi szempontból értékelik, elhatárolódnak az unió által deklarált humanitárius céloktól, a rászoruló országok megsegítésétől.
További probléma a tengeri szállítóhajók és a rakományok biztosítása, ugyanis a bizonytalan, háborús körülmények miatt a díjak elég magasak, a hajózási társaságok féltik a térségbe küldeni a tengerjárókat.
Eközben Ukrajna bejelentette, hogy van B terve, mely kizárná Oroszországot ebből a gazdasági kapcsolatból.
Nagy István további egyeztetésre meghívta hazánkba török miniszter kollégáját
A két ország kapcsolataiban számos olyan kérdés van, ami további megbeszélést igényel, hiszen mint fogalmazott, ezer szállal kötődünk egymáshoz.
A tárcavezető példaként említette az állattenyésztést és az élelmiszeripart, illetve a magyar mezőgazdaság megújítását is, ami kapcsán számítunk a török befektetőkre is.
Forrás: AM Sajtóiroda
