A sörárpa lehet a megoldás?

A mostani rendkívül kedvezőtlen és alacsony gabonaárak miatt sokan próbálják leredukálni a kalászosok vetésterületét. A vetésforgó szakszerű tervezésekor azonban aligha hagyható el a búza vagy az árpa. Ráadásul hosszú távon a hatalmas területeken, alacsony önköltséggel és enyhébb környezetgazdálkodási keretfeltételek között előállított olcsó ukrán gabonával se az európai, se a magyar gabona nem lesz versenyképes. Mi az amit tehetünk? Megpróbálhatjuk ezeket a növényeket más, speciálisabb, jobban jövedelmező célra termelni. Az árpát például nem csak vetőmagnak, hanem élelmiszeripari, söripari felhasználásra.

Már a legjobb söripari felhasználásra nemesített sörárpa fajták állnak rendelkezésre

Magyarországon az 1990’-es években sajnos nem sörárpa fajtákkal dolgoztak – a kimondottan söripari minőséget kizárólag az agrotechnika finomhangolásával próbálták elérni, több kevesebb sikerrel. A fordulatot a piac változása is segítette, a beltartalmi értékekkel kapcsolatban a minőségi elvárások szigorodtak. Az elmúlt 30 évben rengeteget változott a világ és köztük a hazai söripar. A jellemzően külföldi tulajdonú sörfőzdék nemzetközi márkái nagy mennyiségű, egységes árualapot igényelnek a malátagyártáshoz. Az ízvilág szabványosodása hívta életre a kézműves sör forradalmát, inkább gasztrokulturális, mintsem mezőgazdasági szempontból.  A sörárpa-termelés gyakorlata és a termesztés-technológiája nagyot változott, ma már a legjobb söripari felhasználásra nemesített sörárpa fajták állnak a termeltetők és a gazdák rendelkezésére.

Néhány hasznos tanács a termeszéshez

A nagyon korai, márciusi vetésű sörárpa más célra termelt gabonákkal ellentétben kifejezetten kényes az előveteményre. A söripari elvárások miatt a legjobb előveteménynek a repce, a napraforgó és a kukorica számítanak. Az egyébként nagyon jó kalászos előveteményét, a pillangósokat a sörárpa esetében kerüljük. A túlzott nitrogénellátottság árt a söripari minőségnek, túl magas fehérjetartalmat eredményez. A sörárpa legfeljebb 11,5% fehérjét tartalmazhat. A tápanyag-gazdálkodás megtervezése körültekintést igényel, a fajtaválasztás mellett a tápanyagellátás határozza meg a legnagyobb mértékben a minőséget. A kijuttatott nitrogén mennyiségének tervezésénél a humusztartalomtól függően a talaj mobilizálható nitrogén-mennyiségét vegyük figyelembe. A talajvizsgálatokra kiemelt szerep hárul. Az átlagostól eltérő igényt a sörárpa még a káliummal szemben mutatja. A több kálium segíti a növény ellenállóképességét, finomabb pelyvát, lisztesebb szemeket és kiegyensúlyozottabb, alacsonyabb fehérjetartalmat biztosít.

A sörárpa további sarkalatos pontja a gyomszabályozás, a vegyszeres gyomirtás lehetőségei ugyanis korlátozottabbak. A 2,4 D és több hormonhatású hatóanyag is kerülendő, mert a fehérjetartalmat káros mértékben növelheti. Ma már korszerű gyomfésük és mechanikai gyomirtási megoldások állnak rendelkezésünkre. A fehérjetartalmat a fungicidek nem befolyásolják.

A söripari szabványoknak megfelelően a sörárpát 14-16%-os nedvességtartalommal szabad betakarítani. Amennyiben nedvesebb, szárítása legfeljebb 40 C^°-on történhet, a malátagyártáshoz feltétlenül szükséges csíraképesség megőrzése miatt. A sörárpa-termelés lényegében egy konkrét termék élelmiszeripari mutatóit teljesítő vetőmag előállítás.

Söjtöri Andor