Duplázunk almából a tavalyihoz képest!

Az idén jó almatermés várható, mennyisége 500-550 ezer tonna lehet, ami a tavalyi, aszályos évben elértnek csaknem a duplája – mondta az agrárminiszter csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nagykállóban.

Az ipari alma felvásárlása augusztus közepén kezdődött el

Étkezési almából az előrejelzések szerint 100-120 ezer tonna teremhet, ez elegendő lesz a hazai fogyasztók ellátására. Az ipari alma mennyisége mintegy 400 és 430 ezer tonna között várható, ami a hazai feldolgozói kapacitás 80-90 százalékára lesz elég – hivatkozott a piaci előrejelzésekre Nagy István agrárminiszter az 5. Őszköszöntő jótékonysági szabolcsi almanapon a számok ismertetésekor.

Ipari alma esetén a felvásárlási árak ugyan kisebb mértékben, a 2022-es 38 forintról 44-47 forintra nőttek, ezek az árak azonban még nem alkalmasak arra, hogy visszaadják a termelők hitét és visszaállítsák a korábbi termelői kedvet – vonta le a következtetést a miniszter.

A FruitVeb Szakmaközi Szervezet termésprognózisa szerint ezt a mennyiségű almát valamivel több mint 4700 termelő 20 564 hektárnyi almáskertben termeszti meg. A legnagyobb termőterületet hagyományosan a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye adja a több mint 15 ezer hektárnyi almaültetvényével, ami a jelenlegi termőfelület mintegy háromnegyede.

Felére csökkent a termőterület, de a hozam növekedett

A 2006-os évben még 45 ezer hektárnyi területen zajlott a művelés, idén ennek már kevesebb mint felén dolgoznak a gazdák, azonban a termés mennyisége hozzávetőlegesen ugyanannyi, mint tizenhét évvel ezelőtt. Folyamatosan újulnak meg az ültetvények, ennek köszönhetően magasabb hozamokat tudnak elérni a gazdák, az ágazat pedig az elmúlt tíz-tizenöt évben a korábbinál jóval egységesebbé és hatékonyabbá vált.

Az agrárminiszter kitért arra, hogy egyre növekszik a modern jég- és fagyvédelmi berendezésekkel, öntözőrendszerrel ellátott új és korszerű ültetvények területe, részarányuk már 25 százalék körül alakul.

A támogatások eredményei számokban

A vidékfejlesztési támogatások keretében kiírt pályázatok révén megvalósult 452 ezer köbméternyi hűtőházi kapacitás, emellett az ágazat összesen csaknem 14 ezer betakarítógéppel, erőgéppel, traktorral és egyéb kertészeti tevékenységet segítő eszközzel bővült.

Az ültetvénytelepítésre vonatkozó támogatás eredményeként 3 ezer hektár új gyümölcsös jött létre, ebből 918 hektárra 155 termelő igényelt almaültetvény létrehozásához összesen 4,8 milliárd forintot.

Mintegy 900 hektáron épült ki jéghálós védelmi rendszer és 280, tavaszi fagykárt megelőző rendszer került beszerzésre, ezen túl a mezőgazdasági és feldolgozóüzemek energiahatékonyságának javítására 101 kertészeti üzem részesült 6,2 milliárd forint támogatásban.

A 2021-es Megújuló vidék, megújuló agrárium vidékfejlesztési program keretében mintegy 1500 milliárd forint forráskerettel hirdettek meg a kertészeti ágazat számára is elérhető felhívásokat, ezzel csaknem 500 hektár új almaültetvény telepítésére nyertek el a termelők mintegy 3,5 milliárd forint támogatást, és várhatóan 38 ezer négyzetméternyi új hűtőház létesül.

A kertészeti gazdaságok technológiai megújulására 2219 termelő részesül 25,9 milliárd forint támogatásban, emellett a kertészeti gazdálkodóknak is lehetőségük volt precíziós gazdálkodási technológiák beszerzésére támogatást igényelni.

„A jó hírem az, hogy a szükséges pályázati források elérhetősége a hazai közös agrárpolitika stratégia keretében a jövőben is biztosított” – mondta Nagy István.

Kell a munkáskéz a mezőgazdaságba

A tárcavezető beszédében kitért arra, összefogással, közösségi fellépéssel teremthetők meg leghatékonyabban a piacra jutás feltételei, ezzel pedig a zöldség-gyümölcs fogyasztás élénkítése egyaránt fokozható.

A technológiák és a kutatás fontosságát hangsúlyozva elmondta: egy modernizált ágazatban gazdák alkupozíciója is tovább erősödik, így magasabb árakat lehet kiharcolni a felvásárlókkal szemben, olyan árat, ami visszaadja a hitet és elegendő ahhoz, hogy a termelők lássanak jövőképet új, intenzív, modern ipari almaültetvényekbe való beruházáshoz.

Nagy István kérte a térség országgyűlési képviselőit, hogy segítsenek elindítani egy olyan kezdeményezést, amely lehetővé teszi a középiskolai diákok és egyetemi hallgatók őszi almaszüretben történő részvételét.

„Minden év szeptember közepén a hallgatók és a tanulók lehessenek a mezőgazdasági termelők segítségére, legyenek részesei a szüretnek, mert azzal mind gazdasági, mind társadalmi értelemben óriási előnyöket lehet elérni” – mondta a mezőgazdaságért felelő tárca vezetője.

Az idei körtetermés is jobb, mint a tavalyi, de az átlagos szintet nem éri el, még az ültetvények nem heverték ki az elmúlt év aszályát, valamint a tavaszi fagy is elvitt sok virágot.

Forrás: AM Sajtóiroda