A nyár közepén már a 950 forintos kilónkénti árat ostromolta a sertés ára (hasított melegsúlyban, E osztály), most azonban ismét az év eleji árak felé zuhan a piac. Meddig tarthat ez, mennyire kell aggódniuk a termelőknek?
Kevés volt a vágható sertés
Az Eurostat adatai szerint az év első felében 3 százalékos mínuszban volt az élő sertések száma az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, és július végéig 8,5 százalékkal kevesebb állatot tudtak levágni az EU-ban. Ugyanilyen mértékben csökkent az unió legfontosabb piacára, Kínába kiszállított félsertések mennyisége.
A németországi vágások számában csaknem 9 százalékos volt a visszaesés, míg Magyarországon 2,2% mínuszt könyveltek el a vágóhidak. A belga, holland és dán állományok vészesen apadnak (13-19% mínusz a vágott állatok számában), ami főként a környezetvédelmi előírásokkal magyarázható.
A szűkös kínálat persze magas árakkal is járt, ami szintén akadályozta az EU külkereskedelmét. Szeptemberben az európai sertést 50 százalékkal (!) drágábban vásárolták a vágóhidak, mint az amerikai kontinensen (USA, Brazília).
Csökkenő pályán, de nincs világvége
A magas árak a belpiaci fogyasztásnak sem kedveztek, a termelői oldalon viszont javult a kedv. Ennek eredménye, hogy a sertések száma kezd visszatérni az év eleji szintre, tehát növekszik a belső kínálat. A német Tönnis ezen a héten már csak 2,10 eurót ad a vágott állatért.
Ne gondoljuk azonban, hogy itt a világvége. Október elsején a vágott sertés uniós ára még mindig 8-9 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. A magyar árak szinte forintra pontosan követik a németet, jelenleg 880 forint körül fizetnek a vágott állatért. A trendek alapján novemberig még simán belefér 20-25 forint csökkenés a vágóhidakon, a decemberi keresletnövekedés viszont mindig javít egy picit a termelők pozícióin.
Összességében nincs baj, amit a magas malacárak is jeleznek. Az Eurostat adatai szerint ugyan július és szeptember között 14 százalékot esett a 25 kilós malacok ára az EU-ban, de még mindig 27 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Még mindig szűkös ugyanis az állománynagyság, és a hízóalapanyag értékes.
Kapcsolódó cikkünk: Vágóhidak: évtizedes visszaesés, csökkentő forgalom.