Nincs bocsánat, be kell tartani a szabályokat

Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy 2024-re már elvárt, hogy a gazdálkodók a Feltételesség keretein belül betartsák a vetésváltásra és a nem termelő területek kijelölésére vonatkozó szabályokat – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) folytatja a gazdák felkészítését.

Az aktuális téma: Nem termelő területek kijelölése – HMKÁ 8.

A NAK által kiadott kiadványokban, tájékoztatókban is már mindenki számára részletesen megismerhetővé váltak a vonatkozó alapvető szabályok. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban ezen előírásokra mentesség vonatkozott, így most a Nem termelő területek kijelölésére vonatkozó szabályok lesznek terítéken (a vetésváltás szabályaira vonatkozó ismeretek már korábbi cikkben szerepeltek).

HMKÁ 8. esetében az alapvető szabály, hogy

• A gazdaságok szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 4%-a nem termelő tájképi elem és/vagy talajtakarásos parlag.

vagy

• A gazdaság szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 7%-a nem termelő tájképi elem és nem termelő terület, azzal a kikötéssel, hogy a 7%-ból legalább 3% területnek nem termelő tájképi elemből és/vagy talajtakarásos parlagból kell állnia.

Az előírás a biológiai sokféleség megőrzésére koncentrál

Ennek érdekében több területtípus megőrzését helyezi előtérbe, melyek tovább számos elemet tartalmazhatnak.

Nem termelő tájképi elemek (NPLFA):

• védett tájképi elem (kunhalom, magányosan álló fa, fa és bokorcsoport, gémeskút, teraszok, kis kiterjedésű tó);
• fás, cserjés sáv;
• táblaszegély;
• vízvédelmi sáv;
• kis vizes élőhely;
• erózióvédelmi sáv;
• erózióvédelmi létesítmény.

Nem termelő terület:

• talajtakarásos parlag;
• növényvédőszer mentes ökológiai jelentőségű másodvetés;
• növényvédőszer mentes nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület.

Kire nem vonatkozik a HMKÁ 8. előírásai?

Kivételt képeznek azok az agrárvállalkozások,

• ahol a szántóterület – beleértve az ideiglenes gyepet is – kisebb mint 10 hektár (9,999 ha);
• támogatható mezőgazdasági területének több mint 75% állandó gyep vagy rizs/vadrizs vagy a kettő kombinációja;
• az üzem szántóterületének több mint, 75%-a gyep vagy takarmánynövény, parlag (talajtakarásos, fekete), hüvelyes növény (kivétel szója), vagy ezek kombinációja.

A parlagra vonatkozó szabályok

Tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban gondoskodni kell a parlagon hagyott területeken a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok, növényi maradványok területen hagyásával. A kultúrállapot fenntartása érdekében kizárólag tisztító kaszálás, szárzúzás megengedett. A pihentetési időszakban a kaszálék nem hordható le a területről, s az nem bálázható.

A parlagterületen a fenti időszak között vetni és betakarítani is tilos (ez alól kivéve vadvirág és méhlegelő)!

Parlagként az alábbiak számolhatók el (ha a területen nem történik termelés január 1. és augusztus 31. között):

• előző év őszén vetett kultúra vagy annak tarlója;
• spontán zöld növényi borítottság;
• AKG/ÖKO zöldugar (kaszálék nem hordható le);
• méhlegelő (vethető január 1. és augusztus 31. között);
• ideiglenes gyep, évelő takarmánynövény (kaszálék nem hordható le, nem bálázható).

Talajtakarásos parlag hasznosítási kódok:

• TAR 10 (valami korábbi növény tarlója van a területen);
• a területen lévő növény hasznosítási kódja, viszont a gazdálkodó bejelölheti, hogy az parlagterület (parlag élőnövényes talajtakarással);
• UGA 03 (AKG meglévő zöldugar), ha a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.

További, betartandó szabályok:

• a védett tájképi elemeket minden körülmények között meg kell őrizni;
• a költési és fiókanevelési időszakban, azaz március 1. és augusztus 31. között a mezőgazdasági területen található sövényeket és fákat tilos kivágni.

Forrás: NAK