Noha a boltokban és a kelta eredetű Halloween-estéken elsősorban sárga héjú sütőtökökkel találkozunk, Magyarországon igazán a szürke héjú, különösen a nagydobosi számít honosnak. Mint sok más fogyasztói tévhit esetében, itt is igaz, hogy az eredeti finomabb, beltartalmában gazdagabb, sőt, egészségesebb is, ennek ellenére egy ideje kezd kikopni a köztudatból. Nyírparasznyán most az önkormányzat és a növénytermesztők azon dolgoznak, hogy helyreállítsák a hagyományt. A kezdeményezés máris sikeres, ráadásul nemcsak a jövedelmezőség, hanem a társadalmi jólét előmozdítása szempontjából is.
Több mint üzlet
Északkelet-Magyarországon a Téli parázs – akárcsak a Homokhátságon a batáta – kiválóan alkalmas arra, hogy kiváltsa a gyenge minőségű talajokon egyre bizonytalanabb sikerű hagyományos szántóföldi növényeket. A nagy input- és vízigényű kukorica, napraforgó és egyes gabonák ráadásul nemcsak az időjárásnak kitettek, hanem a mind fenyegetőbb orosz és ukrán tömegáruimportnak is. Nyírparasznyán, még ha egyelőre kis területen is, de megvan a válasz: a hagyományos nagydobosi szürke héjú sütőtökből nemesített Téli parázs.
– Nem is csoda, hogy ez a fajta jól bírja a 6–10 aranykoronás, homokos talajt, az aszályt, a kevés tápanyagot, hiszen több száz éve terem a térségben. Az itt élőknek egész télen ez volt a vitamin- és friss zöldségforrás. Mi eleinte elsősorban üzletet láttunk benne, de ma már többet szeretnénk. Egyrészt célunk, hogy az önkormányzattal közösen mind nagyobb termőterületen, mind több gazdatársat bevonva munkához, jövedelemhez juttassuk az itt élőket. Másrészt szeretnénk, ha az amúgy is fogyatkozó magyar nemzeti értékek közt ez ne kallódjon el, legyen egy jól azonosítható, új márka, azzal a kiváló minőséggel, amit mi itt évek óta fenntartunk – mondja Filep László, a Téli parázs fajta gondozója, nemesítője és fajtatulajdonosa.
Neten rendelik, postán érkezik az egészséges finomság
Filep László és családja évek óta foglalkozik a laikusok számára különleges, a régióban voltaképpen évszázadok óta ismert zöldségfélével. Eleinte konyhakerti kultúraként kezdték, mára már 15 hektáron termelik. Ekkora lenne a piaca? – merül fel a kérdés. – Egyre nagyobb az érdeklődés, pedig jelenleg a forgalmazás főleg internetes keretek között történik: a vásárlók postán kapják meg az ellenőrzött minőségű, lefóliázott szeleteket. A minőséget úgy garantáljuk, hogy a méretre, szemre elfogadható, hibátlan tököket meglékeljük, egy kis darabot haladéktalanul megsütünk belőlük, így választjuk ki a valóban legjobbakat. Tudni kell ugyanis, hogy a nagydobosi sütőtöknek még ma is körülbelül a fele inkább takarmánynak való: emberi fogyasztásra a kiváló ízvilág miatt csak a teljes termésnek a másik fele alkalmas – tudjuk meg az agrármérnök végzettségű gazdálkodótól.
Töktechnológia
A hivatalos fajtabejegyzését várhatóan tavasszal elnyerő Téli parázs termesztéstechnológiája nem sokban tér el a hagyományostól. A hosszú tenyészidejű tökféleség palántáit jellemzően április utolsó dekádjára ültetik ki, hogy a késői tavaszi fagyokat elkerüljék. Egy-egy hajtás később 9 négyzetméteres tenyészterületet igényel magának, így már az ültetés is tágabb, például a kukoricáénál 5-ször szélesebb térállást kíván: minden 5. sorba ültetik, 3,73-ös sortávval és 2–2,5 méteres tőtávval. A palántáknak egy kapavágásnyi kis gödröt alakítanak ki, hogy a lehulló eső vagy a hajnali hideggel érkező pára a kellő mederbe jusson. Így tapasztalataik szerint még a szárazabb évjáratokban is elegendő 10 hektó vízutánpótlás. A tőhöz egyvillányi szerves és egymaréknyi műtrágyát adagolnak, hogy a tápanyag közvetlen a gyökereket etesse. Ettől kezdve további N-hatóanyagot már csak akkor kap a növény, ha kálit juttatnak ki. – Lehetne gépesíteni mindezt, de valójában nekünk nem éri meg. Hektáronként 1200 palántáról van ugyan szó, de míg ekkora a terület, mi inkább kézzel végezzük – teszi hozzá a technológiát irányító szakember. Ehhez a fajta félextenzivitáshoz persze az is kedvező körülmény, hogy a sütőtök nem igényel intenzív növényvédelmet. Filep László szerint szeptemberig kell védekezni az atka és a tetű ellen, ami nem olcsó, de – kellően gondos és folyamatos odafigyelés mellett – általában két beavatkozással biztosítható a kártevők távoltartása. – A szükséges kezeléseket ventilátoros háti permetezőgéppel vagy majd drónnal el tudjuk végezni. Arra kell ügyelni, hogy a hatóanyag a levél fonákjára kerüljön.
Családban, faluban, integrációban
Nyírparasznyán mindez ma már nemcsak Filep László és felesége, Piroska családi gazdaságában működik, hanem egy 40 hektáros integrációban, több kisgazdaság és 5 fő piaci bérezéssel alkalmazott helybéli főállású munkatárs bevonásával. Az önkormányzati szervezésű együttműködés keretében a település biztosítja a vetőmagot, a technológiai szaktanácsadást és felügyeletet – ez utóbbit Filep László személyében.
A cél az – és erről már Szabó János polgármester nyilatkozik lapunknak –, hogy az integráció szakmai és mennyiségi kibocsátás szempontjából is növekedjen a következő években.
– Jelenleg 40 hektárt szervezünk egybe az integrációval, 10–12 partnergazdasággal, és így idén például 100 tonnát állítunk elő. A cél az, hogy a termőterületet 100 hektár, a partnereink számát 20–25 fölé és mindezzel az előállított alapanyag mennyiségét is jelentősen növeljük – mondja a szintén agrármérnök végzettségű, 90 hektáron gazdálkodó, fiatal kora ellenére az 5. ciklusát töltő települési vezető.
Íme, valódi vidékfejlesztés a gyakorlatban
A polgármester szerint a 980 fős településen már az is jelentős eredmény, hogy a közmunkás státuszban leginkább megfelelt személyeknek az önkormányzat ugyancsak saját foglalkoztatásban biztosít versenypiaci bérezést garantáló munkát és jövedelmet. – Ez egyrészt morális eredmény, másrészt könnyítünk az állami költségvetés terhein, harmadrészt éppen azt sikerül biztosítanunk, ami országosan egyre nagyobb probléma: a megfelelő számú és alkalmas emberi munkaerőt. Nem utolsósorban pedig szeptembertől két és félszer magasabb jövedelemhez jutnak az integrációban alkalmazott dolgozók – mondja Szabó János.
Az önkormányzat a növekedés érdekében minden beruházási pályázati lehetőséget megragad. – A hosszú távú cél tehát egy hűtőipari integráció létrehozása. Az összesen 1,5 milliárdos fejlesztés két ütemében felépítettük az előkészítő csarnokot és a hűtőházat. Ebben alakítottuk ki az 1050 négyzetméteres, 4 kamrás hűtőt, a zöldség-gyümölcs manipulálóteret, anyagmozgató- és rakodógépeket, tartályládákat, rakoncákat vásároltunk.
Szabó János azt mondja, nemcsak a személyes ambíciója, hanem a település jövőjének felelőssége is motiválta, amikor kezdeményezte ezeket a fejlesztéseket. – Széttárhattuk volna a kezünket, hogy hátrányos helyzetű, rossz mezőgazdasági adottságú vidék vagyunk, nincs mit tenni. A téesz utód nélkül megszűnt, kevés errefelé a magánvállalkozás, a 980 lakos durván 10 százaléka regisztrált munkanélküli: évtizedes gond, hogy nincs munkahely. Ezért muszáj volt valamit csinálni. Az 5 fő is nagy eredmény, akiket a tenyészidőszakban foglalkoztat a sütőtök-integráció, továbbá a vállalkozás révén egyre nagyobb saját bevételre tesz szert az önkormányzat – számol be az eredményekről a polgármester. Tavaly, az integráció első, csonka, aszályos évében 3, idén azonban máris 13–15 millióra rúg ez a bevétel, ami hatalmas növekedés, és 3–4 milliós tiszta nyereséget jelent egy olyan községnek, ahol az állami normatíva összesen 150 millió forint.
Kohout Zoltán