Az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátásának közel hetedéért az állattenyésztés felelős, amely főként az emésztésből eredő gázokból, a trágyakezelésből, a takarmánytermésből és az energiafogyasztásból ered. A mezőgazdaság fenntartható működésének egyik alapja az ÜHG csökkentése, ehhez azonban ismerni kell az adott gazdaság kibocsátását. A K&H – a Euromoney által „Az év fenntarthatósági bankja Magyarország 2023” díjazottja – ezért kibővítette az Agrárközgazdasági Intézettel közösen létrehozott K&H agrár CO2 kalkulátort, amely megmutatja, hogy mekkora karbonlábnyoma van az adott állattenyésztő gazdaságnak. Ezzel erősít tudatosságukat, és segíti a zöld gazdaságra való átállást.
Nemcsak fogyasztói elvárás, költséghatékony is
A KSH GSZÖ 2023-as felmérésének előzetes adatai szerint Magyarországon az összes mezőgazdasági vállalkozásokon belül az állattenyésztők aránya mindössze 14 százalékot tesz ki. – A K&H agrár-hitelportfólión belül az állattenyésztés aránya az országos átlagnál jóval magasabb, 43 százalék. Erősen kötődünk tehát az állattenyésztéshez, így közelről látjuk és értjük az ezeket a cégeket érintő kihívásokat és lehetőségeket, amelyek közül az egyik legfontosabb a zöld gazdálkodás megvalósítása. A fenntarthatóság ma már nemcsak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is. A Euromoney által „Az év fenntarthatósági bankja Magyarország 2023” díjazottjaként ezért tudásunkat gyakorlatorientáltan kívánjuk átadni partnereinknek és ügyfeleinknek egyaránt – mondta Demeter Zoltán, a K&H, Az év legjobb digitális bankja, Agrárüzletágának vezetője.
Mennyi az annyi?
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2013-as, legszélesebb körben alkalmazott becslése szerint az állattenyésztés felelős az ÜHG globális kibocsátásának 14,5 százalékáért. Ennek legnagyobb részét a metán teszi ki (44%), míg a fennmaradó rész szinte egyenlő arányban oszlik meg dinitrogén-oxid és szén-dioxid között (29% és 27%). – Ahhoz, hogy csökkenteni lehessen egy adott gazdaság karbonlábnyomát, első lépésként a pontos számokkal kell tisztában lenni. Tapasztalataink szerint ez az adatalapú megközelítés még hiányzik a hazai gyakorlatból, ezért kibővítettük az ingyenesen elérhető, Agrárközgazdasági Intézet által fejlesztett és hitelesített K&H agrár CO2 kalkulátort, hogy az állattenyésztőknek is egy jó kiindulási alapot tudjunk biztosítani a számszerűsítéshez – hangsúlyozta Demeter Zoltán.
Az állattenyésztés ÜHG kibocsátásának nagy része négy fő kategóriába sorolható: emésztés, trágyakezelés, takarmánytermelés és energiafogyasztás. – A kulcs az alkalmazkodáson van, illetve, hogy a pontos számok ismeretében már célzottan el lehet indulni a csökkentés útján. Ebben segíthet például a takarmányozási oldalról a nyersfehérje bevitel optimalizálása, a szerves- és hígtrágya-tárolók befedése, esetleg a trágya biogázüzemben történő hasznosítása. Emellett pedig a megfelelő genetika megválasztása, illetve az erre irányuló K+F tevékenység is nagymértékben hozzájárulhat az állattenyésztés ÜHG kibocsátásának csökkentéséhez – tette hozzá a szakértő.
(forrás: K&H)
