Bejelentem, az már biztos. De ki jár jól? 2. rész
Évről évre visszatérő gondja a gazdáknak, hogy a mezőgazdasági munkák dandárja idején nincs elég munkáskéz. Novemberi lapszámunkban az iskolaszövetkezetekkel és egyedi megbízásokkal foglalkoztunk, ezúttal a „hagyományosabb” megoldásokat vesszük górcső alá.
Egyszerű munka, egyszerű foglalkoztatás
Előfordulhat, hogy az őstermelőnek, családi gazdaságnak csak rövid időszakban van szüksége alkalmazottra. Ilyen esetben is köthető az általános munkajogi szabályok szerint határozott idejű munkaszerződés (erről majd később lesz még szó), de általában célszerűbb megoldás, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzák a szükséges munkaerőt.
Az egyszerűsített foglalkoztatás jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket, ráadásul pénzügyi szempontból is előnyösebb.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) szerint ez a foglalkoztatási forma – egyebek mellett – mezőgazdasági idénymunkára, alkalmi munkára alkalmazható, meghatározott időtartamban. Jelesül:
• A mezőgazdasági idénymunka végzésére szóló határozott idejű munkaviszony egy naptári éven belül nem haladhatja meg a százhúsz napot.
• Alkalmi munkának az számít, ha a határozott időre szóló munkaviszony összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, illetve egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig tart.
Mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása (a továbbfeldolgozás kivételével). Idénymunkának minősül a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődő munka. Mezőgazdasági idénymunkánál az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.
A jogszabály mindezek mellett a munkáltató napi alkalmi munkavállalói létszámkeretét is meghatározza:
• az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg:
– főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt,
– 1–5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,
– 6–20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt,
– 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át.
Példa
A fentiek szerint meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.
Egy példával megvilágítva ezt: az Mt. hatálya alá tartozó, főállású alkalmazottat nem foglalkoztató munkáltatónál az éves alkalmi munkavállalói létszámkeret 2023-ban 365 fő. Egyenlőtlen beosztás esetén a tárgyévben 365 nap alapulvételével munkavállalónként egy napot számítva több alkalmi munkavállalót is foglalkoztathat a munkáltató egy nap.
Vagyis: ha a munkáltató főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor egy nap egy alkalmi munkavállalót vehet fel az év minden napján. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató 2023-ban 365-ször foglalkoztathat alkalmi munkavállalót. Ezt a keretszámot a munkáltató belátása szerint oszthatja be, akár egy nap is alkalmazhat 365 embert, de akkor az év többi 364 napján ilyen módon már nem foglalkoztathat. Ha a munkáltatónak a 365 napos kereten túlmenően több munkavállalóra van szüksége, úgy akár egynapos határozott időre is felvehet további munkavállalókat, teljes közteherfizetés mellett, az Mt. általános szabályai szerint.
Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg.
Találó név: egyszerűbb is az egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatásra létrejövő munkaviszony a munkáltató NAV felé előírt bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. Ez teljesíthető elektronikus úton vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. (Ha a munkáltató nem elektronikus úton bevallásra kötelezett, használhatja a bejelentési kötelezettség mellett az Efo tv. mellékletében található szerződésmintát is.)
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér 85%-át, szakképzettséget igénylő munkakörnél legalább a garantált bérminimum 87 százalékát kell fizetni alapbérként, illetve teljesítménybérként. Ha a munkához bérpótlék is kapcsolódna, például éjszakai pótlék vagy túlóra, ezeket is meg kell fizetni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás munkajogi szempontból is egyszerűbb a foglalkoztató számára, többek között azért, mert:
• a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor nem köteles kiadni a munkaviszony megszűnésekor előírt igazolásokat;
• a munkavállalónak nem jár a betegszabadság;
• nincs fizetés nélküli szabadság.
Ugyanakkor természetesen teljesíteni kell a munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói feladatokat e foglalkoztatási formában is. A munkabérről olyan igazolást kell kiadni a kifizetéskor, amelyből kitűnik a bevétel teljes összege és jogcíme.
A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és meghatározott összeg alatt személyi jövedelemadót sem.
Ez az összeghatár az úgynevezett mentesített keretösszeg: nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos
• kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
• ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napi bérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát.
2023-ban a mentesített keretösszeg napi összege minimálbérnél 13 871 forint, illetve garantált bérminimum esetén napi 17 719 Ft. Hátrányt jelenthet a munkavállaló számára, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatása alapján nem minősül biztosítottnak, és csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra (üzemi baleset esetén) és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot, azonban a társadalombiztosítás többi ellátására (például táppénzre, anyasági ellátásra) nem.
A nyugellátás számításának alapja napi 1200 Ft közteher esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4%-a, azaz 3200 Ft/nap, míg napi 2300 Ft vagy azt meghaladó közteher esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, vagyis 6500 Ft/nap.
Mi a helyzet a külhoni napszámossal?
A harmadik országbeli állampolgárok – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – munkavállalási engedéllyel, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban kizárólag mezőgazdasági idénymunkát végezhetnek. Az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy az állami foglalkoztatási szervet megkereste, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal vállalhasson munkát. Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (taj-szám), valamint a NAV-ot az adóazonosító jel kiadásáért. Az egészségbiztosítási szerv, illetve a NAV az igazolványokat közvetlenül a munkavállalónak adja ki.
Fontos tudni azt is, hogy az a munkáltató, aki 300 ezer forint vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher és/vagy szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv. által a munkáltatóra előírt adóelőleg címén, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, amíg adótartozását ki nem egyenlítette.
(Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a NAV 46. számú információs füzete foglalja össze.)
Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó elszámolások
A munkavállalónak kifizetett nettó munkabért is bérköltségként kell elszámolni, mivel a kifizetés munkaviszony alapján munkavállalónak történt. A fizetendő közterhet a bérjárulékok között költségként kell elszámolni (célszerűen elkülönített főkönyvi számlán).
A munkáltató költségelszámolására vonatkozó korlátok
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo tv-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell, ugyanakkor a szerződő felek díjazásra vonatkozó szabadsága nem korlátozott. Viszont a munkáltató költségelszámolására vonatkozóan az Szja tv. és a Tao tv. korlátozó rendelkezéseket tartalmaz.
A „régi klasszikus” – az Mt. szerinti munkaviszony
Ahogyan arra az előzőekben már utaltunk, lehetőség van az általános szabályok szerint munkaviszonyt létesíteni rövid időtartamra is. Az Mt. a határozatlan időre szóló munkaviszony létesítése mellett lehetővé teszi a határozott idejű munkaviszony létesítését is.
Ennek megfelelően az iskolai szünidő időtartamára az Mt. szerinti munkaviszony is létesíthető, melyről munkaszerződést kell kötni. A határozott időt általában naptárilag határozzák meg, azonban más alkalmas módon is megadható az időtartam [Mt. 192. § (1.) bekezdés]. Alapszabály azonban a határozott idejű munkaviszony esetében, hogy legfeljebb ötéves időtartamra köthető: ennek időtartamába az egyes határozott idejű hosszabbítások is beleszámítanak.
A munkaviszonyból származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és az összevont adóalap részeként adózik, az utána fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 15%.
A munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a biztosítási kötelezettség fennáll, a jogviszony létrejöttétől annak megszűnéséig terjedően. A járulékfizetési kötelezettség kapcsán fontos tudni, hogy munkaviszony esetében a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ): a foglalkoztató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni [Tbj. 23. § (3.) bekezdés]. Ezzel összefüggésben arányosítási szabály alkalmazható, ha
• a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
• a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
• az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.
A foglalkoztatott létszámukat csak átmenetileg, rövid időre – például szünidős diákokkal – bővíteni kívánók számára jó hír, hogy a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
• CSED-ben, GYED-ben (és hasonló ellátásokban) részesülők,
• a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.
A szociális hozzájárulási adófizetés kapcsán a törvény általános szabályai az irányadóak.
Mi a helyzet a menekültekkel?
A foglalkoztatók jó, ha tudják, hogy a menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő Magyarország területén engedélymentesen jogosult munkát vállalni, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.
Az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásának támogatásáról szóló 96/2022. (III. 10.) Korm. rendelet alapján a kormány az ukrajnai háború elől menekülő, Ukrajna területéről 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarország területére érkezett, ukrán állampolgársággal vagy ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező személy Magyarországon történő foglalkoztatásának elősegítése érdekében támogatást nyújt a munkaadó részére, ha
• a munkaadó az ukrán állampolgárt munkavállalóként (a továbbiakban: munkavállaló) 2022. február 24-én vagy azt követően foglalkoztatja,
• a munkavállaló foglalkoztatása Magyarország területén történik,
• a munkavállaló munkaviszonya határozott vagy határozatlan időre, legalább heti húsz órában történő foglalkoztatásra jön létre, és• a munkaadó megfelel az e rendeletben és a munkaerőpiaci programban foglalt egyéb feltételeknek.
Sinka Júlia
a Menedzser Praxis okleveles áfa- és nemzetközi adószakértője
