Hazánk harmadik legjelentősebb zöldségféléje az édeskömény

Az édeskömény vagy, ahogy latinul nevezik, a Foeniculum vulgare a zellerfélék családjának, a Foeniculum növénynemzetségnek a legelterjedtebb és legismertebb tagja. Ánizskaporként, de a Balaton déli részén vezérkaporként is ismert. Amit azonban talán kevesebben tudnak csak róla, hogy fűszer- és gyógynövény is egyben, ráadásul termesztés szempontjából Magyarország harmadik legjelentősebb zöldségféléje volt 2023-ban.

Az édeskömény olyan lágy szárú, meleg- és napfénykedvelő, többéves növekedésű növény, amely az ernyősök családjába tartozik. Zöldes vagy barnásszürke színű termése mindössze pár milliméter széles, és 6–10 mm hosszú, a csúcsán keskenyedő ikerkaszat. A termésekben felhalmozódó illóolaj-tartalma 2–6% körül mozog, amely mellett zsíros olajokat és fehérjét is tartalmaz. A növény orsószerű gyökere mélyre hatoló, akár 2 métert is elérő szára felálló. Hamvaszöld színű, többszörösen összetett levelei és élénksárga, apró virágai vannak, amelyek virágzata kétszeresen összetett lapos ernyő. Magjának gyulladáscsökkentő, emésztésjavító, stimuláló és görcsoldó hatása is ismert, emellett nagy mennyiségben tartalmaz vasat, rezet, kalciumot, káliumot, mangánt, szelént, cinket, magnéziumot, valamint A-, C-, E- és B-vitaminokat is.

„Olyan jó vízgazdálkodású vályog- vagy homokos vályogtalajon jól termeszthető, amely tápanyagban gazdag. Csírázáskor, valamint a szárba indulástól a virágzásig a legnagyobb a vízigénye. Emellett virágzás alatt a hűvös és az esős időt nem kedveli, ekkor ugyanis nem megfelelő a terméskötés” – jellemezte a növényt megkeresésünkre Kerekes Balázs, a Vitafer Hungária Kft. munkatársa. A Vitafer-termékek egyébként olyan több tápelemből álló szuszpenziós lombtrágyák, amelyek gyorsan, maradéktalanul felszívódnak és hasznosulnak a növényi szövetekben. A szántóföldi kultúrákban, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben is speciálisan alkalmazható készítményeket forgalmazó cég szaktanácsadással is segíti a vásárlóit, ezért fordultunk a fűszernövénnyel kapcsolatban is a cég képviselőjéhez.

Az édeskömény növényvédelme

A különböző poloskafajok (Lygus spp.) a fő károsítói, melyek kártétele különösen száraz években 80–90%-os terméskiesést is okozhat. Ellenük csak méhkímélő szerekkel védekezhetünk. Néha viszont a köménymoly (Depressaria nervosa) is károsíthatja.

Csapadékos éghajlatú nyugat-európai területeken újabban több, elhalásos tüneteket okozó kórokozóját is megemlítik, közülük az antraknózist okozó Mycosphaerella anethi már Magyarországon is megjelent.

Az édeskömény betakarítását a hatalmas vegetatív tömeg nehezíti A betakarítására az első évben általában októberben kerül sor, a második-harmadik évben már szeptemberben lehet aratni. Egymenetes betakarítás (kombájnnal) akkor végezhető, amikor a termések többsége már viaszérett, nyomásra nem kenődik. Az egymenetes betakarításkor a vágóasztalt olyan magasra kell állítani, hogy az az érett ernyők zömét levágja, de a vastag szárak a táblán maradjanak. A tarlót az aratás után még ősszel szárzúzóval kell levágni.

A kombájnból kikerülő édesköménytermést szinte minden esetben szárítani kell (legfeljebb 40 ^oC-on). Várható terméshozama az első évben 0,4–0,6 t/ha, a második évben 1–1,5 t/ha.

A betakarított termést 10–15% nedvességtartalomig szárítani kell, erre a legmegfelelőbb a hideg levegős (TSZP) szárítóberendezés. A szárítás után mihamarabb következzen a tisztítás (gépi), ahol el kell különíteni a termést a hulladékanyagoktól, ami rostákkal vagy rázóasztal (szeparátor) segítségével történik. A kész terményt száraz, szellős, a közvetlen napfénytől védett helyen, átható szagú anyagoktól elkülönítve kell tárolni.

Az édeskömény a nagyvilágban és hazánkban

Napjainkban édesköményt a világ valamennyi mérsékelt, illetve meleg éghajlatú vidékén termesztenek. A legtöbbet Franciaországban és Bulgáriában, de Németországban, sőt Egyiptomban is jelentős területen.

Hazánkban az elmúlt években a vetésterületi megoszlás a zöldségféléknél, mondhatni, nem változott. Ennek megfelelően csemegekukoricát és zöldborsót vetettek 2023-ban is a legnagyobb területen. Előbbit 31,9 ezer, utóbbit pedig 18,4 ezer hektáron. Ezek a 63%-át adták az összes zöldségterületnek. A harmadik legjelentősebb növény viszont az édeskömény volt, amelyet 7,5 ezer hektáron termesztettek. Magyarországon korábban kis kultúrának számított az édeskömény termesztése. A változó időjárás, illetve gazdasági problémák miatt a vetésterülete azonban ugrásszerűen növekszik.

Mi várható a 2024-es évben?

A változásokat nagyban befolyásolhatják a pályázatok, támogatások és a külföldi piacok bővülése, felvásárlása is. Az édesköményültetvényeknél a gazdák számolnak azzal, hogy nem minden évben jelentős a termés, nagyrészt időjárási anomáliák miatt. 2023ban például a csapadékos idő nem kedvezett a növény számára, ezért alapvetően rossz termést könyveltek el a termesztők.

2023-ban az ökológiai gazdálkodásban az édesköményt a gombabetegségek is erősen fertőzték. Ezen a problémán felül az erős szél, illetve a kedvezőtlen időjárás a virágzásban sem segített, rosszul kötöttek a növények, illetve hamar kiperegtek. Ráadásul gazdaságosan Magyarországon támogatások nélkül még nem túl kifizetődő édesköményt termeszteni. A technológiák fejlődése azonban a mezőgazdaságot is nagyban befolyásolja, így e téren akár pozitív előmozdulás sem kizárt belátható időn belül. Az elvetett édeskömény kelés utáni gyomszabályozása, ökogazdálkodásban, gyomfésűzéssel azonban már ma is rendkívül célravezető. „A 2024-es évben is érdemes időben tájékozódniuk a gazdáknak, valamint szükség szerint szaktanácsadást is érdemes kérni. Vannak ugyanis olyan termékek, amelyek akár ökológiai gazdálkodásban is jól alkalmazhatóak, például segítik a növények tűrőképességének növelését, ezáltal pozitív hatást gyakorolhatunk rájuk” –hangsúlyozta a Vitafer Hungária Kft. munkatársa.

Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu