Agrárgazdasági elemzések

Március elejére némileg mérséklődött a különböző gabonafélék nemzetközi tőzsdei jegyzéseinek trendszerű csökkenése. Fordulatról azonban továbbra sem beszélhetünk, miután a piacokat döntően meghatározó kereslet-kínálati viszonyok alakulása változatlanul az alacsonyabb árak irányába mutat.

Kukorica

A legfrissebb globális előrejelzésekben csupán pár millió tonnás korrekciókat láthattunk a termés, a felhasználás és a fordulókészletek adatait illetően. A kukorica pozíciója változatlanul kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen az összes nagyobb szereplő rekord- vagy rekordközeli terméséhez stagnáló vagy enyhén emelkedő kereslet társul.

Míg a nemzetközi árak mozgását a búza esetében Oroszország exportaktivitása határozta meg az elmúlt időszakban, a kukorica globális kereskedelmének kulcsszereplői – így az árak alakulásának legfontosabb mozgatórugói – a dél-amerikai exportőr országok és Ukrajna volt.

Argentínában folyik a betakarítás: az eredmények jók, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának március 8-án megjelent riportja (USDA WASDE) szerint 56 millió tonnányi termés körvonalazódik, melyből 42 millió (!) tonna potenciális exportárualap lehet. Brazíliában szintén megkezdődött a tavaszi vetésű állományok betakarítása (smaller season), bár a déli szomszédjától kissé elmaradó hozamok mellett. Ezzel párhuzamosan zajlik – kifejezetten optimális körülmények között – a brazil termés nagy részét adó úgynevezett safrinha kukorica vetése is. Összegezve, a dél-amerikai terméssel kapcsolatban megfogalmazott elemzői várakozások kedvező hangvételűek, ráadásul a térségben jelentkező, egyre növekvő kínai keresletnek köszönhetően szemtanúi lehetünk egyfajta átrendeződésnek a globális gabonakereskedelmi útvonalakban. E folyamatnak egyértelmű vesztese az Egyesült Államok lehet, hiszen Kína emelkedő dél-amerikai gabona- és szójavásárlási aktivitása csökkenti az USA irányában fennálló importkitettséget. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium adatai (Ministry of Agrarian Policy and Food of Ukraine – Foreign Trade in Agricultural Products) alapján 2024 februárjában 7,3 millió tonna gabona és olajos mag hagyta el Ukrajnát. Ebből a tekintélyes mennyiségből a kukorica közel 3 millió tonnányi szeletet hasított ki. Ez az exportteljesítmény gyakorlatilag megegyezik a háború előtti, illetve a gabonakorridor működése alatti kiszállítási aktivitással. Jelentős változás következett be azonban a kivitel logisztikai útvonalak szerinti megoszlásában: míg a szárazföldi szállítások (vasút, közút) volumene élesen csökkent, ezzel párhuzamosan a kikötői rakodások mennyisége látványosan emelkedett. Kijelenthető, Ukrajna a gabonakorridor-megállapodás nélkül is fenn tudja tartani robusztus exportját, ráadásul mindezt képes ismét a fekete-tengeri kikötőin keresztül bonyolítani. Ez különösen hangsúlyos, hiszen az ország infrastruktúráját, logisztikai útvonalait a tengeri szállításokra optimalizálták, így, szemben a szárazföldi lehetőségekkel, ez a legkedvezőbb költségszerkezetű megoldás.

Tovább csökken az Európai Unió kukoricaimportja az aktuális gazdasági évben: az Európai Bizottság által február utolsó napján közzétett riport (EU Comission – Cereals market situation) alapján az előző havi prognózishoz képest 1,5 millió tonnával kevesebbre, összesen 17,5 millió tonnára „olvad” a várható behozatal. Az alacsonyabb importkitettség hátterében keresleti okok állnak: az EU kukoricaigényének változása elsősorban a takarmánycélú felhasználás alakulásában mutatkozik meg, a visszafogott fogyasztás és a kevésbé versenyképes búzakészletek előnyben részesítésének eredményeként praktikusan kevesebb kukoricára van szükség. A fentiek tükrében némileg érthető, hogy a meghatározó tőzsdei jegyzésekben nem tapasztalhattunk érdemi változásokat: a chicagói árutőzsde (CME-CBOT) májusi lejárata a 420–440 USDc/bu (dollárcent vékánként) szintek körül ingadozott. Bár február végével kezdődően érzékelhető egyfajta korrekció az árakban, e mozgások hátterében azonban inkább technikai jellegű tényezők (befektetői pozíciózárások – profit taking), mint az esetlegesen megváltozott fundamentumok húzódnak. Hasonló képet láthatunk a párizsi árutőzsde kukoricaszekciója (MATIF) esetében is, a júniusi lejáratú határidős ár járt a tonnánként 170 eurós, jelenleg „lélektaninak” tekinthető limit alatt is, majd március első hetére 174 euró körüli szintig korrigált.

Nincs szabad szemmel jól látható változás a kukorica belföldi piacán: az export esetleges, valós keresletet nagyobb részben a feldolgozók, kisebb részben a takarmányfelhasználók mutatnak. A március első felében kialakult árazásokat figyelve erőteljes exportaktivitás vélhetően 7–10 euróval alacsonyabb árszintek mellett valósulna meg, abban az esetben, ha a jelenlegi nemzetközi piaci status quo az árakban is fennmaradna. Az elmúlt időszak emelkedő szállítási díjai és beszűkülő fuvarkapacitásai miatt Magyarország részben kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedéséből fakadó versenyhátránya hangsúlyosan jelent meg az európai gabonapiacokon: a magyar gabona tradicionális vevői az olcsóbb, folyamatosan elérhető román, szerb, horvát, ukrán forrásokat részesítik előnyben.

Fontos kérdés lehet a 2024. évi kukorica vetésterületének alakulása, hiszen a KSH által közölt 768 ezer hektárnyi 2023-as évi betakarított terület az eddigi legalacsonyabb adat Magyarország modernkori történelmében. Egyelőre a piaci szereplők óvatosak a becsléseket illetően: az előrejelzések jellemzően a 850–950 ezer hektár között szórnak, tehát az idei vetésterület biztosan meghaladja az előző évit.

Búza

Kétségtelen, hogy az aktuális USDA-riport szerint 51 millió tonnányi többlettel rendelkező Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre. Mégis meglepő azonban, hogy az elmúlt időszak globális árainak alakulását főként ez a pozíció alakította, míg egyéb tényezők háttérbe szorultak. Az orosz búzaexportprogram teljesítménye ugyanis jelentősen elmaradt a korábbi évek azonos időszakainak eredményeitől, részben a fundamentumok (jó globális termés – alacsony kereslet), részben a szankciók okozta nehézségek miatt. A fentiekre a kényszerpályán mozgó oroszországi eladók – a háború miatt felértékelődő valutabevételek jelentősége és a raktárak ürítése okán – egyféleképpen tudtak reagálni: csökkentették az értékesítési áraikat, majd ismét csökkentették az értékesítési áraikat. Mindezek eredményeként egy lefelé tartó árspirál alakult ki a búza piacán, melynek többek között következménye lett a 190 euró alá csúszó májusi lejáratú MATIF-jegyzés is.

Hasonlóan a kukoricához, jelenleg a búza esetében sem azonosítható olyan fizikai piaci kockázat, mely rövid távon jelentős áremelkedés irányába mutatna. Mindazonáltal rövidesen belépünk az úgynevezett „időjárási piacba”, mely periódus lényege, hogy a vegetációs időszakban jelentősen felértékelődnek az időjárással kapcsolatos hírek, melyek akár nagymértékben eltéríthetik az árakat a kialakult trendektől.

Az időjárási piac mellett érdemes még egy kockázati tényezőt megemlíteni: az elmúlt időszakban számos elemző foglalkozott a globális, különösen az amerikai tőkepiaci események alakulásával. Éves visszatekintésben a világ vezető tőzsdéi jelentős emelkedést tudhatnak maguk mögött, elég csak a S & P 500, a NASDAQ vagy a Daw Jones indexekre tekintenünk. Bár a nagy európai tőzsdék is emelkedtek (DAX, CAC, FTSE stb.), mégis a legtöbb, gazdasági fókuszú hírforrás rendre az amerikai technológiai óriásvállalatok (magni‑cent 7) példa nélküli „meneteléséről” számolt be. Ez a tűzijáték azonban egyre nagyobb mértékben hordozza magában egy esetleges fordulat lehetőségét. Amennyiben valóban túlfűtötté válnak az említett tőkepiacok, és bekövetkezik egy erőteljes irányváltás, az azt is jelentheti, hogy a nagy mennyiségű felszabaduló „forró pénz” (hot money) rövid időn belül kereshet olyan befektetési lehetőséget, amelybe „menekülni” tud. Tipikusan ilyen instrumentumok lehetnek a nyersanyagok határidős piacai, köztük a búza és a kukorica is. A beáramló tőke rövid távon intenzív mozgásokat hozhat az árakban úgy, hogy valós gabonapiaci indok nem áll a háttérben. A kukoricához hasonlóan a belföldi búzaárak is csökkentek. Az ó búzát kereső vevők csupán a jó minőségű tételekre tesznek ajánlatokat, míg az eladók a takarmánybúza-készleteiket szeretnék értékesíteni. Az új termésű árak 5–8 euróval magasabbak a tavalyinál, miközben egyelőre alacsony aktivitás jellemzi a piacot mind a vevők, mind az eladók részéről.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató