Folytatódik a gazda-migráció Dániába, Németországba

Olyan drága és olyan kevés a termőföld, olyan szigorúak a szabályozások, hogy a 30-45 éves gazdák egyre nagyobb hányada adja el a földjét, hogy Észak-Közép-Európában folytassa inkább.

Szigor és földéhség

Elsősorban a tejtermelők, aztán a szántóföldi növénytermesztők, közöttük is elsősorban a 30-45 év közöttiek fontolgatják, hogy új országban folytatják a mezőgazdálkodást. Hollandiában a legtöbb kivándorló gazda szemében Németország és Dánia a legnépszerűbb úti cél eddig. A hollandoknál egyrészt szigorú nitrogén– és foszfátszabályozás van-lesz érvényben, másrészt nemcsak hogy átlagosan 80 ezer euró egy hektár föld, de szinte alig található eladó, miután Európa egyik legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag legfejlettebb országáról van szó. A német és dán földek viszonylag olcsóbbak, és a sajtóhírek szerint fél-egy év alatt találni olyan birtokot, ahová átköltöztethető egy EU-s polgár gazdasága. Korábban Kanada is évekig a tejtermelők kivándorló országa volt a magasabb tejár és a mezőgazdasági földterületek alacsonyabb ára miatt. A kivándorlás egyik formája, hogy a gazda fenntartja otthoni vállalkozását is – ezzel csökkenti a kockázatokat, másrészt csökkenti az adóját, hiszen egyes költség- vagy munkaigényes feladatokat olcsóbb országba helyez át/végeztet el. Megint mások a gazdálkodással felhagynak ugyan, de a szakmával nyilván nem: ők kereskedőnek, képviselőnek vagy más alkalmazottnak szerződnek el más, akár kelet-európai országokban.

40 éve tartó folyamat

A kivándorlás a nyolcvanas években indult, amikor bevezették a tejkvótát, majd folytatódott a kilencvenes években Dánia, Németország, Magyarország és Lengyelország felé. A volt szocialista államok szabályozatlan földpiacán az olcsó föld és az elegendő munkaerő volt vonzó. A növekvő tendencia azonban már egy ideje nyilvánvaló. Roddenhof becslése szerint a ténylegesen kivándorló gazdálkodók száma évente 100 és 150 között van. Kérdés persze, mennyire lesz tartós ez a kivándorlási hullám. Miután egész Európában egyre több előírás szabályozza a károsanyag-kibocsátást és az állatjóléti követelményeket, másutt is egyre több ilyennel találkoznak a gazdák.