Tavaszi szenázskészítés szántóföldi munkái, műszaki eszköze

A kérődző állatállomány etetésében a termelési szint fenntartása és ebből adódóan a jövedelmezőség szempontjából meghatározó szerepe van a különböző jó minőségű szilázs és szenázs etetésének. A TMR-etetési technológia a tehenészetekben és a húsmarhatartásban általános elterjedt. A PMR-takarmánykeverékek etetése is egyre terjedőben van.

A TMR/PMR takarmánykeverékek legnagyobb volumenű összetevői a különböző szilázsok, szenázsok. Az elmúlt évek szélsőséges, a vegetációs időszakban gyakran csapadékszegény időjárása miatt a silókukorica és silókukorica cirkos keverékei szilázsnak és a lucerna szenázsnak vetett alapanyagainak terméshozamai jelentősen csökkentek. Éppen ezért, a biztonságos takarmányellátás, illetve a takarmánybázis biztosítására egyre nagyobb szerepet kapnak az őszi vetésű, teljes növényként betakarítható kalászos gabonák, őszi árpa, takarmánybúza, rozs, az őszi és tavaszi takarmánykeverékek, valamint akár az olaszperje is.

A szenázskészítési technológia

A fent említett növényféleségek betakarítása alapvetően két menetben – mely több munkaműveletből is áll – történik, de kalászosok esetében az egymenetes betakarítás is előfordulhat. A betakarítási technológia pontos betartása a készített szenázsok minőségét alapvetően befolyásolja, ezért nagyon fontos a munkafolyamatok megszervezése és időben történő lebonyolítása. A munkafolyamatok megfelelő munkaminőségben és teljesítménnyel való elvégzésére pedig a növények morfológiai tulajdonságainak megfelelő műszaki eszközök használata a fontos. A technológia munkaműveleteinek folyamatát az 1. ábra szemlélteti.

A tavaszi szenázskészítés megkezdését, a kaszálás időpontját a növény technológiai állapota dönti el. Ez azt jelenti, hogy kalászosoknál és kalászosokat tartalmazó alapanyagoknál és akár az olaszperjénél is a betakarítást, illetve a kaszálást akkor szabad megkezdeni, amikor a kalász hasban van. A pillangósok esetében pedig azok zöldbimbós állapotában. A kaszálás optimálisnál későbbi megkezdése, vagyis a takarmány elöregedése jelentős, akár 40–50% beltartalmi veszteséget is okoz. Ez azt jelenti, hogy nem elég a megfelelő konstrukciót kiválasztani, hanem a megfelelő kaszálógép-kapacitást is biztosítani kell. A kaszálás, illetve betakarítás várható időpontja őszi kalászosok esetében április második, harmadik dekádja, olaszperjénél április harmadik dekádja, lucernánál május harmadik dekádja, tavaszi takarmánykeverékeknél június harmadik, július első dekádja lehet.

Fontos, hogy a későbbi munkák során keletkező talaj-, porszennyezés minimalizálása céljából a kaszálást 7–10 cm magassággal kell elvégezni. A kaszálást szársértős ütőujjas, pillangósok esetében pedig gumihengeres szársértős kaszával kell elvégezni. Szársértő hiányában a szársértésre külön menetben kondicionálót kell használni (1. kép).

A szársértés kaszálás utáni hatását a 2. ábra szemlélteti. A kaszálás során a rendterelő lemezeket a legszélesebbre kell állítani.

A kaszáláskor a lábon álló növényállomány nedvességtartalma – a fenológiai fázistól függően – min. 80% körüli, ezért a magasan hagyott tarlón, renden lévő anyagot a kaszálást követően fonnyasztás céljából el kell teríteni. A talajszennyezés minimalizálására, a rend terítő gépek forgórészeinek működési magasságát a forgórészek támasztókerekeinek állítómechanizmusával pontosan be kell állítani (2. kép).

A terített renden lévő anyagot 70–72% nedvesség, illetve 28–30% szárazanyag-tartalomig kell fonnyasztani.

Rendre rakni

Az elterített és az adott nedvesség- vagy szárazanyag-tartalomra lefonnyadt takarmányt a következő munkaműveletek, a szecskázógépek leterhelésének biztosítására, bálaszenázs készítésekor pedig a hengeres bálázók biztonságos bálakészítési munkavégzésének biztosítására szűkített rendre, 1,2–1,5 m szélességűre össze kell rakni (3. kép).

A rend összerakására elsősorban vezérelt ujjas, függőleges tengelyű vagy vízszintes tengelyű, vezérelt ujjas rendfelszedővel szerelt rendrakókat célszerű használni. A vezérelt ujjas, függőleges tengelyű rendrakó berendezéseket – éppen a talajszennyezés minimalizálása céljából – bonyolult, nagyon jó talajkövető mechanizmussal épített futóművek támasztják alá, és a biztonságos működési magasságot csavarorsós állítómechanizmussal nagyon pontosan be lehet állítani (4. kép).

A rendfelszedős, hevederes rendrakóknál pedig a működési magasságot furatos, illesztőcsavaros mechanizmussal lehet pontosan beállítani.
A rendrakás után a szecskázást meg lehet kezdeni, ezt a hazai gyakorlatban – éppen a betakarítási időszak optimumának betartása érdekében – nagy teljesítményű szecskázókkal végzik. A beállítható szecskahossz, a technológiai előírásoknak megfelelően tág határok között, szükség esetén – nagyobb szecskahossz iránti igények kielégítésére – akár késleszereléssel is beállítható. Ez esetben a szántóföldi munkaműveletek utolsó fázisa a szecskázott anyag átvétele a betakarítógéptől, és a szecskázott takarmány elszállítása (5. kép).

További műveletek

A fonnyasztott szálastakarmányokból bálaszenázs is készíthető (6. kép).

Ez esetben a hengeres bálázók rendfelszedő berendezése veszi fel a rendről a takarmányt, és az anyagtovábbító juttatja a bálakamrába. A mai hengeres bálázók többsége rotoros szeletelővel is fel van szerelve. A takarmány így 40-80-100 mm-re elő van aprítva. A bekötözött és elkészült bálát a gép a bálakamra nyitása után a tarlóra rakja. Az így elkészített ~70%os nedvességtartalmú bálát azonban 6 órán belül a levegőtől el kell zárni, vagyis be kell fóliába csomagolni a termőterületen egyedi bálacsomagolóval vagy a tárolási helyszínen csoportos bálacsomagolóval.

A renden lévő fonnyasztott takarmány felszedhető rendfelszedő berendezéssel és rotoros aprítóval és szeletelővel szerelt, nagy raktérfogatú szecskaszállító pótkocsikkal is (7. kép).

A 12-24-28 késsel szerelt aprítóberendezések az előzőekben említett 40-80-100 mm előaprítást is elvégzik. Ezek a berendezések a rendfelszedést, előaprítást és a szállítást is egy menetben el tudják végezni. Az ürítés során az egyenletes terítést, az egyenletes rétegvastagságban történő ürítést a beépített bontóhengerek segítik. Az ismertetett technológiához, a munka az előírások, illetve technológiai követelmények szerinti zavartalan elvégzéséhez megfelelő konstrukciójú és műszaki színvonalú műszaki eszközök szükségesek.

A kaszálási munkaművelet elvégzésére a rotációs kaszák, tárcsás vágószerkezetű rotációs kaszák alkalmasak. A tárcsás rotációs kaszák hátul függesztett, oldalt vágó, mellső függesztésű és vontatott kivitelben készülnek. Az oldalt függesztett, tárcsás rotációs kaszák kisebb munkaszélességű változatainak vágószerkezete, kaszagerendelye konzolosan csatlakozik a kasza függesztőszerkezetéhez, a nagyobb munkaszélességű változatok kaszagerendelye pedig központi megfogású. A vontatott, illetve a mellső függesztésű gépek vágószerkezete pedig paralelogramma mechanizmuson keresztül csatlakozik a kasza függesztőszerkezetéhez (8. kép).

A vágószerkezetek üzem közben csúszótalpakon támaszkodnak a talajra. A talajterhelés az egyszerűbb szerkezeteknél tekercsrugók előfeszítésével állítható be a kívánt értékre. A bonyolultabb gépek pedig hidropneumatikus rugózásúak. Az előzőekben említett vágási magasság a csúszótalpak állításával vagy szükség esetén cseréjével állítható be. A tárcsás rotációs kaszák hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről kapják. A tárcsás rotációs kaszák ütőujjas és gumihengeres szársértővel szerelt változatai egyaránt rendelkezésre állnak.

A lekaszált és szársértett takarmányt az állítható rendterelő lemezek terelik a beállítás szerint kívánt legszélesebb rendre.

Terített renden

A tárcsás kaszák után visszamaradt renden lévő takarmányt a kaszálást közvetlenül követően el kell teríteni a fonnyasztás meggyorsítása céljából. A rendterítést merev rugós ujjakkal felszerelt, függőleges tengelyű forgórészes rendterítőkkel kell elvégezni. A rendterítő gépek szinte kivétel nélkül féligfüggesztett változatban készülnek (9. kép).

A féligfüggesztett, 6-8-12 rotoros gépek vázkerete csuklós megoldású. A két szélső felhajtható oldalszárny 2-2 vagy 4-4 forgórésszel, csuklósan kapcsolódik a középső tartóvázhoz. A forgórészek rugós ujjai csavarkötéssel, mereven vannak a forgótányérra rögzítve. A növényzettel való kíméletes érintkezés biztosítására a merev rugós ujjak hajlított kialakításúak. A forgórészeket egyenként gumiabroncsozású kerekek támasztják alá. A forgórészek a hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről, kardántengelyen keresztül kapják. A támkerekek által alátámasztott, csuklósan kapcsolódó szélső és középső kerettagok forgórészei egymástól függetlenül követik a talajt. A hajtást pedig különleges csuklós tengelykapcsolón keresztül kapják.

A terített renden lévő anyagot a 70–72% nedvesség, vagyis a 28–30% szárazanyag-tartalom elérésekor szűkített rendre kell rakni. A rend összerakására a vezérelt ujjas, függőleges tengelyű, rotoros rendkezelő gépek alkalmasak, a nagy hozamú, nagy zöldtömegű szálastakarmányok rendrakásában ezek tudnak biztonságosan dolgozni. A vezérelt ujjas rendkezelő vagy rendrakó gépek 1-2-4-6 rotoros változatban készülnek. Az 1 és 2 rotoros gépek függesztett, míg a 4-6 rotoros gépek vontatott kivitelűek (10. kép).

A rotorok, illetve forgórészek lengőkarokkal csatlakoznak a vázszerkezethez. A lengőkarokra vannak építve a vezérlőpályát magukban foglaló zárt agyak. A vezérlőpályák kopásálló anyagból vannak kialakítva. A villakarok rugós ujjainak mozgását a villakarok legördülő görgői vezérlik. A forgórészeken – egyenként – 8-10-12-13 elfordulást végző villakar van csapágyazva. A villakarokon pedig 4-5, kettős rugós ujj van csavarkötéssel rögzítve. A terített renden lévő szenázsalapanyag összerakására a középre hordó, vezérelt ujjas rendrakók használhatók.

A terített renden lévő szenázsalapanyag összerakására a rendfelszedővel szerelt, hevederes rendrakók is eredményesen használhatók. Ezeknél a terített renden lévő takarmányt a vezérelt ujjas rendfelszedő berendezések felszedik, és a középre vagy oldalra hordó hevederre juttatják. A hevederek a beállítástól függően azt középen vagy oldalra rendre rakják (11. kép).

Ezek a berendezések nagy munkaszélességű konstrukciók. Szállítási helyzetben az oldalsó szárnyak felcsukhatók, illetve munkahelyzetben leengedhetők, hidraulikus munkahengerek segítségével. Munkahelyzetben fúvott gumiabroncsozású támkerekek támasztják alá a berendezést.

Magajáró gépekkel

A szűkített rendre rakott takarmány legnagyobb mennyisége szecskázással, rendfelszedő adapterrel felszerelt magajáró gépekkel kerül betakarításra. A tavaszi szenázskészítésben alkalmazott magajáró szecskázók nagy teljesítményű konstrukciók. A rendfelszedő berendezések rugós ujjai 4-5 vezérelt pályán mozgó tengelyre vannak felfűzve. Egyes konstrukcióknál a vezérelt pályás megoldás helyett az anyag leválasztására nyújtott leválasztólemezeket alkalmaznak. A rendfelszedő által felszedett szenázsalapanyag a szecskázó adagolóberendezésére jut. Az egyenletes anyagátadás céljából a rendfelszedő működő része fölé egy- vagy kettő leszorítóhenger van építve. Az adagolóberendezés 4-5-6 hengeres kivitelű lehet, a felső hengerek rugóterheléssel tömörítik az anyagot, és továbbítják a szecskázóberendezéshez. Az adagolóberendezés a hajtását homlokfogaskerék-hajtáson keresztül kapja. A fogaskerék hajtóműáttételének változtatásával állítható be a kívánt elméleti szecskahosszúság. Az újabb fejlesztésű konstrukciókon a fogaskerék hajtása hidrosztatikusan, hidromotorokkal történik. Ezeknél a konstrukcióknál – a fokozaton belül – a szecskahosszúság fokozatmentesen állítható be. A mai gyakorlatban használatos magajáró szecskázók aprítószerkezete nagy szilárdságú, négyszög keresztmetszetű állókésből és a szecskázódobra szerelt forgókésekből áll. A kések elrendezése több sorban, V alakban vagy szintén több sorban, a dob palástját alkotó irányban, lépcsősen vannak elhelyezve. Az alapfelszereltségben beállítható szecskahosszúság a szenázskészítésben nem minden esetben felel meg, előfordulhat, hogy a szükséges szecskahosszúság csak késleszerelés után állítható be. A szecskázóberendezés késeinek köszörülését automata köszörűberendezésekkel lehet elvégezni. A magajáró szecskázók erőforrásai korszerű, Common Rail tüzelőanyag-ellátó rendszerű, nagy teljesítményű dízelmotorok. A magajáró szecskázók egyes típusai különböző digitális applikációkkal és GPS-alkalmazásokkal is fel vannak szerelve.

A tavaszi szenázskészítési technológiába a hengeres bálázógépek is jól beépíthetők. Az állandó bálakamrás gépek változatos konstrukciós megoldásúak. A különböző görgős, rúdláncos állandó kamrás, hengeres bálázógépek csoportját kiegészítik a hevederes, rudas tömörítőszerkezetű konstrukciók, melyek kombinálják a változó és állandó kamrás gépek alkalmazhatóságát. Az újabb fejlesztésű változó kamrás bálázókra pedig – az üzembiztos működés javítására – a tömörítőhevederek számának csökkentése a jellemző. A hengeres bálázógépek is el vannak látva digitális alkalmazásokkal, USB-adatátvitellel, ami kompatibilis az üzemeltető traktor termináljával. A hengeres bálázókkal készített szenázsbálák becsomagolása vontatott vagy stabil bálacsomagolókkal történhet.

A rendfelszedést, szecskázást, szállítást és ürítést egy menetben elvégző rendfelszedő szeletelős pótkocsik különböző nagyságrendben és raktérfogattal, tandem-, iker- és tridemtengelyes, ritkán quattro futóművel, nagy raktérfogattal készülnek. A konstrukcióra a kaparóléces hidrosztatikus hajtású lehordószerkezet és a mechanikus hajtású bontóhengeres építés a jellemző (12. kép).

Dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő