Magyarországon a gyepterületek összetétele – a Pannon-medence ökológiai, geológiai, éghajlati adottságai miatt – nagyon változatos. Ebből következik, hogy a füvet fogyasztó állatállomány takarmányellátását szolgáló, homogenizált állományú, fajta-összetételű gyepterületek mellett jelentős a változatos flórájú és faunájú élőhelyek száma, illetve területe.
A füvet fogyasztó állatállomány jelentős részére – pl. a tejelő tehenek – egész éves ellátásában, az egész évben etetett TMR- vagy PMR-takarmánykeverékek napi adagjában szerepel 1,5–2,5 kg réti széna és 15–20 kg fűszenázs/szilázs. Ennek a takarmánymennyiségnek a megtermelése az 1. táblázat adatai szerinti termőterületen történik.
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/1-tablazat-e1712928803478.jpg)
Termőterületi arányok
A táblázatban szereplő területi adatokhoz azonban még hozzá kell számítani a különböző lefedettségi felmérésekből a gyepkataszterekre vonatkozó különböző termőhelyi, termőtáji, valamint felhagyott gyepek és vonalas területek adatait. Ez azt jelenti, hogy az összes gyepterület – a szakirodalmi adatok alapján is – mintegy 1 millió hektár körül alakul. Ez az érték azonban az aktuális gazdasági helyzet, állatállomány-létszám mozgását, a jogszabályi változásokat követően folyamatosan változik.
Gyephasználat, fentarthatóság
A gyepek gazdasági, állateltartó és az élelemellátásban betöltött helyük mellett, az említett változatosság miatt, különleges flóra- és faunagazdagságuk révén e változatosság megőrzésében is fontos szerepet játszanak. Ezért a hazai gyepgazdálkodásban, a gyephasználat megőrzésében jelentős szerepet töltenek be a különböző, az EU-s irányelvekkel harmonizáló hazai természetvédelmi rendszerek (1. ábra).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/1abra.jpg)
A hazai gyepterületek használata, kezelése, karbantartása az országosan védett területek – nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és ex-lege védett természetvédelmi rétek –, valamint a Natura 2000 és helyi jelentőségű védett területek szabályai alá rendelve, a rájuk vonatkozó előírások betartása mellett lehetséges.
A védett gyepek kezelését, a szabályok és előírások betartását az agrárkormányzat különböző pályázati támogatásokkal, AÖP (Agro-ökológiai Program) vagy az EU által koordinált GRASSLAND-HU LIFE IP integrált projekthez való csatlakozással segíti. A projektben többek között szinte valamennyi nemzeti park igazgatósága részt vesz. A szabályok gyakorlati alkalmazását segíti a projekt keretében létrehozott Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park által kidolgozott Gyepgazda Naptár és Kisokos 2024.
A nem védett, e korlátozások alá nem eső gyepek használata, kezelése, karbantartása esetén is irányelvként kell figyelembe venni az említett szabályokat. A korlátozás, illetve védelem alá nem tartozó gyepek művelése során is be kell tartani a „Nitrátdirektíva” és a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Vagyis ezeken a gyepterületeken is tilos minden olyan tevékenység alkalmazása, mely környezeti károkat okozhat.
Az előzőek szerint a hazai gyepterületek takarmánytermelő képességének fenntartása, a természetvédelmi szabályok betartása, a fenntarthatóság a táj-, a fauna- és flóravédelem érdekében komoly technológiai és műszaki hátteret igényel. A korlátozás alá nem eső területeken a gyepápolás munkaműveletei tisztító kaszálásból, lazításból, tápanyag-visszapótlásból, hengerezésből, boronálásból, állomány-visszapótlásból, felülvetésből állnak. Természetesen a gyepek állapotától függően kell megválasztani és elvégezni a szükséges feladatot.
Fauna- és flóravédelem
A védett területeken azonban egyes munkaműveletek – a védettségi foktól függően – kerülendőek, tilosak, ajánlottak, illetve engedélykötelesek. Éppen ezért ezeken a legeltetés – kerülve a túl- és alullegeltetést – a gyep megfelelő állapotban tartásának eszköze. A kaszálás is – megfelelő üzemeltetési és időszakos szabályok betartása, kötelezően vadriasztó láncok használata mellett – szintén ebbe a kategóriába tartozik.
A védelem alá nem eső területeken a tisztító kaszálások elvégzésére az üzemben használt dobos és rotációs kaszák használhatók. Az erősebb, robusztusabb építésű dobos, rotációs kaszák mellső és hátsó, függesztett és vontatott, különösen a független talajkövető, paralelogramma forgórész-felfüggesztésű változatai a rosszabb talajállapotú és elgyomosodott területek tisztító kaszálásában végeznek hatékony munkát (1. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/1-kep-1.jpg)
A jó talajállapotú gyepek tisztító kaszálását pedig a tárcsás kaszák megfelelő tarlómagasság-beállítása mellett lehet elvégezni.
A védett területeken és az AÖP alá tartozó területeken a takarmányozási igény kielégítése mellett a fenntarthatóság és a fauna- és flóravédelem szempontjai miatt a dobos, rotációs kaszák használata egyáltalán nem javasolt. A tárcsás, rotációs kaszák is csak megfelelő kompromisszumokkal használhatók, magas tarlót hagyva, és vadriasztó láncok használatával.
Kedvező megoldás, ha a rotációs kaszák mellső részét ponyva vagy ponyvák takarják, menekülési lehetőséget biztosítva a rovaroknak (2. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/2-kep.jpg)
A vadriasztó láncok a traktoros kaszáló gépcsoport traktorának mellső részéhez, mellső pontsúlyokhoz vagy pontsúlytartóra csatlakoztathatók. A vadriasztó lánc keretszerkezete – szállítási helyzetben – csuklósan felhajtható kivitelben készül. A vázkerethez csavarkötéssel csatlakoznak az 50-100-150 mm-enként lelógó szemes láncok (3. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/3-kep.jpg)
A szemes láncok feltekeredésének elkerülésére a keretre csuklósan gömbacélujjak szerelhetők. Fontos, hogy a kiszorító kaszálást alacsony sebességgel végezzük, hogy a vadak el tudjanak menekülni. Korlátozottan az ultrahangos vadriasztók is eredményesen használhatók. A kasza tartószerkezetére szerelt integrált LED-es, illetve infravörös szenzoros berendezés érzékeli a kis állatokat, és automatikusan kiemeli a vágószerkezetet. A gépkezelő a gépcsoport leállítása után a megbújt kis állatot kivezetheti a kaszált szelvényből (4/a-b. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/4a-kep.jpg)
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/4b-kep.jpg)
A védett területek kaszálására a fenntarthatóság, a fauna- és flóravédelem szempontjából számos előnyös alkalmazási paraméterrel rendelkeznek az alternáló vágószerkezetű kaszák. Az AÖP projektkiírásában pedig az alternáló vágószerkezetű kaszák használata plusz pontokat jelent (5. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/5kep.jpg)
Az alternáló vágószerkezetű kaszák függesztett és vontatott kivitelben készülnek. A vágószerkezeti kialakításukat tekintve a kaszagerendelyre szerelt kaszaujjas, állópengés és a kaszasínre szegecselt, alternáló mozgást végző vágószerkezettel vannak kialakítva. Hajtásukat egy- vagy két oldalról excenteres, forgattyús vagy bolygóműves hajtóművekről kapják. A vágásra érzékenyebb, vékonyszálú füvek kaszálására egymással szemben mozgó, kettős löketű vágószerkezeteket fejlesztettek ki. Ezeknél a vágószerkezeteknél nincsenek álló pengék és acélöntvény kaszaujjak. Az alternáló vágószerkezetű kaszák 1,8–2,8 m munkaszélességű változatai hátsó függesztésű, oldalt vágó konstrukciók. A mellső függesztésű változatok 3 m munkaszélességgel kaszálnak (6. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/6-kep.jpg)
A munkaszélesség növelése, mint a rotációs kaszáknál is, a hátul függesztett, oldalt vágó kaszák és a mellső függesztésű alternáló kaszák gépkombinációban való üzemeltetésével valósítható meg.
Szárzúzás, szárzúzó- konstrukciók
Az elhanyagolt, elgyomosodott, felhagyott gyepterületek, akár rétek, kaszálók gyomnövényeinek és a kialakult cserjésedett foltok eltávolítására használhatók a különböző konstrukciójú függőleges vagy vízszintes tengelyű szárzúzók. A kisebb munkaszélességű, függőleges tengelyű, egy- és két forgórészes változatok féligfüggesztett konstrukciók, melyek az üzemeltető traktor hárompont-függesztőjéhez csatlakoznak, munkahelyzetben pedig ezeket támkerekek támasztják alá. A nagyobb munkaszélességű változatok 4 oldalról felcsukható, két-két forgórészes konstrukciók. A szárzúzást, az aprítást és terítést a vázkeretbe csapágyazott tengely agyának csapszegeihez csatlakoztatott lengőkések végzik. A forgórészek hajtása az üzemeltető traktor TLT-jéről, szabadonfutós kardántengellyel történik kúp- és homlok-fogaskerekes hajtóművön keresztül, egyes típusokon rugalmas ékszíjhajtáson és automatikus szíjfeszítéssel. A kisebb munkaszélességű változatok szimmetrikus felfüggesztésűek, de vannak oldalra eltolt vágószerkezettel kialakított konstrukciók is (7. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/7-kep.jpg)
A vízszintes tengelyű változatoknál – az aprítás és a terítés esetén – a meghajtott vízszintes tengelyre hegesztett fülekhez csapszegekkel vagy illesztőcsavarokkal csatlakoznak a lengőkések. A hajtás szintén az üzemeltető traktor TLT-jéről, kúp- és homlok-fogaskerekes és ékszíjhajtáson keresztül történik. Ezek a berendezések a vonalas gyepterületek, útszélek, szegélyek, kommunális területek karbantartási munkáit is elvégezhetik. Az üzemeltető traktor hidraulikus hárompont-függesztő berendezésére épített gémszerkezetre csatlakoztatott konstrukciók pedig a töltésoldalak, árokpartok tisztító kaszálását tudják biztonságosan elvégezni (8. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/8kep.jpg)
Ezek a berendezések a robusztus, erős építésük és a lengőkéses aprítószerkezetük révén a cserjék, bokrok irtására, visszaszorítására, karbantartására is alkalmasak.
Gyepterületek tisztítása
A gyepek életfeltételeinek biztosítására a területen visszamaradt szármaradványokat, elhalt növényi részeket, gyepalmot el kell távolítani. Ezt a feladatot el lehet végezni hagyományos, összekapcsolt fogasboronákkal is, azonban az erre a célra kialakított rét- vagy láncboronák hatékonyabb munkát tudnak végezni. A rét- vagy láncboronáknak a zártszelvényből kialakított tartó- vagy vázkerete az üzemeltető traktor hárompont-függesztő berendezéséhez kapcsolódik. A vázkerethez pedig láncokkal van felfüggesztve az Y alakú késekkel szerelt, hálószerű flexibilis boronatag. Az így kialakított berendezés jól követi a talajfelszínt, a talajegyenlőtlenségeket, így elegyengeti a vakondtúrásokat és a trágyalepényeket is (9. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/9-kep.jpg)
Víz- és levegőháztartás javítása
A tömörödött talajállapotú gyepek levegő- és vízháztartásának javítását segíti a különböző gyepszellőztető berendezések használata. A gyepszellőztetők függesztett kivitelű gépek. A kisebb munkaszélességű változatok fix vázkeretűek, míg a nagyobb munkaszélességű változatok vázkerete szállítási helyzetben összecsukható. A vázkeret függőleges tartóiba vannak csapágyazva a forgó szellőztetőkések tengelyei. A vázkeretet a forgókéseket tartó tengellyel csúszótalpak támasztják alá, melyeknél – a függőleges konzolok furatához képest – állítható a lazítóeszköz munkamélysége (10. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/10-kep.jpg)
A gyepek levegőztetésének hatékony eszközei még a különböző konstrukciójú bütykös hengerek is. A gyepek talajszerkezetének, a talaj levegőztetésének, a megfelelő vízháztartásának biztosítására szükséges a 3-4-5 évenkénti lazítási munkálatok elvégzése. Erre a célra a nehéz, univerzális traktorok hátsó függesztő-berendezéséhez csatlakozó, speciális ferdekéses vagy egyéb speciális gyeplazítók alkalmasak. A gyepek lazításának a lényege, hogy a lazítókések előtt a tárcsás csoroszlyák a gyepnemezt átvágják, a ferdelazító kések a gyepnemezt felemelik, és így kialakul a csapadékvíz befogadására alkalmas lazított talajkeresztmetszet (11. kép). Természetesen a lazítók többsége már különböző lezáróhengerekkel is fel van szerelve.
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/11-kep.jpg)
A gyepek okszerű tápanyag-visszapótlása a korlátozás alá nem eső, illetve a nem védett területeken meghatározza a következő növedékek hozamát és beltartalmi jellemzőit. A védett, illetve a Natura 2000 alá tartozó területeken a tápanyag-visszapótlás nem engedélyezett. A műtrágyázás mellett a gyepek hígtrágyázásának is komoly hagyományai vannak. Erre a célra fejlesztették ki a tartálykocsikra szerelhető, különböző, lengőcsöves injektálóadaptereket. A hígtrágya-kijuttatásos technológiában is alkalmazzák az ISOBUS-adatátvitelt és kiépített terminálokat. Itt is megjegyezzük, hogy a jelentős méretű és a Natura 2000 alá tartozó és védett gyepeken semmiféle tápanyag-visszapótlás nem engedélyezett.
Tavaszi ápolási munkák
A gyepek kora tavaszi ápolásában a hengerezéssel egybekötött simítózás az egyik legfontosabb munkaművelet, mely nagymértékben elősegíti a bokrosodást. Erre a célra tehát a rögtörő hengerekből és simítóboronából összeállított gépkombináció használható előnyösen. Ilyen gépkombináció a Güttler Harroflex simítóboronából és Güttler hengerből álló gépcsoport.
A simítóborona tavaszi használatával összegyűjthető a területen levő szármaradvány, és a felső réteg kissé fellazítható, vagyis a felső gyökerek a téli „viszontagságok után” levegőhöz jutnak. Természetesen az előzőekben említett röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal a tavaszi tápanyag-visszapótlás ezt megelőzően elvégezhető, ennél a boronatagok a műtrágyát bedolgozzák a talajfelszínbe. A boronára szerelt simító pedig eltünteti a vakondtúrásokat és a kisebb talajegyenlőtlenségeket. A rögtörő henger azután visszanyomja az esetlegesen felfagyott gyökérzetet. A Güttler henger, mivel kb. 3 cm mélyen tömörít, lazán hagyja a borona által fellazított talajréteget. A sávos szórvavető-gépkombináció pedig a felülvetést is elvégzi.
A kiritkult gyepek felújítását, felülvetését hagyományos szórva vető gépekkel is elvégezhetjük. Ebben az esetben azonban a vetést fogasboronálásnak kell megelőznie, és a magtakarást hengerezéssel kell elvégezni (12. kép).
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2024/04/12-kep.jpg)
A hazai gyepekre nagyon eltérő termőtáji flóra- és faunagazdagság a jellemző, és a terület jelentős része tartozik a védett gyepek csoportjába. A védett és a korlátozás alá eső területek kezelésére, használatára számos technológiai és műszaki eszköz áll rendelkezésre, ezek alkalmazása során azonban különböző jogszabályokat, előírásokat kell betartani.
Dr. Kelemen Zsolt, műszaki szakértő