Sok kálium mellett kénre és magnéziumra is szükség van már ősszel
A repce őszi tápanyag-ellátásának biztosításához a kálium mellett két nagyon fontos tápanyagot, ként és magnéziumot is érdemes adni még azelőtt, mielőtt nyugalmi állapotba vonul az állomány a tél beállta előtt. Ennek számos előnye van, vegyük sorba ezeket. A repce azok közé a növények közé tartozik, amelyek nagy zöldtömeget fejlesztenek, a nagy zöldtömeg kineveléséhez sok magnéziumra van szükség, így a levelek is szépen fejlődnek.
Tekintettel arra, hogy a levegőnek egyre kisebb a kéntartalma, fokozatosan megnőtt a kéntrágyázás iránti igény is. A repce különösen érzékeny a kielégítetlen kénellátásra, amire jelentős terméskieséssel és alacsony olajtartalommal reagál. A repcénél a kénhiány már ősszel, a fiatal növényben jelentkezhet, ezért a repce őszi kénszükségletének (15–25 kg/ha S) kielégítésére az ESTA Kieserit® kiválóan alkalmas, mely együttesen tartalmaz ként és magnéziumot vízoldható formában. Ha káliummal megspékelve együtt szeretnénk kijuttatni, akkor kiváló választás a Korn-Kali®-val történő trágyázás. A Korn-Kali® összetett műtrágyaként, a növény számára felvehető formában tartalmaz káliumot, magnéziumot és ként. Így alkalmazása lényegesen előnyösebb, mint a 60-as kálisóé. A repce magasabb igényeket támaszt a talaj tápanyagkészletével szemben, mint a gabona.
Kevéssé elágazó, mélyre nyúló karógyökere van, ezért fontos, hogy a felső talajréteg könnyen átjárható legyen, valamint a tápanyag-ellátottság a talaj mélyebb rétegeiben is biztosított legyen. A repce érzékeny a savanyú talajokra; a semleges, illetve a gyengén lúgos kémhatást kedveli, pH-optimuma 6,5–7,0 körüli. A kén és a magnézium mellett a kálium fontos szerepet tölt be a termesztésében: növeli a szemek olajtartalmát, javítja a szárszilárdságot és a fagyállóságot. Az őszi repce a tápanyagok egy részét (hektáronként 70–80 kg N-t és 100–120 kg K2O-t) már ősszel, a téli vegetációs nyugalmi szakasz beállta előtt felveszi. Legnagyobb tápanyagigénye a tavaszi vegetációkezdet és a teljes virágzás közötti rövid időszakban jelentkezik. Nagy termés esetén a tenyészidő alatt összesen felvett kálium mennyisége hektáronként a 300–350 kg K2O hatóanyagot is elérheti.
A repce kevésbé érzékeny a kloridra, ezért ősszel és tavasszal is jól használhatóak a kloridkötésű műtrágyák, pl. kálisó vagy Korn-Kali®.
Bár a betakarított terméssel (magvak) aránylag kevés kálium távozik a talajból, a növény a szár- és levélképzéshez igen nagy mennyiségű, 140–180 kg/ha K2O hatóanyagnak megfelelő káliumtrágyát igényel. A betakarításkor visszamaradt kálium nagy része a vetésforgóban marad (repceszalma), és tovább hasznosul – leggyakrabban az őszi búza számára. A középkötött és kötött talajokon a vetésforgó teljes K-szükségletét ezért a repce alá kell kijuttatni.
A tél beálltáig az állomány fejlettségétől függően 0–100 kg/ha K2O-t von ki a talajból. A megfelelő káliumellátás növeli a fagytűrést, így hideg telek után kevesebb növény válik a fagy áldozatává. Őszi káliumtrágyázással az elővetemény betakarítása után a szántóra vagy a fiatal állomány 6-8 leveles állapotában kijuttatott káliumtrágya biztosítja, hogy a tápanyagigényes intenzív növekedési fázisban a szükséges káliumkoncentráció a talajban biztosított legyen.
Kísérleti tapasztalatok
Demonstrációs kísérletek eredménye szerint a kén- és magnéziumtrágyázás időpontja is befolyásolja a repce szemtermését. A kísérleti tapasztalatok szerint a kezelések közül az erőteljes őszi trágyázás, pl. Korn-Kali®-val, mely 6% MgO-t tartalmaz kieserit (magnéziumszulfát) formájában, valamint visszafogott tavaszi trágyázással hozta a legkiemelkedőbb termést.
Nagy termést azokban a kezelésekben értünk el, ahol ősszel 400–600 kg/ha Korn-Kali®-t juttattunk ki, hogy a káliumszükségletet fedezzük, és egyidejűleg biztosítsuk a repce magnézium- és kénigényét.
A megfelelő szintű kálium-, kén- és magnéziumellátásnak különösen az aszályra hajlamos területeken van nagy jelentősége. Sem a gabonafélék, sem a repce nem kloridérzékeny, így a trágyázásukra kálium-klorid használható: kálisó (60-as Kali®) vagy Korn-Kali®.
A Korn-Kali® és ESTA Kieserit alkalmazásának különösen magnéziumhiányos talajokon van jelentősége. Sajnos a magnéziumhiány az intenzív talajhasználattal, a talajok savanyodásával, kilúgozódásával fokozódik. Viszonylag nagy kiterjedésben fordulnak elő magnéziumhiányos talajok a Nyírségben és Somogy vármegyében, valamint a Duna-Tisza köze homoktalajainak egy részén. Magnéziumszegény termőhelyeken a Mg-ellátásáról is gondoskodni kell. Magnéziumtrágyázásra elsősorban a tápanyagokat vízoldható formában tartalmazó vegyületek, pl. ESTA Kieserit javasolható, mellyel megelőzhető a kén- és magnéziumhiány.
A magnéziumot őszi alaptrágyaként is kiadhatjuk, laza talajokon 20–30 kg Mg/ha, kötöttebb talajokon 30–40 kg Mg/ha adagban. A magnézium termésnövelő hatása magnéziumban szegény talajokon is csak megfelelő NPK-ellátás mellett érvényesül.
A fentebb említett hiánytünetek szemléltetésére a K+S Minerals and Agriculture GmbH megjelentett egy zsebkönyvet, mely a fontosabb szántóföldi növényeink főbb tápelem-hiánytüneteinek meghatározásában segíthet. A sok-sok kép segít eligazodni a hiánytünetek között. A zsebkönyv ingyenesen megrendelhető a [email protected] e-mail címen.
Dr. Zsom Eszter
K+S Minerals and Agriculture GmbH
https://www.ks-minerals-and-agriculture.com/huhu/fertiliser/