Nehezen azonosítható, veszélyes kórokozót azonosítottak egy gazdaságban – miközben Európa még mindig küzd a sertéspestissel.
Nehezen azonosítható
Az állományért felelős állatorvos szerint veszélyes és nehezen diagnosztizálható, ráadásul úgyszólván a semmiből előtámadó, gyors lefolyású betegség sújtotta azt a németországi hizlalótelepet, ahová nemrég szállították a malacállományt. A tünetek súlyos keringési gyengeség voltak, kék-piros elszíneződéssel a füleken és a törzsön. Néhány elhullott sertés szája-orra véresen habzott hab volt. Az állatorvos a betegség tüneteire alapozva a feltételezett diagnózisben APP-ra gyanakodott, amelyet az Actinobacillus pleuropneumaniae kórokozó okoz Elsősorban légúti betegségekhez köthető, és súlyos tüdőkárosodáshoz vezethet. Nemcsak a diagnózis volt nehéz, hanem annak kiderítése, hogyan került a kórokozó a hízóistállóba – írja az Agrarheute.
Sertéspestishelyzet Európában
Mindeközben Európa tovább küszködik a sertéspestissel (ASP). Tavaly lényegesen több, ötször annyi járvány fordult elő házisertéseknél, mint korábban. A napokban először mutattak ki pozitív eredményt egy vaddisznó tetemén egy hesseni laboratóriumban. A hónap elején a vorpommern-greifswaldi körzetben merült fel a gyanú, hogy egy hízótelep házisertései afrikai sertéspestissel (ASF) fertőződtek meg. Német-, Lengyel- és Olaszország mellett Romániában és Horvátországban különösen drasztikusan nőtt a szám, a két ország regisztrálta a járványok 96 százalékát. Európán kívül az oroszországi helyzet súlyosan aggasztó. 2023-ban egyébként 14 uniós tagállamot érintett az ASP. A vaddisznójárványok száma 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A vírust először Svédországban és Horvátországban vezették be. Németországban, Magyarországon és Szlovákiában viszont javult a helyzet, és csökkent a vaddisznójárványok száma. Olaszországban – amint az Agrárágazat folyamatos téma-nyomonkövetéséből is tudható – még a katonaság bevetése is felmerült a fertőzött vadállomány ritkítása érdekében.
