Kíváncsiak voltunk, hogyan gyűjti össze és rangsorolja a mesterséges intelligencia a magyar mezőgazdaság problémáira irányuló kérdést.
Noha nem meglepő, figyelemre méltó, hogy a kiterjesztett keresők nemcsak a technológiai és piaci viszonyokra, hanem a szabályzásra is kitértek. A legtöbb interaktív információgyűjtő és -keresőprogram valójában nem „intelligens” – azaz nem adaptív, nem jellemzi kognitív kreativitás, és külön utasítás nélkül nem alkot új tényt, ismeretet, prognózist. Ugyanakkor hatékonyan képes tükrözni, hogy az interneten fellelhető publikációk legtöbbje milyen tartalommal foglalkozott e kérdéskörrel.
A kérdésünk tehát az volt: Melyek a magyar mezőgazdaság jellemző, legsúlyosabb problémái? A válaszok általában ezeket a problémapontokat jelölték meg:
Klímaváltozás és időjárási szélsőségek: a mind gyakoribb aszályok, árvizek, és hőhullámok komoly károkat okoznak a termésben, és nehezítik a gazdaságok számára a mezőgazdasági tervezést.
Talajminőség: a talajerózió, a talajpusztulás, a talajszennyezés, valamint a talaj tápanyagkészletének kimerülése mind súlyos probléma, amelyek negatívan hatnak a terméshozamokra, és hosszabb távon fenntarthatatlanná teszik a növénytermesztést.
Munkaerőhiány: a magyar mezőgazdaságban a munkaerő elöregedése és a fiatalok elvándorlása miatt egyre nehezebb biztosítani a megfelelően képzett és elkötelezett munkaerő utánpótlását.
Elavult infrastruktúra, gépi apparátus és technológia: számos gazdaságban még mindig elavult gépparkot és technológiákat használnak, ami csökkenti a hatékonyságot, ugyanakkor növeli a termelési költségeket.
Finanszírozási és gazdasági nehézségek: a gazdálkodók gyakran nehézségekbe ütköznek a finanszírozás, a jelentősen megdrágult beruházások megvalósítása, terén; sokan küzdenek a magas adókkal, hitelköltségekkel, az utóbbi években a termények alacsony felvásárlási áraival.
Szabályozás: A bonyolult és gyakran változó jogszabályok nehezítik a gazdálkodók munkáját, és bizonytalanságot okoznak.
Tudáshiány és oktatás: számos gazdálkodónak nincs hozzáférése, illetve kellő jártassága a modern agrárismeretekhez, digitális technológiákhoz, ami hátráltatja a versenyképességet és rontja a termelési hatékonyságot.
Piaci hozzáférés és versenyképesség: mezőgazdaságban is erőteljes érvényesülő tőkekoncentráció miatt a kisebb gazdaságok nehezen tudják tartani a versenyt a nagyobb, tőkeerős vállalatokkal, illetve kellő erejű szövetkezés, integráció híján nehézségekbe ütközik a piaci érdekérvényesítés.
Környezeti fenntarthatóság: A hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok gyakran nem fenntarthatóak hosszú távon, és jelentős környezeti terhelést jelentenek, például vízszennyezést és biodiverzitás csökkenést okozva.
Post harvest, ellátási lánc: A termények jelentős része vész el a növénytermesztés különböző fázisai során (vetés, növényvédelem, betakarítás); illetve a betakarítás után (tárolás, szállítás). Ez a szántóföldi és kertészeti szektorban is létező probléma.
Ezeknek a problémáknak a kezelése átfogó intézkedéseket és támogatási programokat igényel a kormányzat, a gazdálkodók és a civil szervezetek részéről egyaránt – teszi hozzá az AI.
